Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos í- lés juiius 18. 1870. 129 A kormánynak e tárgybani rendeletei, mindig magához a törvényhatósághoz intézendők. 4. «. Egyes adózók, ha az egyéni adókivetés helytelensége, — az ez által rajtok elkövetett igaztalanság vagy törvénytelenség iránti panaszuk a törvényhatóság által el nem igazíttatott, a rendes törvényszékeknél kereshetnek orvoslást. 5. §. Az ingatlan vagyon szerzése vagy elidegenítése kérdésében, valamint minden oly kérdésben, melyek az ingatlan vagyon s átalában minden törvényhatósági czólokra fordított, vagy törvényhatóságot képező városokban községileg kezelt javadalmaknak kezelése vagy bérbeadása iránt felmerülnek, a kormány csak az érdekeltek részéről emelt panasz folytán avatkozik be. Oly esetekben azonban, midőn valamely fekvő vagyonnak vagy más javadalomnak jogi természetéről vagy magáról a tulajdon jogról van szó, a kérdés eldöntése a rendes törvény útjára s rendes törvényszékekhez tartozik." T. ház ! Azt hiszem, hogy valami igen nagyon lényeges eltérés a szövegtől nincs; csakis annyiban tér el módosításom a törvényjavaslattól, a menyiben nagyobb önkormányzatot és nagyobb tért kivan a törvényhatóságok részére. En elismerem, hogy a kormánynak kell bizonyos tekintetben felügyeleti jogának lenni, különösen a pénzkérdésekre nézve, melyekről e §. intézkedik; hanem én nem akarom megadni a kormánynak a beavatkozást ott, hol panaszló fél nincs. Én szeretném hogy, ha a hatóságok tanulnának a maguk lábán járni, és nem vezettetnének mindig pórázon : mert ez önállóságot ád azegyeseknek, a hatóságoknak és bizonyára az országnak is, mikor arra szükség van. Hogy ha van valakinek a költségvetés ellen panasza, akkor módositványom szerint ngy szerezhet érvényt panaszának, hogyha többed magával összeállva írja alá a panaszt. Módositványomban az áll, hogy legalább az adófizetők egy tized részének kell folyamodni. Ez látszólag soknak tetszik, de az adó ellen nagyon könnyű összehozni panaszlókat, ha van rá ok, és azért azt hiszem, hogy ez teljes megnyugtatás lehet azokra nézve, kik csak a kormány felügyeletében találnak biztosítékot. Szükségesnek látom azt is, hogy ha valamely hatóság nem képes födözni saját költségeit, és több mint harmincz százaléknyi hátraléka van a múlt évről, hogy akkor ne emelhesse az önkormányzatára szükséges adóját sem a kormány beleegyezése nélkül: mert akkor megtörténhetnék, hogy kifogy az erő, mi az adó födöKBPV. H. NAPLÓ 18££ X. zésére szükséges; e végett tehát szükségesnek láttam módositványomban a kormány felügyeleti jogát biztosítani, valamint van benne provisio arról is, hogyha valamely hatóság annyira elmulasztja a maga kötelességét, hogy nem is gondoskodik arról, hogy a maga teendőit képes legyen végre is hajtani. E tekintetben is meg van adva módositványomban a kormány beleavatkozási joga és nézetem szerint ezen három eset tökéletesen elégséges is. A mi az egyes adózókat illeti, külön szakaszban kívántam azokat biztosítani; ezeknek fenhagyandónak véltem azon jogot, hogy ha az adó kivetését magukra nézve helytelennek vagy túlságosnak tartanák, először a hatóságnál emelhessenek panaszt ; ha azonban panaszuk a hatóságnál el nem intéztetnék, fentartandónak vélem részükre is a törvény útját, melyet, nézetem szerint, nem lehet senki elől elzárni, a kinek jogos panasza van. Az ingatlan vagyon elidegenítése vagy ingatlan vagyon szerzése, a javadalmak kezelése vagy bérbeadása tekintetében tökéletesen elégségesnek tartom, ha a kormány panasz esetében avatkozhatik be: mert bármely városban bizonyosan találkozik panaszos, ha van ok reá; ok nélkül a kormánynak beavatkozását indokoltnak soha sem látom. (Helyeslés bal felöl.) Ajánlom módositványomat a t. ház figyelmébe. Pulszky Ferencz : T. ház! Nekem is van egy módositványom. Nem követem az előttem szólott képviselőtársam példáját: nem indokolom ; ha nem indokolja az maga magát, méltóztassék elvetni. (Olvassa;) Módositvány a 3. §-ra nézve. A 3. §. kő vetkezőkép módosittatik : „Csak miniszteri helybenhagyás után hajtathatik végre minden oly határozat, mely 1) a költségvetés megállapítására ; 2) ingatlan vagyon szerzésére ; 3) ingatlan vagyon elidegenítésére, ha annak értéke az éven át előirányzott jövedelem két százalékát meghaladja ; 4) ingatlan vagyon bérbeadására mezőgazdaságoknál, ha a bérlet 10 évnél, más ingatlanoknál, ha a beidet 6 hónál hosszabb időre terjed ; 5) kölcsönvételekre ; 6) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy fölbontására és közmüveknek a törvényhatóság által emelésére; 1) középületek, műemlékek restauratiójára, a mennyiben ez a stílt változtatja ; 8) uj hivatalok rendszeresítésére vagy a fönállók megszüntetésére vonatkozik és átalában 17