Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

162 SI3. országos ülés Julius 19. 1870. rint e téren is tévedésben vannak azok, kik e háznak, és legalább figurative el kell ismernem, a hazának többségét jelenben vezetik. Ugyanis ők már hosszas s mind ez idő alatt békés kormányzás után, a talán már magukat megdöbbentő csekély eredményt nem a maguk hibáinak tulajdonítják, nem abban keresik, hogy oly hibás az általuk teremtett alap, melyre építeni akarnak, hogy arra építve, a telepitmény tartósságában maguk sem bizhatnak; hanem azt mondják, nem tehetünk, nem építhetünk: mert nincs elég hatalmunk reá, hiszen igen kevesen sorakoznak a lajtorján s a fölmenőket is vissza dobják onnan. A hatalmat kell tehát szaporítani s őrökkel kell körül venni, virilis szavazatokkal kell őriztetni a hatalom lajtorjáját. E fölfogás, uraim, tökéletesen téves. En magam csak két szempontból tekinthetem e törvényjavaslatot : egyik a fönállő törvény, mely a jelen, mindenesetre pedig a múlt; a másik pedig a czélszerüség tekintete. A multat, t. ház, igen gyakran hallottuk a jobb oldalról is hangoztatid, hallottunk arra hivatkozni, és, fájdalom egyszeregyszer, bár hála Istennek, nem igen gyakraa, még meghamisítva is idézték a multat; de mindig kifeledték abból a 48-iki évet, az akkori törvényeket. En elveimet, nézeteimet e §. körül főkép a 48-ki törvények világára fektethetem, mert ezeket látom a közérzület azon megmásíthatlan tükrének, a melyhez való jogát a nemzet vérkeresztségben is megpecsételte. (Tetszés hal felől.) Vannak, uraim, a politicai láthatáron is égi jelek, melyekről, mint az üstökösökről, soha sem tudjuk, legalább a laicusok nem tudják, honnan jöttek, de a melyek, mint a nap oly fényesen világítják meg a multat, világitják meg különösen a jövőt. Es jaj! uraim, a nemzetnek, mely az isteni gondviselés intő ujjai által előállított ezen világot meg nem érti, annak útjait nem követi, de még sokkal inkább jaj annak, ki vakmerően e világ és a nemzet közé áll, ^s a nemzetet a sötétségben a maga által jónak tartott, nem a gondviselés által kijelölt útra akarja terelni. Az életerős nemzet különös portéka, — megszokja annak szeme a sötétet is. Nem félek még a sötétben valő tapogatódzásnál sem bukásától. el fogja az az akadályokat távolítani, mihelyt átlátja, hogy azok, kik állítólag az ő szemeit akarták a tiszta világosságtól óvni, azért zárták azt el előle, nehogy annak világánál az ő eljárásuk titkos rejtekeibe bepillanthasson. De erre idő kell, időt vesztegetni bűn, bün e nemzetnek csak egy perezét is elvesztegetni, melyet, ha a 48-ki törvény utasítását követtük volna megmenthettük volna a nemzet számára. Még soká kell, t. ház, ugy látszik a 48-ki törvényeknek világítani, mig el lesznek érve legalább a főpontok, melyek az ezen törvényt megalkotott dicső férfiak czélzatai voltak. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy legalább az én meggyőződésem szerint, nem barátja az a hazának, nem barátja a népnek, ki e ezélzatok teljesülését akadályozza, halasztja. Én a 48-ki törvények világánál akarom először bonczkés alá venni ezen 20-ik §-t, mint ezen törvényjavaslat legfontosabb momentumainak egyikét, melynek mikénti eldöntésétől függ nagy részben az, hogy az egész törvény megelégedést, békés fejlődést vagy határtalan vitákat, és annak megdöntésére, habár alkotmányos, de oly mérvű izgalmat fog-e a hazában szülni, a minőt a t. háznak szemlélni még eddig nem volt alkalma. Tekintsük meg tehát most a 48-ki törvényt. A XVI. tczikk 1. §-a azt mondja, hogy a minisztérium a népképviselet alapján terjeszszen elő törvényjavaslatot; a bevezetés pedig kimondja, hogy ezen törvényjavaslat olyan legyen, miszerint a megyék a közszabadsággal öszhangzásba hozassanak; és a 2-dik §. e) pontja, kimondja, hogy a megyei bizottságokat tekintettel a honpolgárok minden osztályára és a megyei kormányzat sikeresitésére kell összealkotni; kimondja tehát, hogy a bizottmányokat népképviselet alapján a közszabadsággal kiegyeztetve ugy kell megalakitani, hogy abban tekintet legyen a polgárok minden osztályára, és a megyei kormányzat érvényesítésére. Sajnálom, hogy Pri| leszky t. képviselőtársam eltávozott, mert némileg felhiva éreztem magamat általa, ezt kimagyarázni. A 48-iki törvény betűjéhez is, de főkép szelleméhez ragaszkodva, t. ház, határozottan elvetem a virilis szavazatot, mint mely nem népképviseleten , nem választáson alapul, s követelem: egyfelől: hogy ne lehessen semminemű törvényhatósági bizottmánynak tagja más, mint az, ki iránt a nép bizalma választás által nyilvánult. Más felől kívánom, hogy biztosítsuk a megyei bizottságot 1-ör azon irányban, hogy belőle a nép egy osztálya se hiányozzék, s 2-or biztosítsuk a zon irányban, hogy annak a megyei kormányzat érvényesítésére, mint magát a 48-ki törvény kifejezi, kellő függetlensége és kellő értelmi ereje legyen. Ha elrendeljük, hogy minden tagválasztás kifolyása legyen: ez biztosítja a 48-iki törvény első követelményét a népképviseletet, a másik két követelményt pedig, - - és itt t. ház csak az én igen szerény egyéni véleményemet mondom e' — csak azon utón lehet kielégitni, ha elvetve a virilis szavazatnak még csak eszméjét is, tökéletes szabadságot adva az egyes egyéneknek, s az egyénekre nézve, hogy bárkit válaszszanak, a választhatóságra nézve némi osztályokat csinálunk a törvény-