Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-215

2 02 215. országos lilés Julius Sí. 1870. geit, és erősen meg vagyok győződve, hogy a szerep, polgártársainknak mindenben : mi az álladalom javára czéloz, például szolgálni, őket illeti; de ha valaki a felesleges tőkepénz iránti tiszteletében s azon véghetlenül felszínes műveltség bámulásában, melylyel a vagyonosabb osztályok birnak, annyira megyén, hogy a hazaszeretetet, a közjóérti áldozatkészséget kirekesztőleg ezen osztályoknál keresi, akkor kezembe veszem a történetet s kérdem : ennek melyik lapján találhatni bizonyítékot ily gyászos állítás támogatására?" (Tetszés hal fdől.) De igen t. eultusminiszter ur erélyesen tiltakozott az ellen, hogy múltjában legyen valami, a mit felednie kellene. Nincs is : az ő múltja oly fényes, hogy valóban fáj látni, midőn saját kezével tépi le homlokáról a babért ; (Iíelyeslés bal felől,) pedig ezt teszi, midőn megtagadja saját tanait. Áttérve miniszter ur beszédeinek további részeire, én méltánytalannak tartom azon vádat, melyet az eddigi bizottságok ellen felhozott : hogy t. i. ezen bizottságok csak egyoldalulag volnának alakítva, mintha azokból egész osztályok is hiányzanának. En ezt ellenkezőleg tapasztaltam. De ő, hogy bebizonyítsa, hogy a leendő bizottság, melyet ő magának ideául kitűzött, minő jó lesz, mennyivel helyesebben mennyivel czélszerübben lesz alkotva, mint az eddigi, és hogy magában foglalandja a középosztály minden nemeit ; — mind ezen szép álmok bizonyítására, mondom, oda utal benünket, hogy nézzük meg a lisztákat, s meg fogjuk azokból látni, mily jó elemekből fog állani az uj bizottság. Nézzük meg a lisztákat! Ez igen mulatságos egy ajánlat. Hogy azonban a lisztákat láthassuk, legyen szives a miniszter ur megmondani, hogy hol vannak azok? Hisz már tegnaj} sokan panaszkodtak az ellen, hogy e lisztákat elkészíteni a kormány elmulasztotta, és a ház elé nem terjesztette. És ezt saját szempontjából igen jó politikából tette, mert ezen törvényt csak behunyt szemmel lehet megszavazni. (Helyeslés bal felől.) Ha látnák önök mi van e tisztában, nem szavaznák ezt meg. (Helyeslés hal felöl.) Meggyőződésből mondom ezt t. ház; mert egy törvényhatóság leendő arezának a tükre már kezemben van. Nem ugyan a kormánynak kötelességszerű kimutatásából, hanem egy t. barátom szívességéből megkaptam Nagy-Várad város legtöbb adótfizetőinek névsorát. És ebből látom, hogy míg az eddigi választáson alapult városi képviselő testület minden osztályt, minden érdeket felkarolt, magába foglalta a javát, addig a jelenleg összeirt virilisek közül Nagy-Várad városának a szó speciálisabb értelmében vett polgársága, az ugy nevezett ipar osztály, melynek érdekéről beszélnek önök midőn ezen 20 §-t indokolni akarják, teljesen kimarad, és helyét többnyire olyanok pótolják, kik üzérek és kik eddig a közügyek iránt nagyon kevés érdekeltséget tanúsítottak. Tóth Vilmos: (Közbeszól.) Izraeliták és kereskedők! Győrffy Gyula: Hogy izraeliták-e, azt. nem tudom, azt jobban tudhatja az államtitkár ur. és nekem nem is az ellen van kifogásom. (Helyeslés bal felől.) Hanem azért a eultusminiszter ur mégis azt monda, hogy a virilis képviselet semmi egyéb, mint a közép osztálynak külön adott előjog. Mellőzvén azt, hogy mihelyt valami előjog : az magával a demoeratia eszméiével összeütközik; tehát határozottan tagadom, hogy ezen előjog a középosztálynak lenne adva. Nem kell ahoz oly nagy tudomány, mint az igen t. eultusminiszter uré, hogy az ember átlássa azt, hogy a legtöbb adótfizetők a legfőbb osztátyt foglalják magukban, a középosztály pedig a közép adót-fizetők közt keresendő. Ezeket pedig önök t. uraim, nem hogy valamely kiváltságban akarnak részesíteni, hanem a mely törvényes jogokkal még bírnának, azokat is elveszik tőlük. Nehogy azonban a t. ház megsokalja azon figyelmet, melyet a t. miniszter ur iránt tanúsítok, beszédének még csak egyetlen egy tételére teszek észrevételt, (Eálljuk!) és megjegyzem, hogy ha az igen t. miniszter ur meg van győződve arról, a mit mondani méltóztatott, — hogy a demoeratia earaeteristieuma a munka — és ha még e mellett democrata is: akkor nagyon kérem a t. miniszter urat: ne nyomja el a munka érdekét az által, hogy ily mesterséges utón a tőke uralmát mindenhatóvá teszi felette. (Helyeslés bal felől. Tegnap előtt, midőn Majthényi Dezső igen t. barátom a túlsó oldalnak e tárgyban tanúsított eljárását nevetségesnek nyilvánitá, ezen állítását még Korizmits t. képviselő ur is segített bebizonyítani. Az igen t. képviselő ur nagyon is az ő — mint monda — kedves hazájának hibáiról, fogyatkozásairól és a közvélemény gyarlóságairól értekezett. Tisztelet uraim, a hazának. E hely a haza oltára és nem arra való, hogy az mindenféle alaptalan ráfogásokkal pelengérre állittassék. (Helyes! bal felől. Igás! jobb felől.) Meglehet, hogy a közvélemény sok helyen gyarló, és én tökéletesen elhiszem azt, hogy Korizmits t. képviselő ur ezen tapasztalását saját választó kerületéből, hol a közvélemény benne öszpontosult, igen alaposan merítette. (Derültség bal oldalon.) Az ellen sincs kifogásom, a mit a t. képviselő ur átalá-