Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

|0g 216. országos iliés Julius 18. 1870. kormányzatra, mint Pest városa, — mindamellett hogy sem népességre, sem iparra, sem gazdagságra nézve azzal nem mérkőzhetnek, — azt ugy hiszem, a t. ke'pviselő ur is el fogja ismerni; és így, hogyha a t. képviselő ur szükségesnek látja, hogy Pest város rendezésére külön törvény alkottassák, akkor következetlenség nélkül nem hagyhatja számításon kivül mindazon városokat, a melyek ugyanazon kellékekkel birnak az önkormányzatra nézve, mint az ország fővárosa. (Helyeslés a bal oldalon.) De miért kívánja a t. képviselő ur azt, hogy Pest városára nézve külön törvény alkottassák ? Alkalmasint nem. azért, hogy roszabb sorsban részesittessék, mint a kisebb városok, hanem bizonyosan azéit, hogy némi előnyökben részesittessék, különösen pedig a virilis szavazatot illetőleg. Már bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, én ezt valóban szeretetlen eljárási.ak tartom a többi városok iránt. Mert ha ő rosznak tartja azt, hogy a képviselők fele virilis szavazatokból állittiipsék össze Pest városában, akkor nem foghatom meg, miért akar ezen adománynyal megajándékozni oly városokat, mint a minőket emiitettem. Ugy

T látszik, megfeledkezett azon törvényről, mely azt tartja: „A mit ;.em akarsz, hogy veled tegyenek, azt ne tedd másokkal sem." (Helyeslés a szélső bal oldalon.) De a t. képviselő ur egy oly okot is hozott fel a mellett, hogy Buda-Pestnek önkormányzatát külön törvény szervezze, a mit szó nélkül hagyni egyátalában nem lehet. (Halljuk!) 0 t, i. azt monda, hogy több Európai főváros külön törvény által van szervezve, és e részben hivatkozott Paris városára. E hivatkozás véleményem szerint a legszerencsétlenebb, a mint azt a szombati ülésben Horn Ede képviselőtársunk már meg is monda. Ha megkérdezné a t. képviselő ur a párisiakat, vajon örülnek-e ők azon, hogy külön törvény által vannak jogaiktól megfosztva, meg lehet győződve arról, hogy a felelet tagadó lenne ; és igen csodálkoznám azon, ha a képviselő ur nem tudná, hogy Paris városának régi óhajtása az, hogy a köztörvény alá essék. A kormány máris azon az utón van, hogy az ország fővárosára nézve külön intézkedéseket tegyen; a közmunkák tanácsa által már megfosztotta niunicipalis jogainak egy részétől és ugy hallom, legalább azt rebesgetik, hogy a rendőrséget is keséibe óhajtja a kormány venni ; félek igen félek, hogy azon különleges állás által, melyet a képviselő ur e törvényben megállapittatni óhajt, félek mondom, hogy a kormány az ország fővárosának kárát fogja okozni, és hogy azon gyámkodással, melylyel a főváros m egajándékoztatik, saját jogaitól megfoszsatását fogja siettetni, és ha fel fog czifráztatni, fel eziczomáztatni, majd oly szűk füzőválba fog szoríttatni egyszersmind, hogy könyes szemekkel fogja nézni azon kisebb városokat, melyeket a képviselő ur a megyékkel együtt kivan rendezni. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem kevesebb következetlenséget látok abban, a mit tegnapelőtt Pulszky képviselőtársam elmondott: a mennyiben ugyanis az átalános vita alkalmával szintén külön törvény által kivánta rendeztetni e városokat, most pedig ezen kívánságától eláll. Miért? Két okból. Mert a kormány ezen városoknak a megyékkel együtt való rendezéséhez állását köti; másodszor, mert azt gondolja, hogy a jelen európai conjecturák közepette szükséges, hogy a kormány kivánatának engedjünk. Ha ez elég ok, akkor esudálkozom, hogy a t. igazságiigyminiszter ur nem terjeszti be rögtön azon törvényjavaslatot, melyet a katonai bíróságokra vonatkozólag

1 adott be ezelőtt két évvel. És csudálkozom, hogy maga a belügyminiszter ur, kinek jelen törvényjavaslatát tárgyaljuk, nem siet benyupeni azon javaslatot, melyet az egyesülési és gyülekezeti jogra nézve a hírlapokban közzétett, mert bizton számithatna ezen következtetés szerint arra, hogy az is elfogadtatnék a többség által. (Derültség és helyeslés a szélső bal oldalon.) Én, t. báz, nem ugy értelmezem a törvényhozás, a képviselőház kötelességét., mint Pulszky képviselő ur. Én azt gondolom, hogy oly körülményeket mint a mostaniak, nem arra kell felhasználnia a népnek, hogy jogaiból engedjen, hanem hogy a kedvező körülményeket felhasználja arra, hogy már az elvesztett jogokat is visszaszerezze ; (Elénk helyeslés a szélső bal oldalon.) ezt kivánja a hazafiság, ezt kivánja a tapintatosság. (Helyeslés a szélső bal oldalon.). Ezt tették más népekkel együtt a mi elődeink is, ezt tették kütönosen 1848-ban —- s emlékezzék vissza a tisztelt képviselő ur arra, hogy azon időpont, mely a franczia forradalom, s mely a bécsi forradalom következtében beállott, általunk igen helyesen használtatott fel az ősi jogok visszaszerzésére. Ha a t. képviselő ur most ellenkezőleg ellenkező utón akar eljárni, reménylem, kevés követőt fog találni az országban; azt hiszem és reménylem, hogy a nemzet zöme nem fogja őt e téren követni. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem bocsátkozom azoknak taglalásába, melyeket a t. pénzügyminiszter ur, és melyeket Prileszky Tádé s legközelebbről Kuba János képviselő ur a törvényjavaslat támogatására előadtak. Megczáfolta ezeket Tisza Kálmán képviselőtársam eléggé.