Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos ülés július 18. 187(0. 113 a törvény pedig mindnyáját ugyanazon intézkedések alá szorítja. E törvényjavaslat a statutarius jogot elismeri, de legkevésbbé sem szolgálhat arra eszközül, hogy a városok e bajon segíthessenek. De még egy további érvet leszek bátor felhozni. A statutarius jog miről szól 1 a törvény 5. szakaszában, mely a statutarius jogról intézkedik, t. í. azt mondja: „Szabályrendeleteket a törvényhatdság csak önkormányzati hatáskörének korlátai között alkothat." De mire ? — Azon teendőkre nézve, miket a törvényhatóság mint közigazgatási eselekvényeket véghezvisz. Nem alkothat ellenben statútumokat saját maga hatásköréről, nem alakithat statútumokat e hatáskör mikénti gyakorlásáról, egyátalában nem hozhat semmi organicus intézkedéseket; ellenkezőleg a statutarius jogfogalmánál fogva, valamint ezen törvény szóhangzata szerint is, csak arra irányulhat, hogy a hatóság tevékenységének alávetett egyes ügyek mikénti elintézésére nézve határozzon. Tehát azt hiszem, hogy esalhatlan azon nézet, miszerint a statutarius jog nem nyújt semmi eszközt a városoknak arra nézve, hogy e törvényjavaslat által az ő egyéniségüknek, sajátszerű természetüknek ellenére tett intézkedéseken netán javíthassanak, a mivel, ugy hiszem, a t. miniszter ur azon állítása, hogy a 64. §. mely a statutarius jogot a városokra épen hagyja, óvszer lenne az ellen, hogy e törvényjavaslat a városokat különösen sújtsa , meg van czáfolva. A másik, mit mondani méltóztatott az, hogy hisz e törvényjavaslat a városokról csak annyiban intézkedik, a mennyiben azok is törvényhatóságok, e tekintetben pedig megyék és városok közt semmi különbség nincs, tehát — ez az érvelés vége — lehet a városokat és megyéket ezélszerüen egy törvényben szabályozni. Én ez előtétéit nem ismerhetem el, s azért az abból vont következtetést sem. Igen is annyiban megegyezik a város a megyei közönséggel, hogy mindakettő törvényhatóság, tehát a jogok tartalmára nézve mindenik törvényhatóságnak ugyanazon joga van; de csak is e pontban egyeznek meg ; én semmi egyebet egyezőnek a városok és megyék közt nem találok. Méltóztassanak tekintetbe venni először is a törvényhatósági jogok alanyát. A törvényhatósági jogok alanyára nézve mit kell szemügyre venni ? Bizonyára azon népelemet, mely a megyét és a várost lakja; de itt méltóztassanak figyelni arra, mily lényeges különbség van a városi s a megyei népség közt. (Egy hang a jobb oldalról: Mindnyájan honpolgárok !) Lényeges különbség van először abban, hogy a KÉPV. H. NAPlA 18-íi X. j városok egy aránylag csekély területen szorosan összefüzütt közellakó polgárokat foglalnak magukban, holott a megyék szélesebb körű községeket tartalmaznak. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy a megyei népség más foglalkozású mint a városi, méltóztassanak figyelembe venni, hogy a miveltségi fok mennyire különbözik a városok és megyékben. Én tehát nem ismerhetem el azt, hogy mivel a törvényhatósági jogok azonosak a megyék és városokban, e tekintetben mindent egyformán kellene rendezni. Méltóztassanak azon következtetésre, melyet a mondottakból vonok, némi figyelmet fordítani, hogy t. i. egészen más elemek lehetnek, melyeket a városokban kell a hatósági jogok gyakorlatával, megbízni, és mások azok, melyeket a megyékben : és itt hivatkozom azon ősrégi, Platótól származó szabályra, hogy az egyenlőség nem abban áll, hogy a különféléket egyformán szabályozzuk, hanem azt hozza magával, hogy mindegyik sajátszerűségének megfelelően szerveztessék. En, t. ház, nem gondolhatom, hogy például czélszerüen lehetne csak a bizottságokat is rendezni, ha azok a megyében épugy rendeztetnének mint a városban. Minden országban, t. ház, lehető legnagyobb figyelemmel vannak mindenkor azon népelemekre, melyekre valami hatalom ruháztatik. Méltóztatnak tudni az angol parlament eljárását, melynél fogva, ha például a censust lejebb szállítják a legnagyobb figyelem, tanulmány fordittatik arra statistik ai adatok gyűjtése által, hogy előre kitudják, minő hatása lesz ily intézkedésnek. Nagyon czélszerü lett volna, ha azon eljárást melyet az angol parlament követ, ily esetekben ez alkalommal mi is követtük volna. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy nálunk a városi népséget annak minden különfélesége mellett a megyei népséggel egy kategóriába állítani nem lehet. A megyékben leginkább földmivelő nép lakik, a városok pedig az ipar és kereskedelem székhelyei; a megyékben csak igen kevesen tudnak olvasni irni, a városokban pedig mindenki. Méltóztassanak már most tekintetbe venni, hogy abban nem lesz igazság, ha azon népségre mely városokban lakik, ugyanazon elveket méltóztatnak alkalmazni, melyeket a megyei népségre alkalmaznak. (Helyeslés.) Ugy hiszem, hogy ezekkel az általam igeit t. pénzügyiminiszter ur két fő érvét, melyeket a városok különféleségéből merített, azon igényt. hogy a városokra nézve külön törvény hozassék. megtámadhatónak vélte, megczáfoltam. 0 is elismerte, hogy a városok különböznek a megyéktől; de azfc monda, hogy egyrészről eleget tesz ezen különfélesésruek a statutarius jog, én pedig 15