Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

152 213. erszáges ülés Julius |9. 1870. korszakban, hiszi-e t. képviselőtársam, hagy, ha egy bizonyos szá,ma a szavazatoknak a választ­mányban nem lesz olyan, a mely megmarad, ezen megyék nem fognak-e 3 évről 3 évre oly töké­letesen megváltozni, miszerint azokban nem lesz egy individuum, ki az előbbi administratio ügyei­ből valamit ismerne? (Ellenmondás bal felől. He­lyeslés jobb felől.) mert egyik alkalommal mi, a kik most többségben vagyunk, kiteszszük azt, a ki nekünk nem tetszik, más alkalommal önök ugyanazt visszateszik ; minek az lesz, következése hogy a megyei administratiókban soha következe­tesség nem lesz, és hogy a megyék épen azt vesz­tik el, mi nekik az előbbi időkben legnagyobb tulajdonukat képezte, s mi a megyéket olyanokká tette, hogy őket a legnagyobb tiszteletben kellé tartanunk. így állván a dolgok, meg vagyok győződve, hogy a virilis szavazatok behozatala nem csak nem káros az administratio czélszerüségére nézve, hanem föltétele annak, hogy a megyék jól administráltassanak. Áttérek a megyére, mint az alkotmány garantiájára. Mert én részemről hiszem, hogy a megyék, mint oly testületek, me­lyek organisatiójuknál fog administratiót nem bureaucraticus utón, hanem választótestületek által végeztetik, csakugyan valóságos, és nagy garantiáját képezik az alkotmánynak, ugy, hogy én a megyét, mint az alkotmány garantiáját is fen akarom tartani. De kérdem, mitől függ az, hogy a megye az alkotmány garantiája legyen? s mitől függ, hogy felírási jogát czélszerüen gyakorolhassa, és hogy mindenfelé őrködhessék? Attól, hogy füg­getlen emberek legyenek a megyében. A függet­lenség alapszik azon testületnek függetlenségén, mely a megyei municipiumot, a megyei testületet képezi; oly függetlenségén, hogy az illetők füg­getlenek legyenek fölülről, és függetlenek legye­nek alulról. Már arra nézve minapi alkalommal mébyen tisztelt barátom Komárom város kép­viselője azt mondta: hogy, ha a kormány olyan volna, miszerint benne elég — nem tudom, mit tehetne fel, hogy igazságosan választana min­den pártnak embereiből nem ellenezné, nem tar­tana az angol rendszernek a caneellár általi béke­birói kineveztetési rendszer elfogadásában oly nagy veszedelmet. En ezzel nem vagyok egy véleményben. Olyan országban, mint Anglia, hol a közvélemény századokon át nőve, erősödve, végre óriássá vált, ott az, hogy a caneellár előterjesztésére neveztet­nek ki a békebirák, magában véve nem káros; ott a közvéleménynek hatalma oly erős, hogy ezen joga a kormánynak tökéletesen veszélytelen, ós azért az angol municipális rendszert semmi jó oldalá­tól nem fosztja meg. Más országokban én ezen jogot nem fogadnám el semmi föltétel alatt. Én oly szavazatokat, melyek a kormány által ki­neveztetnek, s melyek az által a kormánytól bizonyos függésbe jönnek, nem tartanám ezélsze­rünek semmi föltétel alatt. De kérem, vajon a virilis szavazatoknál, a melyek nem a kormány­nak kinevezése által, hanem a legnagyobb adó­fizetőkből kerülnek a megyeterembe, vajon van-e ennél függetlenebb elem? Méltóztassanak átnézni listáját, statistikáját ezen virilis szavazatoknak; ha nem csalódom, Schwarcz Gyula képviselő­társam dolgozott ki ily listát; (Schwarcz Gyula közbeszól: Nem azt dolgoztam ki!) méltóztassanak megnézni, kik azok, a kik a virilis jog következ­tében a megye termébe fognak lépni % Hallom sokszor ezen kitételeket: aristocratia, plutocratia. Hiszem, hogy egy megyében 6. 8, 10, 15 nagy ur előfordulhat: azt megengedem; ha­nem plutoeratiáról szólani akkor, midőn 100 és legtöbb helyen 240 vagy 250 frt. adóról van szó, nem lehet. Ez azon elem, mely teljes meg­győződésem szerint nemcsak Magyarországban, de mindenütt a világon a legfüggetlenebb ; t. i., a középosztálynak minden neme; mert nem csak a földadóra vonatkozik ez — mert ha ez volna, akkor csak egy neme lépne be a középosztály­nak — hanem átalában véve semmi más, mint esv a középosztálynak külön adott előjog ez, hogy ugy mondjam és biztositása annak, hogy hazánk­ban a középosztályok, a megyékben mindig te­temes befolyást fognak gyakorolni, a. mi a vá­lasztás által soha biztositva nincs. Mert hiszen bizonyos őszinteséggel kell szólanunk, oly válasz­tás a világon nincs, a melynek következtében nem történhetnék és nem történnék igen sokszor, hogy egész osztályok kizáratnának, és ezen osz­tályok épen közönségesen a középosztályok. Ha tehát a kormány a törvényjavaslat által legalább lehetőségét akarta volna részére reser­valni annak, hogy a megye felett uralkodjék : ne méltóztassék bennünk csak rósz akaratot föl­tenni, hanem egy kis belátást is. A kormány ezen esetben semmi feltétel alatt nem tette volna a törvényjavaslatba a virilis szavazatokat igy szerkesztve : mert a szavazatoknak minden neme közül ez az egyetlenegy az, mely a kormányi befolyás határain kivül áll nemcsak Magyar­országon, hanem az egész világon. (Igazi ugy van! jobb felől. Ellenmondás bal felől.) Ismétlem, az én teljes meggyőződésem szerint, kormányok — a mire akárhány példát lehetne a külföldről felhozni — szerezhetnek maguknak nagy többséget az átalános szavazat, a suffrage universelíe által : (Igaz l ugy van! jobb felől) de oly kormány nem létezik a világon, mely a kö­zéposztályokat meg bimá vesztegetni. Ezt tehát azon 2-ik telel bebizonyítására, hogy t. i. teljes

Next

/
Thumbnails
Contents