Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

154 2:3. Országos Wés juiius I?. 1370. sem tagadom, hogy kívánatos, hogy a bizottmányokban mindenféle elem képviselve legyen a demoeratia érdekében is. De azt a demokratia érdekében igenis kívánatosnak és szükségesnek látom, hogy azt, a mi neki jó és üdvös, a maga belátása szerint intézze, ne pedig erőszakol-. tassék az rá, még ha jő is. Á mi pedig a szőnyegen levő virilis szavazatokat illeti: kővetkező észrevételeim vannak. Az 1848-ki országgyűlés, melynek követeit a nemesség választotta, és mely országgyűlés ezen kiváltságos osztályból állott, eltörölte saját maga osztályát, el a haza érdekében, meghagyván, hogy a megyék népképviselet alapján szerveztessenek. A jelen országgyűlés a nép által választatva ujbol kiváltságos osztályt akar teremteni, egyik azon indokból, hogy a vagyonos osztály érdekei képviselve legyenek. Hogy mennyire nem indokolt ezen érv, kitűnik abból, hogy épen a nép képviselet alapján választott képviselők akarnak az egyenlőség rovására ily törvényeket hozni. Alaposabb volna mindenesetre azon állítás, hogy saját érdekeiket a vagyonosak ellen nem tudják védeni; mert külömben nem választottak volna oly képviselőket, kik épen a népnek érdekei ellen fordulnak. Elméletinek mondják azon jogot, mit mi követelünk, mely szerint a haza minden polgárát egyenlő jogokkal akarjuk felruházni. Es ezt nem támadják meg elvben, de hogy életbe lépjen, valójában azt minden áron ellenzi a tisztelt joboldal, miért is az elv elméleti oldalának fejtegetésébe nem bocsátkozom. De ellenben a tisztelt jobboldal azt állítja, hogy, a mi elméletileg helyes, nem kivihető az mindig a gyakorlatban,—nem a jelen esetben is, hogy a polgárok egyenlő jogokkal ruháztassanak fel. Be fogom tehát bizonyítani, hogy hazám polgárai nemcsak elméletileg jogosíttattak az egyenlő polgári jogokra, de hogy valójában érdemesek és méltók is azoknak gyakorlatára. Es ezt legkönnyebben tehetem az által, ha hazánkban felszabadított polgártársaim politikai működésűket felhozom: vagy, miután ugy látom: már elfeledkeztek róla, fris emlékezetébe hozom a tisztelt kormánynak és jobboldalnak. Hazánk népeit legelőször az 184S-ki törvények vették fel az alkotmány sánczaiba. vagyis ruházták fel a polgári jogok gyakorolhatásával. Azt hiszem, nem lészen sem érdektelen, sem tanulság nélküli, ha lehető röviden megemlítem, miként gyakorolták ezen jogaikat, és mielőtt általánosságban .sorolnám el működésüket, engedjék meg, hogy Heves megyéből egy esetet megemlítsek. Az 184S-ki törvények azt rendelik, hogy addig is, míg a népképviselet alapján a megyék szerveztetnek, egy bizottmány választassák, mely a megye nevében a megye dolgait intézi, és ezen bizottmánynak megválasztására az egyes községek küldjenek képviselőket. Heves megj^ében igj is történt ; minden község küldött kettőt, de számosan többet, minél fogva nagy volt a száma azoknak, kik először voltak jelen polgári jogaikat gyakcrolandók. A gyűlés megnyitatott, azonnal fölállot; egy közkedvességben álló uri egyén, ki szorgalma után nagy vagyont szerzett, de polgári származású volt és tartott a néphez a szó szoros értelmében egy lázitó beszédet: mondván,hogy az 1848-ki tőrvényhozótestnek nincsen, a mit köszönjön a nép, melynek soraiból ő is való; régi joga ez a népnek, mit a nemesség kizárólag bitorol és a véres verítéknek gyümölcseit szedte el tőlük, iparkodjanak jogaikat a nemesség hozzájárulása nélkül kivívni : mert azokban bizni nem tanácsos stb. Es t. ház, ezen lázitó beszéd daczára, szónoklatának eredménye az lett, hogy a bakóiból csak akkor kiszabadult né]3 éltette az 1848-ki törvényhozó testületet, mely a szolgaságból felszabadította. Tagadhatja-e meg ez eset után népünk józan gondolkodását és felfogását bárki is ? De tovább megyek. Bekövetkeztek a képviselő választások. Nem országszerte mindenütt azok választattak-e meg képviselőknek, kiket átalában. hogy e helyet elfoglalják, érdemesnek tartottak! pedig azon időben hazaellenes bűnnek •— valamint szerintem mindigaz is marad—tartották az etetést, itatást vagy pénzzel való megvesztegetést, minélfogva ily eset nem is fordult elő. Nem fényes tanúbizonysága volt-e az annak, hogy népünk méltó a polgári jogok egyenlő gyakorlatára! Ugyanazon időben el volt árasztva az ország bujtogatókkal. kik_ az urak ellen lázítottak, nem ritkán a király nevét is belevonva. Ily két lázitót én fogattam el; de nem rendőreim vagy gazdagon fizetett kémeim által, merfc ilyenre szükség nem volt: a nép maga volt a rendőr, maga szolgáltatta kezeimbe, és ilyen eset számtalan volt széles e hazában. Xem-e újra fényes bizonysága ez is annak, hogy a nép nemcsak jogosított, de érdemes is az egyenlő polgári jogokra? Továbbá vegyék tekintetbe az egész önvédelmi harez alatt azon példás rendet, mi hazánkban egyedül a nép által volt fentartva: nem hangosan követelik-e mindezek a polgárok egyenjogositását. 'I De még tovább. A szerencsétlen világosi katastrofa után, midőn már le voltunk győzve, a rémuralom és önkény uralkodott a legnagyobb mérvben, és még azon körülményt tekintetbe véve, hogy közönségesen o világ tanúsága szerint a