Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos ülés Julius /B. 1870. 111 fővárosok léteztek és léteznek, tudni fogja tisztelt képviselőtársam is. Nem akarok az Euphrat vagy Mlus partjaira utalni, hol elmállottak a népek, de azért a metropolis városok romjaikban ma is léteznek, hol a hajdani műveltség és hatalom a kövekben ma is nyilatkozik. Nem akarok arrafsem utalni, hogy Róma mint egy camera obseurában mutatja föl a helyeket és épületeket, melyekből a hatalom és a dicsőség kienyészett. És hogy ma is, ki a nagy népnek históriáját intuitíve és élvezettel akarja olvasni, törekedik az örök városba jutni, melyből az ős szellemek régen távoztak. Ne menjünk tovább, tekintsük csak Bécset, én nem hallottam panaszt eddig az iránt, hogy Bécs igen nagy, hogy kivételes állapota türhetlen. Ellenkezőleg, minden osztrák büszke fővárosára, a bécsi nem Leopoldstádter vagy wiedeni, hanem bécsi származására büszke: mert tudja, hogy a számos részből összeállott azon összeség ad erőt és előnyöket nemcsak az egyeseknek, hanem az egész népnek. Tudja a képviselő ur azt is, miként keletkezett Petersburg, miként jutott a mai fénypontra Paris, London miként terjesztette óriási tagjait. És ha vannak ezen nagy városoknak árnyoldalai, semmi esetre sem akkorák, hogy azon fényt, melyet árasztanak, elhomályosítanák. Yegyük föl Buda-Pestet a mai műveltségünk foka szerint és látni fogjuk, hogy mindazt, a mit Magyarország eddig ipar, kereskedelem, tudomány és művészetben átalában bír, itt mint egy gyúpontban az vagy létezett és székel már, vagy ha nem székel, azt legalább mint mágnes magához vonja: mert minden tehetség csak ott érvényesítheti magát teljesen, a hol van publicum, elég nagy, hogy azt méltányolni és jutalmazni képes legyen; tehát érdekünkben áll minél előbb egy fővárost alkotni. És miután ily városban, hol annyi különböző érdek működik, az élet jelenségei sokkal gyorsabban s különbözőbb utakon mutatkoznak, igen természetes, hogy más intézkedés is szükséges mint oly városokban, hol azon életföltételek és viszonyok föl nem lelhetők. E tekintetből bátor vagyok a t. házat tisztelettel megkérni, hogy ezen indítványt ne méltóztassanak kiesinyleni, hanem méltóztassanak ugy venni, mint a eivilisatio manifestatióját és ugy. mint a mely szellemi anyagi tekintetben nem annyira a vasutak, mint az ország érdekét emelendi. Ajánlom az indítvány elfogadását. Berzenczey László: T. ház! A franczia és porosz mozgalom azt csinálta köztünk, hogy ostromállapotba tétettünk, s nevezetesen Pulszky képviselő ur ennek következtében a városokat akarja előre ostromállapotba helyezni. Mint már ezelőtt mondottam, a főispáni állás semmi egyéb mint Bezirks - Commando, mely ostromállapotba teszi a megyét, és annak, hogy háború van, az a következése, hogy ezt azonnal a városokra is kiterjesztetni kívánja. Én mint városi képviselő senkin sem csudálkoztam ugy, mint a két fővárosi képviselőn, Házmán és Wahrmann képviselőkön, kik elfogadják a törvényjavaslatot; de nem a fővárosra nézve, a mit épen most mondott utolsó szavaiban a civilisatio manifestatiójául kéri tekintetni. Én e tekintetben kérem, vegyék azt is a civilisatio manifestatiójának, hogy mi meg az egész törvényjavaslatot nem fogadjuk el': mert, nézetem szerint, ha mi az egészet nem fogadjuk el, azt tán még több joggal lehet a civilisatio manifestatiójának elnevezni, mint ha önök csak a fővárosra nézve nem fogadják el a törvényt. (Igaz! bal felől.; Nem történt soha, hogy főváros képviselői azt mondták volna valameby törvény megszavazásánál : e törvény szép ugyan a többi városokra, de nekünk nem kell. (Helyeslés bal felől.) Pedig most csakugyan ez igy történik, mert azt mondják: a többi városok nem annyira müveitek, tehát nekünk nem való ez a törvény. Hát parasztoknak csinálunk mi törvényt, hát nem akarjuk, hogy a műveltség a többi városokban is fejlődjék ? És ha ezen törvény által nem fejlesztetik az ipar s kereskedelem, miért akarják azt a többi városokra alkalmaztatni ? Hát nem kívánják azok fejlődését ? Valóban, ily összehasonlítást a többi királyi városok képviselői Pest-Buda város képviselőitől nem vártunk volna, sőt azt hittük, hogy e tekintetben épen Pest-Buda város képviselői teszik majd meg az első lépést, és testvéreiket pártolva fognak föllépni, nem pedig hogy magukra nézve külön törvényt követeljenek, a többieket elejtvén. Én nem szólok ellene, nem kívánom, hogy e törvény rendelkezése alá jöjjön a íőváros, hanem csak arra figyelmeztetem a tisztelt képviselő urakat: hogy a mit magadnak nem akarsz, hogy rajtad megtörténjék, azt másnak se kivánd. Ha a főváros azt mondja, hogy nem civilizálódhatunk, kereskedelmünk megakad, nálunk minden elenyészik, ha ezen törvény hozatik és mégis azt a többi városokra föntartani kívánja, akkor ez valóban hallatlan logika. (Igaz! bal felől.) Mire fog ez vezetni ? Arra, hogy a többi városok azt fogják mondani: ,,ime meghozták a törvényt, de Pest azt mondja, neki külön, civilisáló emberhez illő törvény kell." Mások azt fogják mondani: Pestnek hoztak külön börze-törvényt, alkottak külön börze-törvényszéket is, Pestnek adtak 24 millió kölcsönt, még pedig, mert saját vagyonára nem