Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-214

114. országos ülés Julius 20. 1870. 171 lyek utána következuek, megdkották, azon sta­tistikai kimutatást, melyet hivatalos körből vol­tam szerenesés nyerhetni, és melyre múlt alka­lommal már az átalános vita alka ! mával hivat­koztam, és meg fogják látni: mennyire illusorius e tekintetben az önök számítása. Közepette Magyarország sanyarú közgazdasági állapotainak, és közepette a modern társadalmi munkaerőnek, mely bennünket környékez, én azt gondolom, az élet kényelmének sokkal nagyobb foka szükséges arra, a mit önök elérni akarnak, mintsem azon eredmény, a mit nyújt a 20. § által ki­látásba helyezett virilis szavazat. Ha e kimutatáson végig futunk, azonnal látjuk, hogy 1417 forinttól kezdve, miként a múlt alkalommal emlitém, 5 forintig lemegy ezen seala; találunk 1 köztörvényhatóságokat, amelyek­ben 8,—10,—40, s igen sok megyében 50—71 és egy néhány forinthoz csatolvák a virilis sza­vazatok. Már most azt kérdem, vajon mai közgazda­sági és társadalmi viszonyaink közepette, midőn az emberek annyira el vannak foglalva saját magánügyeikkel, a vagyonosodás munkájával, a közművelődés nagy feladványaival, legalább a ma­gasabb rétegekben; vajon azon vagyon, mely ezen statistikai kimutatás értelmében a virilis szava­zatot kilátásba helyezné, biztositja-e azon kényel­met, melyre önök, mint sarkpontra akarják ala­pítani Magyarország leendő selfgouvernementjét t Azt gondolom, t. ház, hogy ez nem adja meg azon életkényelmet, hogy az önkormányzatot az önök szervezetterve szerint erre alapithassák. Azt gondolom, hogy 43, sőt 142 frt adó sem fogja megadni azon életkényelmet, mely azon szerve­zet mellett, a melyet Magyarországon a köz­igazgatásnak korszerűen fejlesztése megkíván, önök szerint a virilis szavazathoz szükséges. El­végre én azt hiszem, t. ház, ez sokkal inkább oly pont, hol számokkal kell beszelni, mint bár­mely más. és ez nem az eszmék harcza, ez a jó­zan combinatio tárgya. Méltóztassanak figyelembe venni e pontot, s én azt hiszem, önök maguk is el fognak csodálkozni azon, hogy e §-t ily alak­ban beterjesztették. De van még egy másik lényeges pont, s ez az adórendszerrel áll összefüggésben. Mit gondol­nak önök, miután a legtöbb megyében 142 frt, sőt igen sok megyében 43 frt azon minimum, mely virilis szavazatra képesít, mit gondolnak önök kérdem: miután ezen adóminimum nem zár­ja ki azt, hogy azon birtok nagy és súlyos adós­sággal legyen terhelve, melynek kamatai nem csak az élet kényelmét vonják el az illetőtől, ha­nem őt, a mindennapi falatjaért kereskedőt, med­dő tengődésre szorítják. Sajnos, hogy társadal­mi életünkben széttekintve, épen a történelmi a dicső múltú és nagy tettekre hivatott közép osztálytmkban — az úgynevezett köznemes birto­kosságban — találkozunk ezen átokkal leginkább. Ezen átokkal, melyet nem annyira nemzeti bű­neink, mint inkább a viszonyok szerencsétlensé­ge, a rendszeres s az 50-es években fokozott közigazgatási, közlekedési és hitelügyi nyomás, mely reánk súlyosodott, idézett elő. Azonban önök mindig azt mondták; ne fe­szegessük az elveket, ne hirdessünk eszméket, mert hiszen az eszmék szépségétől, igazságától át lehetünk hatva anélkül, hogy azoknak valósítá­sát, ho.ry azoknak viszonyaink közt valósítását eszközölhetnők. Nem eszméket hirdetek én most, t. ház: a száraz tényekre hívom én föl önök figyelmét. Önök azt kívánják, hogy jó közigazga­tásunk legyen, s épen azért nem bíztak önök a képviseleti rendszerben, mert nézetük szerint ez nem hozza be azon elemeket, melyek erre képe­sek s ezért állítják föl a virilis szavazatokat. De mit nyernek vele ? mint mondám: azt, hogy sok megyében oly vagyon álland alapul, mely, ha adósság nem. terheli is, még akkor sem képes azon kényelmet megadni, a mely megment a ke­nyérkeresés fáradalmaitól, és melyre önök a ma­guk önkormányzati közigazgatását alapítani akar­ják. Köztudomású dolog, hogy a vagyonosság ér­téke sajátszerüleg van hazánkban a társadalmi élet rétegeiben elosztva. Nem birunk ugyan oly pontos kimutatásokkal, minőket például Porosz­országban vagy Angliában találunk; de any­nyit körülbelől mindenki, a ki közgazdáízat­tal foglalkozik, tud , hogy oly résteljes be­osztása a vagyonnak az egyes társadalmi réte­gekben, s oly nagy rései az adó által kijelölt birtokviszonyoknak, mint Magyarországon, Nyu­gaton sehol nem találhatók. En megengedem, hogy a virilis szavazat ál­tal, melyet önök a nagy adófizetőknek adni akar- / nak, bejön a nemzet azon társadalmi rétegéből, \ melyet önök középosztálynak neveznek, i 0 en sok I érdemes férfiú; azonban a magyar közvagyonoso- \ dási állapotnak épen e réstjjljes voltánál fogva j attól félek, hogy ugy foghat ez kiütni, miszerint j azok, kik a középosztályból jönnek be, nem fog­nak megküzdhetni adósságaiknál és jelentéktelen | vagyoni erejöknéi fogva azon önző érdekekkel, I melyek velők szemközt fognak állani: mert az l adófizetők másik nagy csoportját a tőkepénzesek, \ nagykereskedők, oligarchák és a főpapság egyes; egyénei fogják képezni. ——"" Magát az értelmiséget tekintve: mit értenek önök értelmiség alatt 1 Elébb kérdeztem a va­gyont s oda jutottunk, hogy a vagyont nem ugy értelmezték önök, hogy saját czéljaiknak megfe­lelhetne. Ha értelmiség alatt azt értik, mit Euró­pában, különösen hazánkban, minden vagyonos em­22*

Next

/
Thumbnails
Contents