Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-215

215. országos ülés július 3!. 1870, 201 szék kimutatni azt, hogy a legtöbb adófizetés utján alakult bizottság még a jó közigazgatás érdekeivel is összeütközik; mert ott, hol a vagyonosabb osztály uralma alatt a szegényebb osztály elnyomásától félni lehet, ott jó közigazgatás nem képzelhető. Hogy ezen állításomat a t. ház méltányolja, elhallgatom saját indokaimat, és hivatkozom egy oly férfiú szavaira ki a túlsó oldalon igen nagy tekintélyben áll. Ezen hazafi a városok rendezésére vonatkozólag mondott igen szép beszédében a népképviselet elveivel összeütköző javaslatot megtámadván, többek közt a következőket mondja: Nem valószinü-e hogy ezen képviselőtestület csak a polgárság egy-két rnagasb elassisából fog állni? Már. hogy a választásnak ekképeni elrendezése által a tisztviselőknek kihágásai ellen a polgárság azon rnagasb osztályai, melyek a képviselő testületet majdnem kizárólag tenni fogják, biztosítva lesznek, az nem szenved kétséget; de ha az ily osztályoknak érdeke összeütközésbe jő azon osztályok érdekeivel, melyek a képviselő testületben nincsenek képviselve, — hozzá tehetem: vagy kisebbségben lesznek — hiszszük-e, hogy ezen osztályok, és épen azok, melyek mint gyöngébbek a törvényhozás legfőbb figyelmét igénylik, biztosítva lesznek egyes képviselők kihágásai ellen ? Kétséget nem szenved, hogy a tisztviselő így is függni fog a többségtől, de csak azon többségtől, mely őt választja; ezen többség pedig gyakorlatilag véve föl a dolgot, csak egyes osztályok többsége, azon osztályoké, melyeknek érdekei a nagy szám érdekeivel sokszor ellentétben állanak és melyeknek túlnyomó befolyásuk ellen a polgárok többsége átalán fogva biztosítva ezen rendszer mellett nincs." Ezen szavak t. ház, és az ezekben foglalt igazságok a virilis jogon alapuló bizottságokra és az ezek által választott tisztviselőkre szóról szóra alkalmazhatók. Pedig azon férfiú, ki ezen jeles beszédet mondotta, nem valami nagy ellensége a parlamentálismusnak, nem is tartozik a nemzetiségi izgatók, sem a földosztók közé: mert az senki más, mint a t. cultusminiszter Eötvös József báró. A t. cultusminiszterről, — nem így akartam mondani: — Eötvös József báróról igen helyesen jegyezte meg valaki, hogy az ő kitünö beszédei és munkái az országnak maradandó kincsei közé tartoznak. Ezen hazai kincs becsének megőrzése ezéljából kénytelen vagyok kiigazítani azon csorbát, melyet az igen t. miniszter ur „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra" czimü nagy becsű munkáján tegnap előtt ejtett, határozottan tiltakozván az ellen, hogy pártszempontból így rongáltassanak az országnak kincsei. Teszem ezt t. ház annyival inkább, mert az igen t. cultusminiszter ur maga beismeré, hogy azon vita, mely ezen tárgy körül forog, a szőnyegeo. levő kérdéssel szoros kapcsolatban áll. Tisza Kálmán t. képviselőtársam ugyanis az említett uagy tudománynyal irt munkára hivatkozván, ebből bebizonyította azt, hogy annak szerzője a nagyobb, a több adót fizetők számára nyújtandó privilégiumokat nem helyesli, ezen rendszert roszalja, ezt kái-hozatosnak véli. És ezen állítása indokolására felolvasott több pontot, melyek a virilis szavazati jogoknak helytelensége, alaptalansága mellett igen szép érveket tartalmaznak. Felolvasta különösen a következő pontot : „Ki merné tagadni, hogy azon esetre, ha e tekintetben különbséget kellene tennünk osztáby és osztály között, azok, kiknek érdekeik kevósbbé vannak a közjóléttől függőben, sőt gyakran vele ellentétben látszanak állani, a többet adózók sorában volnának keresendők." Az igen t. cultusminiszter ur tegnapelőtt erre azt felelte, hogy Tisza Kálmán igen t. barátom nem olvasta el az egész fejezetet, nem volt kellő figyelemmel e műre mert különben észrevette volna, hogy e munkában a szerző fölállít egyes tévedéseket, melyeket mások hirdetnek, csak azért, hogy ismertesse és megezáfolja azokat. És a t. miniszter ur beszédéből az tűnt ki, mintha a Tisza Kálmán által fölhozott tétel szintén azon tévedések közé tartoznék, melyeket a szerző csak azért hozott föl, hogy azokat ismertesse és megczáfolja. Hog3

r az nem így van, azt ezennel kimutatni bátor leszek. (Bal felől: Halljuk!) Báró Eötvös József emiitett munkájának 236-ik lapján a tévedéses tétel, melyet ismertet és megczáfolni kivan a következő: „Tévedés, hogy az álladalom föntartása kevésbbé fekszik a nép érdekében, mint a többet adózókéban." (Nevetés a bal oldalról.) Ezen tételben azon eszmét tüntette ki tévedésül, mely a virilis jogot támogatja. Azon helyek a melyeket Tisza Kálmán fölhozott, érveket foglalnak magukban épen ezen tévedés megczáfólására. Ám olvassa el ezen könyvet bárki, és erről meg fog győződni. Különben én igen szívesen elfogadom a t. miniszter urnák azon utasítását, hogy ám olvassuk tovább és nézzük a conclusiót. Nem levén az hosszú, fel fogom olvasni. „Én — már t. i. ezen ,,én" senki más, mint a könyv szerzője Eötvös József b. — „én nem tudok a szegénység és vagyonosság között vont határszélekben az ember jó és rósz tulajdonai között vont határszéleket látni?" S tovább igy szól: „Én szívesen megismerem a vagyonosbak valamennyi elsőse-