Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-213
213. országos ülés Julius 19. 1870. 153 meggyőződésem szerint a viril szavazat a megyék alkotmányos garantiájának javítása, mert biztosításul szolgál arra nézve, hogy ezen testületeknek legalább fele mindig független emberekből fog állani. Átmegyek a 3-ik állításra, azaz arra, hogy ezen törvényjavaslatnak 20. §-sa ellentétben áll az 1848-ki törvényekkel és sérti a democratia érdekeit. (Ralijuk!) Meglehet (Tisza felé fordulva) hogy nem ezen szavakkal méltóztatott mondani, hanem azt hiszem, ez az értelme. En részemről ugy vagyok meggyőződve, hogy azon törvénynek, a. mely csakugyan sérti a democratia érdekeit, és a mely a democratia jogszerű követeléseivel ellentétben áll, a mai időben hosszú jövőt nem jósolhatni. A kérdés csak az : vajon állanak-e azon ellenvetések, melyek ezen szín alatt a törvényjavaslat ellenében felhozatnak 1 ? Bocsánatot kérek, de vissza kell mennem az egyes dolgokra, mik e tekintetben az átalános tárgyalás alatt felhozattak. Az mondatott a többi közt, hogy utoljára egy uj osztály állíttatik föl, és ennek következtében ismét osztály osztálylyal áll szemben, s a helyett, hogy a béke állapíttatnék meg az egyesek közt, még inkább uj zavarok fognak felidéztetni. T. ház, az „osztály B-ról különböző fogalmaink lehetnek, és így kétséget nem szenved, hogy például azon időben, midőn csak a nemesség gyakorolhatott jogokat, csakugyan az osztályoknak uralma létezett; de kérem, azon ember, ki például 200 frt. adót fizet és így virilis szavazat utján bejön a delegatióba, (Nevetés bal felől) vagy nem delegatióba, hanem ezen testületbe —- hiszen utoljára ez is az is delegált testület — kérdem, vajon azon ember, mert egy írttal több adót fizet, más osztályu-e, mint az, ki 199 frt. adót fizet? vajon nem ugyanazon érdekeket fogja-e a maga virilis szavazatával védelmezni, melyek egyszersmind azoknak érdekei, kik vele együtt ugyanazon egy életmódot követik? Hiszen végre nem azon 200 frt. szerint osztályoztatunk, hanem osztályoztatunk azon foglalatosság szerint, melyet gyakorlunk. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Például egy 1000 holdat bíró földbirtokos — ki pl. 1000 frt. adót fizet — kétségkívül ugyanegy osztályba tartozik azon földbirtokossal, a ki 100 frt adót fizet; de bizonyosan nem tartozik azon osztályba, mely ugyanannyit, azaz 1000 frtot fizet, de nem földbirtokos. Itt tehát osztályokról szó absolute nem lehet. Itt csak arról lehet szó, hogy niinden külömböző osztály közül a legtöbb adót fizetők vegyenek részt bizonyosan a megye tanácskozásaiban, hogy ne legyen senki és semmi életmód, a mely tökélesen ki lenne zárva. A választás mellett, én előre mondom, nincs KBPV. H. KAPI/S 18ff X. oly megye Magyarországon, hol egyes osztályok nem lesznek kizárva. (Felkiáltások; Nem áll! A hal olvalon.) Egyikben az egyik, másikban a másik, egyikben ki fog záratni a földbirtokos osztály, másikban az árendások; mindenütt ki fognak zárni valakit. (Ellenmondás bal felől.) A virilis szavazat mellett, melyre a legtöbb adó adja a jogot, minden egyes osztály repraesentálva lesz. Már most kérdem: mi fekszik inkább a demoera'fiának érdekében? az-e hogy senki ne vegyen részt máskép mint választás utján ? vagy az, liogj' minden egyes osztály abban képviseletét bírja? Kétségkívül a második. S ennélfogva az ily virilis szavazat a democratia elveivel ellentétben nem áll, annál kevésbbé,-miután a másik fele ezen testületnek ugy is választás utján jön be, s ennek következtében minden, a mi a democratikus elvekkel ellentétben állana, az ily testületekben ellenzésre fog találni. Tehát itt az aggályban, hogy a demoeraticus elvekkel ellentétbe jövünk, nem osztozom. Igen veszélyesnek találom pedig, ha valaki azt hiszi, hogy a democratia érdekében fekszik, azt vitatni jdrogy mindazok, kik egy bizonyos jóléten túlemelkedve, bizonyos mennyiségű adót fizetnek, a democratiának nem tagjai többé, hogy azok már aristokraták. (Ellenmondás balról. Helyeslés jobbról.) Mihelyt Uittatik, hogy a legtöbb adót fizetőknek adott jog, a democratia érdekével ellentétben áll, azon pillanatban felállíttatik azon elv, hogy a legtöbb adót fizetőknek érdeke ellentétben áll a democratia elveivel. A democratia elveivel pedig nem az áll ellentétben, hanem az, hogyha a democratiának oly definitiót adnánk, a mely szerint a legvagyonosabb és legműveltebb osztályok a democratia körétől elválasztatnak. A democratia oly növény, melynek gyökerei elterjednek a föld mély rétegeibe ; de a mely, ha egészséges és fejlődik, mindig emelkedik is. A democratia jelleme a munka, és a ki azokat, kik munka által maguknak vagyont szereztek, a democratia köréből ki akarja zárni, ez a democratiát természetes jellegétől fosztja meg. Elnök: (Leszáll és helyét Gajzágó Salamon foglalja el.) Almássy Sándor: T. ház! Engedje meg, hogy épen előttem szóló báró Eötvös miniszter ur állítására tehessem megjegyzésemet; ugyanis azt monda, hogy a democratia jól felfogott érdeke is azt kívánja, hogy a bizottmányokban minden elem képviselve legyen: mert ő ugy értelmezi és nem ugy talán, mint mások, hogy a democratia alatt a vagyonos osztályt épugy kell érteni, mint a szegényt. Igenis, nincs ezen az oldalon senkisem, ki azt tagadná, hogy a leggazdagabb épen ugy lehet democrat érzelmű, mint a legszegényebb; azt 20
