Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-214
214. országos Illés Julius 20. 1870. 177 angol önkormányzati rendszer korántsem áll azon magaslaton, melyen áll az ezen törvényjavaslat szerint felállítandó magyar önkormányzat. Belgiumot e tekintetben fölemliteni nem lehet, az pedig, hogy poroszországi önkormányzati rendszer hozassék be nálunk, e házban, ugy hiszem, pártolókra nem fog találni. Ily előzmények után, t. ház, miután oly önkormányzati rendszert akarunk felállítani, mely a világon sehol sincs, (Gúnyos közbeszólás bal felől: Igaz!) melyet még oly országok sem kisértettek meg felállítani, melyek sokkal előhaladottabbak, s a parlamentabs alkotmányosságot sokkal régebben élvezik; (*ffelyeslés a jobb oldalon) igen természetes, hogy ha ily önkormányzati rendszert akarunk felállítani, jól meg kell fontolnunk az alapokat: vajon azokon fönálhat-e az önkormányzati rendszer? és más részben, vajon az ezen alapokon nyugvó önkormányzati rendszer magát a parlamentalismust nem veszélyezteti-e? T. ház! az ellenzéknek általam igen tisztelt vezérszónoka Ghyczy Kálmán azt emiitette beszódében, hogy az önkormányzati hatóságok megítélésénél nem az a főkérdés : mi módon jönnek azok létre; hanem az, hogy mily hatáskörük van ? Ha tehát ez áll, — mint nem kétlem, hogy a t. vezérszónok ur érett megfontolás után mondotta, — nem látom át indokát annak, hogy miért akarják az önkormányzati rendszert époly tág, vagy talán még tágabb alapra fektetni, mint a milyenen fekszik maga a törvényhozás. Már pedig, t. ház, ha az önkormányzati rendszert, az átalános szavazatra, vagy pedig csak az 1848-ik esztendei V.-ik törvényczikkben megalapított qualificatióra fektetjük is, ki meri tagadni azt, hogy akkor az önkormányzati rendszer sokkal tágasabb alapon lesz keresztül vive, mint maga parlamenti rendszerüuk: mert midőn a parlamentben 30 ezer emberre jut egy képviselő, akkor a törvényhatóságokban 30 ezer emberre 100 képviselő esik, miután a legkisebb megye 100, a legnagyobb pedig 600 képviselőt választ. Akkor tisztelt képviselőház , fölmerül azon kérdés, hogy ha a törvényhatóságokban megválasztott képviselők véleménye ellenkezik az országgyűlési népképviselettel, akkor melyik a valódi népképviselet? Ily összeütközhető elemeket összeállítani, a népképviselettel megegyeztethetőnek nem tartom; mert, valamint a souverain hatalomnak egyik része, a fejedelem, csakis felelős rninisteriuma által nyilatkozhatik: ugy viszont igen szigorúan meg kell határozni, ha a rendet és alkotmányosságot fön akarjuk tartani, hogy a népképviselet sem nyilatkozhatik másként, mint a törvényesen összehívott országgyűlés által. Már pedig, t. ház, ha e törvényjavaslat szerint az önkormányzat, a törvényhatóságokban tökéleKBPV. e. NAPLÓ 1854 x. tesen megvan; ha szabadságuk van a közjogi kérdéseket megvitatni, szabadságuk van a közjogi kérdések felett határozatokat hozni, szabadságuk van a közjogi kérdések felett hozott határozatukat levelezés utján a többi köztörvényhatóságokkal közölni: akkor méltán fölmerül azon kétség: vajon ily körűiméinek közt — ha netalán a köztörvényhatóságok képviselete az országgyűléssel ellenkezőleg nyilatkozik — nem a megyékre fektetett népképviselet nyilatkozata lesz-e erősebben a I népnek kifolyása, mint maga az országgyűlés 1 véleménye ? Ebből, t. ház, az következik, hogy ! ugyanazon választási alapokra nem lehet a köztörvényhatóságokat fektetni, melyeken a népképviseleti országgyűlés áll, és ugy vélekedem, hogy miután Anglia, melyre a t. ellenzéki vezérszónok az önkormányzati rendszer fejtegetésében oly kizárólag hivatkozik, a parlamenti kormányrendszert Európában legjobban ismeri, a személyes szabadságot legjobban beesüli, legjobban iparkodik azt megőrizni és leginkább tiltakozik az ellen, hogy a kormány egyes családok szobáiba s konyháiba avatkozzék, ennek daczára még sem tartotta szükségesnek az önkormányzatot ugyanazon népképviseleti alapra fektetni, a melyre a parlament népképviselete fektetve van, — ugy hiszem, Magyarországon sincs indokolva az, hogy a köztörvényhatóságok alakítása ugyanazon népképviseleti alapon történjék, melyen a parlament. Ez az indok, t. ház, mely engem meggyőzött arról, hogy igenis ugy kell alakítani a köztörvényhatóságokat, hogy azok a közvélemény kifolyásai legyenek; de azért soha az országgyűlési képviselettel ellentétbe ne jöhessenek, vagyis : hogy a megyék a köztörvényhatóságok kifejezései a népképviselet alapján; és az országgyűlés által kifejezett nézeteknek és határozatoknak ellenmondani joguk ne legyen. Ez az ok, t. ház, a melynél fogva az önkormányzatot részben a virilis szavazatra, részben a választás alapjára kívánom fektetni. (Helyeslés a jobb oldolon.) De, t. ház, ezt is csak azon okból fogadom el, mert megvallom igazán, a t. ellenzéki vezérszónok tökéletesen meggyőzött engem arról, hogy nálunk sokkal alkalmasabb, a czélnak jobban megfelelő lenne, ha az önkormányzati hatóságokat ugy alakitanók, mint Angliában. Mert nálunk is, mint Angolországban, a hogy azt t. vezérszónok ur felállította, azon ezélt kell elérni, hogy a helyhatóságokban minden pártnézet képviselve legyen. Ha tehát a t. vezérszónok ur is azt tartja, hogy az angol alakítási rendszer, azon főczélnak, hogy a helyhatóságban minden pártnézet képviselve legyen, megfelel: ugy hiszem, hogy parlamentalis kormányrendszer mellett a köztörvényhatóságokat Magyarországon is ugyanazon alapokra kell fektetni, mint Angliában. És én nem 23
