Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos ülés Julius 18. 1870. 105 faluk nevében, holott mindenkinek csak az ország nevében, csak az ország érdekében kell szólnia. T. képviselőház! az bizonyos, hogy senkinek nem szabad kívánni bármely vidék vagy város érdekében olyasmit, mi a közhaza érdekével ellenkezik ; de midőn mi itt többen, legalább a bal oldalon, nem azt kívánjuk, a mit igen t. Wahrmann képviselő ur : hogy csak egy városnak, esak épen annak, melyet mi képviselünk, adassanak jogok ; hanem azt kívánjuk, hogy különbség nélkül minden városi törvényhatóságnak jogköre óvassék meg: akkor nem lehet mondani, hogy csak saját küldőink érdekeit védjük, mert védjük valamennyi magyarországi városéit, s midőn ezeket védjük, védjük az ország közérdekét. Bizonyosan meg fogja engedni Prileszky képviselő ur, hogy legalább is védjük annyira az országos közérdeket, mint a mennyire védi aa országos közérdeket valamely vidéknek képviselője akkor, midőn vidéke számára vasutat akar építtetni. (Helyeslés bal felől.) Wahrmann képviselő ur, ki csak Buda-Pest számára óhajt külön törvényt, azzal vigasztal bennünket, hogy bizony ez a törvény a többi városokra nézve is rósz; de épen azért egy pár év alatt meg fog változtattatok Én igen különös törvényhozói eljárásnak tartom azt, hogy valaki megszavazzon egy törvényt, melyről már akkor is tudja, hogy rósz, hogy azt rövid idő múlva meg kell változtatni. Az bizonyos, hogy tökéletes törvény nem volt és nem lesz, örök érvényű törvény nem volt és nem lesz; de midőn valamely törvényt megszavazunk, csak ugy szavazhatjuk meg kötelességünk hű teljesítésével, ha azt hiszszük, hogy az jó törvény, mert tudva rósz törvénj't megszavazni azon vigasztalással, hogy egy pár év alatt ugy is meg lehet változtatni, ez nem felel meg a törvényhozói kötelességeknek, (Helyeslés bal felől) ez experimentatío; az experimentumokból pedig — megengedjenek a t. képviselő urak — az elmúlt 18 év alatt kaptunk eleget, szenvedtünk miattuk eleget. Az istenért! ne kezdjenek önök is experimentálni. (Tetszés bal felől.) Azt mondják, hogy hiszen már nincs idő külön törvény alkotására. Először is azt hiszem, t. képviselőház, hogy a városokra nézve az 1848 : XXII1. t. ez. egy oly részletes törvény, hogy valóban igen csekély igazításokkal, a melyeket módosítván yunk is fölvesz magába, minden hiányt pótolni lehet; (Igaz! bal felől) és ha van törvény, melylyel azok, kik legközelebb vannak érdekelve, meg vannak elégedve, ha vannak is annak egyes hiányai, én nem azt tartom a törvényhozás föladatának, hogy az egész törvényt lökje el és KÉPV. H. NAPL.Ó 18-fS- X. csináljon helyébe egészen ellenkező alapokra fektetett ujat; hanem azt, hogy a mely hiányokat az élet kimutatott, azokat kiigazítsa. {Helyeslés bal felől.) De az mondatott, t. ház, hogy nem az a kérdés: meg vannak-e elégedve ezen törvénynyel ama városok? hanem az: meg van-e vele elégedve a kormány ? és az tétetett hozzá : vajon meg lehet-e vele elégedve a közigazgatás szempontjából ? En elhiszem tökéletesen, hogy a városokban a közigazgatás körül sok hiba fordul elő; de azt is hiszem, hogy nem volt ós nem is lesz közigazgatási rendszer, a mely szerint a közigazgatásban hibák elő nem fordulnának. De ismét csak oda megyek vissza, hogy a közigazgatás jósága is kit érdekel első helyen? Bizonyosan azon városokat és azok lakóit, kik a helybeli közigazgatás minden egyes hibája miatt szenvednek. Ha tehát ők meg vannak elégedve, nem lehetnek ama közigazgatási hibák oly nagyok, hogy igazolnák, hogy egy törvény mindjárt e czimen halomra döntessék ; és csakis azon esetben lehet azt igazolni, ha elfogadjuk a „beschránkter TJnterthanenverstand" elvét, azt mondván : igaz, hogy azok meg vannak elégedve, de ők a maguk javát nem értik, s azért szükséges, hogy a kormány mutassa meg nekik, mi szolgál javukra. De ha egészen uj törvényt akarunk is alkotni, meg vagyok győződve, hogy mikorra ezen törvény életbe lép, ama törvényt megalkotni lehet: mert én ugyan e tekintetben Simonyi Ernő t. barátommal a törvény életbeléptetésének idejére nézve nem vagyok egy véleményen; de mégis azt gondolom, eltelik annyi idő ezen törvény életbeléptetéséig, hogy addig a városok rendezéséről szóló törvényt is meg lehet alkotni. De nem vagyok egy véleményen Simonyi Ernő t. barátommal, ki azt monda, hogy ezen törvény majd esak 1872. april után lép életbe, mert én meg vagyok győződve, hogy ezen törvény az uj választások előtt bizonyosan életbe lép : mert igen jó kis eszköz lesz a választásoknál. (Tetszés a bal oldalon) Hiszem azonban, — és erre nézve már magam is egyetértek vele — hogy ezen törvénynek egyik tartozéka : az első bíróságok rendezéséről szóló törvény életbeléptetése, — értve a kinevezéseket, — már esak a választások folytán és közvetlen utánok fog megtörténni, mert ezt meg igy kívánja a választások vezetése. (Tetszés bal felől.) Ezek után, t. ház, nem kívánván a többi észrevételekre felelni: én részemről, miután ugy látom, hogy ezen törvény, mint mondani szerencsém volt, a városokra nézve is megállapít olyakat, melyekre nézve nem szükséges és nem heH