Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

114 212. országos ülés Julius 18. (870 kimutattam, hogy ez nem áll, mert statutarius jognál fogva a városokban nem történhetik semmi ; a törvény intézkedésén kivül praeter legem intézkedhetnek, contra legem nem. (Nyugtalanság a jobb oldalon. Halljuk! bal felől.) Másik érve a t. pénzgyminiszter urnák az volt, a mit beszéde végén hozott föl, hogy hiszen csak a törvényhatóság viszonya szabályoztatik, e tekintetben pedig teljes egyenlőség van, de ez sem áll; mert csak a törvényhatósági jogra nézve van egyenlőség, minden egyébre nézve azonban lényeges különbség van a városok és a megyék közt. Mindezeknél fogva én részemről t. ház csatlakozom azon kijelentéshez, hogy én a városokra nézve külön törvényt óhajtok, és azon módositványt mely ezen külön törvény alkotását elrendelni óhajtja, pártolom. (Helyeslés bal felől.) És e tekintetben engem Pulszky képviselő ur minap tett kijelentése sem ingatott meg. Én ugyan nagyon tisztelem azon érveket, melyeket felhozott és egyéni meggyőződésének teljes mértékben kívánok hódolni ; legyen azonban szabad egyéni meggyőződésem számára hasonló méltánylatát igénybe vennem.' Én abban, hogy válságos időben élünk csak egy intést látok, és ez az, hogy jó törvények hozatala által az egyetértést, melyre oly nagy szügségünk van, erősítsük. (Tetszés bal felől. Mozgás jobb oldalon.) En t, ház, a legnagyobb készséggel leszek mindig hajlandó csekély szavazatommal, ha tehetek valamit válságos időben a kormány hatalmának és erélyének nagyobbitásához járulni, de nem hiszem, hogy bármily csekély erő volna is meríthető abból, ha azon képviselők, kik eddig a városokra nézve külön törvényt óhajtottak, ezt most meggj^őződésem ellenére elejtik. (Éljenzés bal felől.) Mihályi Péter jegyző : MukitsErnő! Tóth Vilmos államtitkár : A házszabályokra vagyok bátor ismételve hivatkozni. A 124-ik §, ezt mondja: „A többi tagok szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél íratják fel magukat, és sorban, még pedig a mig egyenlő számban vannak, az indítvány mellett és ellen felváltva, hivatnak fel a szólásra." Bocsánatot kérek, ebből az következik, hogy • most két jobb oldali szónok fog következni, mert két bal oldali szólott egymásután. Elnök : Bocsánatot kérek, a jobb oldalról nincs felírva senki. (Hosszan tartó derültség a bal oldalon.) Mukits Ernő : T. ház ! Ámbár az átalános vita alkalmával kijelentettem, hogy a törvényjavaslatot egyátalában el nem fogadom, és így magától értetik, hogy ezen szakaszt sem fogadtam el, mely jelenleg tárgyaltatik, és mely a városokat is a megyék szervezésébe bele vonja ; mindazáltal, mint városi képviselő kötelességemnek ismerem felszólalni annál inkább, hogy ugy magam mint választóim érzületének kifejezést adjak. Én mint ellenzéki egyetértek a túloldallal arra nézve, hogy a városokat nem kívánom külön szerveztetni, nem pedig azért, mert a városokat már az 1848-ki XXIII. törvényczikk rendezte, és igy csak pótolni kívánnám külön törvény által azon hiányokat, melyek az 1848-ki törvények által pótolva nincsenek. De másrészt nem pártolom azok nézetét, kik e javaslatot a városokra is kiterjeszteni kívánják, miután az által a városok nemcsak azon jogoktól fosztatnának meg, melyeket számukra az 1848-ki törvények biztosítottak; hanem azon önállóságtól is, melyet mint tárnoki vagy személynöki városok hajdan élveztek. Igen helyesen jegyezte meg Irányi Dániel t. barátom és képviselőtársam, midőn azt kérdi: vajon vane elegendő ok arra nézve, hogy a városok elüttessenek azon jogaiktól, melyek az 1848-ki törvényekben foglalvák? és alaposan kimutatta azt, hogy arra semmi ok nincs, mert a kormánynak mindig engedelmeskedtek. En még tovább megyek. A városok nemcsak hogy tiszteletlenséget nem tanúsítottak a kormány iránt , de sőt még a kormány törvénytelen rendeleteit is végrehajtották. Példa erre azon rendelet, melyet a kormány a legközelebbi követválasztások által a rend fentartásának ürügye alatt bocsátott ki, hogy intimidálja a választókat. És mit tettek a városok 1 Hódoltak azon rendeletnek, és a helyett hogy félretették volna, annak eleget tettek. Tehát legkisebb ok sincs azon bizalmatlanságra, mit a kormány e törvényjavaslatában feltüntet. Paczolay képviselő ur elismeri, hogy a városok a haladás és közművelődés előmozdítói; és ebből azt következteti, hogy a városokat a megyékkel együtt kell szervezni, azokat mintegy beolvasztva a megyékbe : mert ugy mond, a közlekedés és érintkezés által a cultura mozdíttatik elő. Megbocsát nekem a t. képviselő ur, ha ezen okoskodása felett megjegyzem, miszerint logikája sántikál; mert az ő föltevéséből koránsem lehet azt következtetni, hogy a városok municipalis jogköre szükittessék; hanem ebből az következik, hogy a megyék is fektettessenek azon demokratikus alapra, melyre fektették az 1848-ki törvények a városokat. Ezt követeli a józan rendezés, ezt a következtetést vonja ki abból az én logikám. Wahrmann képviselő ur azt állította, hogy a városok nem állanak azon fokon, melyet ő kíván, azután meg azt mondta, hogy a vá-