Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-213
142 213. országos ülés Julius 19. 1870. nistrativ testületek is, arra nézve azt mondom, hogy meglehet, hogy administrativ testületek is szolgáltathatnak igazságot, de parlamentalis pártok ezt tenni nem képesek. Ha mindig csak két emeletes házak vagy malmok építéséről volna szó, akkor megvallom, nagy veszélyt nem látnék ezen §-ban; de itt nem arról van szó, hanem itt az mondatik: hogy az ilyen t. i. az ismételve végrehajtatni megparancsolt rendeletek, valamint oly rendeletek, melyek a szabadságólt katonákat behívják, végre az állam érdekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tartalmazó rendeletek azonnal és okvetlenül végrehajtandók. De azt kérdem uraim: mi az az állam veszélyezett érdeke? Nehrebeezky Sándor képviselő ur a minisztériumban volt három esztendei tapasztalásra hivatkozván, azt mondja, hogy nem lát ez intézkedésben semmit, mi az állam érdekét veszélyeztethetné. En azonban — szintén ezen három esztendei tapasztalatra hivatkozván, azt mondom, hogy én igen is nagy veszélyt látok. Mert azt láttam, hogy a kormány az ország érdekeinek veszélyeztetését látta akkor, mikor azt mondta Heves megye közönsége, hogy nincsen bizodalma a kormányban. En azt láttam, hogy Félegyházán a kormány az állam érdekeit veszélyeztetve látta akkor, mikor democratikus kört akartak alapítani, és ez okból fegyveres erőt küldött oda, mely alkalommal egy ember agyonlövetett és sok bezáratott. Hasonlag az állam érdekeit veszélyeztetve látta a kormány Temesvárott, Pécsen, Kassán és másutt, hová kir. biztosokat küldött. En azt láttam, hogy a kormány ez eljárás által felbátorította magukat a törvényhatóságokat is hasonló eljárásra: ezek is veszélyeztetve látták az állam érdekeit minden ok nélkül, így például Somogy megyében a választások alatt, midőn is 180 embert börtönbe zárattak, kiket azután a királyi biztos ur oda érkezvén, kénytelen volt szabadon bocsátani, mert ellenök semmit sem fedezhetett fel. Mindezen eseteket itt a képviselőház többsége helyben hagyta. Itt van tehát azon garantia, melyet a polgárok vagyonának és személyes szabadságának nyújt a kormány s a többség diseretiója. (Helyeslés bal felől.) Es mert csak ily garantiát látok ezen §-ban: azért ellenzem azt: és pedig nem csupán azért, mert most az ellenzék padjain ülök, hanem ellenzem minden időben, minden kormány irányában; mert nem tudom ma sem helyeselni azon ostromállapotot, melyet a t. ház a múlt országgyűlés végével indignatióval fogadott, a minisztert javaslatának visszavételére birván. Hiszem és reménylem, hogy a ház most sem fogja kívánni azt, mit nem kivánt akkor: nem fogja a kormányt ily önkényes eljárásra felhatalmazni, nem fogja bármily kormányra is bizni a honpolgárok élete, személye, vagyona és szabadsága feletti intézkedést. Én nem abban látom, t. ház, a megyei autonómia szükségét, nem abban látom azon garantiát, azon ellenőrséget, melyet gyakorolni kívánok az önkormányzat által a parlamenti kormányzat túlkapásai ellen, hogy egy rendelet egyszeri vagy kétszeri íelirás után legyen végrehajtandó : hanem abban, hogy törvénytelen rendeletet semmi áron se tartozzék végrehajtani a törvényhatóság, — ha csak arra hatalmasabb erővel nem kényszeríttetik. Hajtsa végre az ily rendeletet erőhatalommal a kormány, s feleljen érte az országnak; de ne kényszerithesse a törvényhatóságokat, hogy törvénytelenségeket kövessenek el. Abban, hogy egyszer felírhat s azután tartozik végrehajtani, semmi garantiát nem látok, csak azt, hogy néhány napig elhalasztatik a végrehajtás. Nem akarom a ház türelmét hosszasan igénybe venni, de e kérdés nagyfontosságú; itt mellékes utón azon nagyfontosságú kérdés forog fön, ha vajon Magyarországon törvény uralkodjék-e vagy önkény, absolutismus? A múltkor a túlsó oldalról többen, jelesen Pulszky képviselő ur, hivatkoztak arra, hogy ezen időben, midőn Európa ily kritikus állapotban van, meg kell a kormány kezeit erősíteni, s ebből azon furcsa következtetésre jöttek, hogy tehát ez organicus törvényben, e belreformot tárgyazó törvényben meg kell mindent szavazni, a mit a kormány akar. En megvallom, hogy ezen logikát nem értem. Ha arról volna szó, hogy a kormány a fenyegető veszély elhárítására az országtól segítséget kér, felhatalmazást kér a védelmi erő szaporítására, ezt érteném; s ha az ország ezt egyhangúlag megszavazza, elismerem, hogy többet nyomna a mérlegben, mint maga azon katonaszám vagy pénz, a mit megszavaz; hanem mi erőt merítsen a kormány abból, hogy organicus törvényében ilyesmi elfogadtassák, azt megvallom nem értem. De ha van valami, mi bennünket arra int, hogy óvatosan járjuk el, épen a mostani idő az, midőn minden pillanat meghozhatja, hogy az ország öszszes erejére, összes lelkesedésére lesz szükségünk; ne ingereljük, ne idegenitsük el most a népet az által, hogy mintegy keze-lábat kötötten a kormány s az uralkodó párt önkényének adjuk át. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem tartom én azon intézkedést sem kimerítőnek, mely orvoslatul a semmitő törvényszék hez való felebbezést nyújtja, de miután eddig az államtörvényszékről tüzetes rendelkezés nem történt, és miután, ámbár ezen törvényjavaslatot elejétől végig roszaljuk, mi, ha már a t. ház többsége azt elfogadta és tárgyalni akarja, nem