Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-213
ZI3. országos tilí» Julius 19. 1870. 159 áradatokkal szemben, melyek — nem hivatkozom országra és népre, hogy hol, de félreismer hetlenül — előttiiuk feküsznek. Méltóztassanak emiékökbe visszaidézni azon soeialistieus törekvéseket, melyek európaszerte nyilvánulnak, és méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy azon törekvés már második autóra által minő alakban íormuláztatik és mit kivan az államtól; kényszerítő kötelező segélyt a munkások számára, szóval méltóztassanak tekintetbe venni az áradatot s el fogják ismerni, hogy bizonyos beteges felfogás van európaszerte, nevezetesen ott, hol egyenesen kötelező segélyt kivan a munkás számára, a mi által már a communismussal szövetkezik. {Helyeslés jobb felől.) Ily áramlattal szemben nem árt, ha van egy törvényhozás Európában, mely nyíltan kimondja : „Tiszteletben tartom a birtokot nemcsak, hanem biztosítom befolyását a politikai életre'' (Élénk helyeslés.) De nem akarom tovább fárasztani a ház figyelmét, (Halljuk! Halljuk !) csak arra vagyok bátor még visszatekinteni, mit több oldalról méltóztattak felhozni, hogy* a virilis szavazat a szabad választást zárná ki. Nem zárja ki. mert hiszen a bizottmánynak csak egy részét nem választjuk, a másik részre nézve a szabad választás ineghagyatik. Es miután én egyénileg — lehet, hogj nézetem hibás, de hisz ezt az élet ki fogja mutatni — azt hiszem, hogy azon félrészben, mely nem választatík : a mostani körülmények közt több életrevaló elem lesz. mint a másikban, melyet választanak: legyenek önök oly szívesek és oly loj^alisok irányunkban, hogy respeetálják a mi ízlésünket is. és engedjék, hogy a bizottmány félrésze ne választassák. (Élénk helyeslés jobb felől.) Így azután egészen egy téren fogunk állani. De tisztelt ellenfeleink kevésbbé liberálisak irányunkban, mint mi o irányukban: mert mi nem tagadjuk meg nekik, hogy a bizottmó- j nyok fele az ő kívánságuk szerint választassák, i ök pedig megtagadják a mi kívánságunkat. (Tet- i ssés jobb felöl.) Azt vagyok bátor még befejezésül megjegyezni, hogy talán jó volna, hámi, a nemzet képviselői egymás iránt annyi kölcsönös bizalommal viseltetnénk: hogy valamint mi elhiszszük a tisztelt ellenzékről, hogy csak jót aka-r: ugy ők is higyék el rólunk, hogy mi sem vagyunk vak eszközök, hogy mi is meggyőződésünket követjük. Térjünk el a polémia teréről az okok, a kölcsönös felvilágosítások terére. Még akkor, mikor nem volt szerencsém e ház tagja lenni, figyelemmel kisértem e ház minden mozzanatát, de nem emlékezem, hogy ezen oldalról hozathatott fel olyasmi, mi a tisztelt ellenzéknek tetszett volna, Azt hiszem, már ez maga gyanússá teszi a dolgot : mert az nem lehet, hogy annyi jeles ember mindig rósz dolgokat indítványozzon. Ennek okát ott keresem, hogy önök észrevétlenül bár, de tulmentek tán az ellenzékiség határain, és csaknem ovakodniok kell, hogy ellenségekké ne váljanak. S ezzel befejeztem beszédemet. {Élénk éljenzés jobb felól,.) Tisza László: Mielőtt e kérdéshez tüzetesen szólnék, melylyel a t. ház figyelmét fárasztani még eddig szerencsém nem volt, engedjék meg nekem, hogy néhány rövid észrevételt tegyek a legközelebb előttem szólottak megjegyzéseire. {Halljuk!) Eötvös József br. nevelésügyi miniszter ur szíves volt megjegyezni, hogy a virilis szavazatok utján biztosíttatik a megyei bizottmányok függetlensége. Ezt ugyan nem fogadóméi, mint ke'sőbb ki fogom fejteni : de ha a függetlenség netalán kielégíttetnék is, tagadhatlan, hogy épen a virilis szavazat lesz oka annak, hogy az értelmiség a bizttmányokból kizáratik ; pedig ugv gondolom, hogy az értelmiség oly factor, melyre súlyt, talán fősúlyt kellene a bizottmányok alakításánál fektetni. Két utón záratik ki az értelmiség a virilis szavazatok által. Egyfelől kizárja az által, mert az csak vak szerencse, ha valaki egy vagy más utón meggazdagodott, és nem igen veszik tekintetbe a börsespeculatió mai korában azt, hogy van-e valami az agyban vagy nincs ? de kizárja a virilis szavazat más felől az értelmiséget Pfeon utón is, hogy miután a virilis szavazatnak a 4S-ki törvényekben lefektetett népképviselet ellenére ily kihivólag történt behozatala által a népérdekek sértetnének, azon visszahatás okvetlenül be íog következni. — legalább a legelső években — hogy a nép sem gondolván tovább csak arra, hogy visszahatását ezen hatás ellenében gyakorolhassa, a maga legszűkebb köréből fog oly egyéneket beválasztani, kiktől, ha a tiszta hazafiságot nem is lehet megtagadni, de kiknek értelmiséget nem tulajdonithatni. {Igaz! Helyes! hal felöl.) A mi Eötvös br. igen szép íheoriáját illeti, melyet az osztályokra nézve folállitott, én azt némi változtatássalelfogadom: t. i. az osztály különbség attól függ, hogy minő alapon áll? és ezen alap különbözik a különböző viszonyok szerint; mert lehet valaki egy osztályhoz tartozó a salonban, lehet egy osztályhoz tartozó a tudományos akadémiában ; és a zöld asztalnál mégis külön osztályt fog képezni, és e tekintetben a jobb oldal nézete szerint haladás van e törvényjavaslatban, mert a regi kiváltságos osztályok előjoga pergameiiten, a most leendő kiváltságos osztályé pedig bankón alapszik. (Tetszés bal felöl.) Én ezt a nemét a haladásnak a jobb oldaltól nem irigylem. Mi azon ellentétet illeti, melyben a jelen törvényjavaslat a democratiával van, erről nem akarok hoszasabban szólani. Nem hiszem, hogy ez oldalról csak egy hang emelkedett volna is, mely ki akarta volna zárni a megyei befolyásból azokat, kik