Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-213
iil3. országos ülés július 19. 1870. 163 hatóság lakosai közt census utján, melyet a 48 — 49-ki törvények egyátalában nem tiltanak, snem zárnak a priori ki ugy, mint a virilis szavazatot, sőt a 2. §. egyenesen ide látszik utalni, midőn az biztosítani akarja a függetlenséget, az intelligentiát a bizottmányokban, — mint emlitém t. ház, e tekintetben csak a magam privát nézetével leszek bátor egy kis időre igénybe venni a t. ház figyelmét. (Halljuk!) Csak példaképen hozom fel a mondandókat. mert igen természetes, hogy a censusnak végleges meghatározása a törvényhatósági polgárok ez irányban! végleges osztályozást! nagyobb statistikai előmunkálatokat fog igénybe venni, semhogy e tekintetben egy embernek tökéletes véleménye lehessen. Az én nézetem szerint el lehetne érni mindkét ezélt ugy. hogy a törvény előlegesen széles alapon meghatározván, kik a választók, a bizottmánynak felét azután választanák a választók, minden további census nélkül maguk közül, mint azt maga a jele lat is ajánlja, habár nem teljesen elfogadható alapon. Egy negyed részét t. ház, az én felfogásom szerint, választhatnák az összes választók a törvényhatóság azon összes tagjaiból, kik egy bizonyos adó minimumot, mely a törvényhatóságok különfélesége szerint, maga is különböző lehet, vagy annál többet fizetnek. A harmadik osztályt — tehát az utolsó negyedet választhatnák ismét az összes választók a törvényhatóság azon polgárai közül, kiknek, ha netalán vagyonuk nincs is, de kik maguknak tudományos szorgalmuk utján e hazában érvényes diplomát szereztek, a kik universitási, főiskolai tanárok, tudós társulatok tagjai stb. Természetes, az adó minimum meghatározására nézve a megyéket a törvényhozásnak osztályozni kell, még pedig statistikai adatok szerint, és a törvényhatóságoknak kihallgatása után. Én, ezen az utón járván el, azt hiszem t. ház, hogy tökéletesen el lenne érve a 48-ki törvényhozás czélzata, mert itten senki nem lenne bizottsági tag, csak az, kit a választásra jogosított nép összege többségének bizalma erre kijelölt; eléretnék, hogy senki, kit a nép megvet, gyűlöl, kihez bizalma nincsen, ne jöhessen a bizottságba választás nélkül csak azért, mert esetleg per fas et nefas, vagyont szerzett magának. így igaz, meg lenne bukva az önök virilis szavazata, de meg lenne mentve a közerköícsisóg. {Tetszés bal felől.) Ezen utón el lenne érve az is, hogy a bizottmány többsége az általam emiitett és a 48-ki törvények által is igényelt intelligens független elemekből állana: hozzá jővén az emiitett factorokhoz még a megyei illető tisztviselők is, kiket nem intelligens embereknek bizonyára senki sem fog nevezni, és eléretnék végre a harmadik czél is, hogy t. i. a köztörvény hatóságok önkormányzatát helyesen lehetne érvényesitni. Mert, t. ház, bizton belejönnének azon elemek a törvényhatósági kormányzatba, melyeket a 48-ki törvények alapján önök bevenni állítanak. melyek azonban, felfogásom szerint, épen a virilis szavazat utján abból, mint már előbb is jeleztem, ki fognak maradni. En megvallom, bámulom, hogy midőn a kormány előtt állott valami ilyformát ajánlani, — mert hisz, mint mondám, a részletekhez nem ragaszkodom, midőn tisztán a 48-ki törvények szellemére támaszkodva, ezen ut nyitva állott előtte, — egy oly más útra tért át, mely által a 48-ki törvényeket homlokegyenest megsértve, a hazában egészen uj, eddig semmiféle homogén intézményre nem alapitható, annálfogva. —hogy ezen kitétellel éljek — a levegőben lebegő intézkedést akar reánk erőszakolni. Már érintettem az imént is, és most ismételve mondom: a virilis szavazat előre ellenségévé fogja tenni a haza összes népét, ellenségévé fog tenni minden szabad gondolkozó főt; és ezen eljárás, uraim, adott okot oly keserű gyanúsításokra is, melyeket, hiven ragaszkodva az 184S. szelleméhez a kormány bizton elkerülhetett volna. De a mellett, hogy ajánlatom az 1848. kellékének megfelel, a leggyakorlatiabb kivitelnek is tartom azt, és azt hiszem, ez utón érte volna el a törvényhozás ezélját leghelyesebben, legbiztosabban ; mert kérdem: vajon azon nép, melyet önök is képesnek hisznek a félbizottság megválasztására, ugyanazon nép, mely mint az országgyűlési választások mutatják, elég jelét adá komoly belátásának, nem lenne-e képes megválasztani az egész bizottságot, kivált ha egyfelől a virilis szavazatok által érdekeiben érzékenyen sértetve ellenhatásra nem ingereltethetüék s érezné azt, hogy szabadon választhatja azt, a kiben bizalmát helyezi, másrészt pedig a törvényhozás egy kis ujmutatást adna neki, hogy minden törvényhatóságban, minden osztályból a választók öszszesége körülbelül hány bizottsági tagot válaszszon. Méltóztassanak elhinni t. jobb oldal, hogy csakis az ily népképviselet, az ily választások utján létrejött bizottságnak lesz a nép előtt tekintélye; maga at- kormány is csak az ily bizottságok utján lesz képes jóakaratú szándékait keresztülvinni: mert azokat, kiket szabad választás utján maga helyez maga fölé minden nemzetiség nélkül, soha a magyar • nemzet egyetlen tagjának sem jutott eszébe ellenségének tekinteni, vagy szembeállaní azokkal. Hogyha ellenben megmaradnak önök, uraim, a virilis szavazat utján —legyekén rósz próféta!—meg fogják látni: a törvényhatósági bizottságokat vagy egyátalában nem gyüjthetik össze illő számban, vagy ha igen, ugy járnak vele, mint az egyszeri ember, 21*
