Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

106 212. országos lilás Julius 18. 1870. lyes, hogy azok a többi törvényhatóságokkal egyformákká tétessenek; miután ezen törvény 1 kimondja, hogy a statútumokra nézve a miniszter jóváhagyása szükséges, vagyis valósággal kimondja, hogy a statútumokat a város javasolja, de tulajdonképen a kormány alkotja : én az első szakaszt el nem fogadom és Gryőrffy Gyula barátom módositványát pártolom, (Helyeslés bal felől.) Kuba János: T. képviselőház! Nem volt szándékom (Halljuk!) ezen törvényjavaslat tárgyalásánál fölszólalni, mely ugy is az átalános vita alkalmával az alapelveire nézve minden oldalról tökéletesen megvitattatott; de báró Simonyi Lajos t. képviselőtársam tegnapelőtti beszédében történt fölhívása következtében szoros kötelességemnek tartom, hogy én is, — mint városi képviselő — ezen törvényjavaslattal szemben, a királyi városokra nézve indokoljam nézeteimet, melyek a baloldaléitól épen eltérnek. (Halljuk!) Igen sajnálom, hogy daczára azon komoly figyelmeztetésnek, melyet báró Simonyi Lajos t. képviselőtársam volt szives a városi képviselőkhöz intézni, a Gryőrffy képviselőtársam által előterjesztett módositványhoz még sem járulhatok, hanem meggyőződésem következtében épen a miniszteri előterjesztésben, vagyis a központi bizottság által tett előterjesztésben foglalt 1-ső szakaszt Wahrmann Mór képviselőtársunknak módositványával fogadom el. Az ellenzék részéről szerintem három szempontból támadtatott meg ezen törvényjavaslat. (Halljuk!) Először azt mondják, hogy hibázik benne a szabadéi vüség; másodszor : hogy nélkülözi az önállóságot ; harmadszor pedig; — a mi a legfőbb, — hogy fölállittatik egy iszonyú miniszterialis pmnipotentia. (Halljuk!) Én, t. ház, össze-vissza olvastam ezen törvényjavaslatot, de ezen tényeknek egyikét sem merítettem belőle. Én szerintem, a mi az elsőt, t. i. a szabadelvüséget illeti, az benfoglaltatik : mert mit mond a törvény a királyi városokra nézve 1 Azt mondja, hogy ezek belszervezetükre nézve kényük-kedvük szerint csinálnak maguknak statútumot. Én ugy hiszem, hogy miután a királyi városoknak állása különösen viszonyaink tekintetében nem lehet egyforma egymás között, és ha egy kalap alá vonatnának, az egyes városok különös érdekei nem lehetnének kielégítve : ennélfogva szükséges volt gondoskodni és oly módot fölállítani, mely ezen hiányt kipótolja. Ez pedig szerintem nem más, mint a 64-ik §-ba fektetett elv, t. i.: hogy önmagukat szervezzék. Azt mondják, hogy az önállóság hiányzik benne, hogy az önkormányzat meg van akadályoztatva. Én ug}

r hiszem, t. ház, hogy ha már a törvényjavaslat szerint a királyi városok magukat szervezik, akkor az önállóság bennök nem nélkülözhető. Azt mondják továbbá, hogy a kormánytól függnek, mert ez rendelkezik felette: vajon meddig akarja nekik engedni az önkormányzatot, meddig nem ? Az elv szép, csakhogy nem kivihető: mert megfelejtkeztek ellenfeleink arról, hogy az önkormányzatban van egy magasabb alapelv: a jus supremae inspectionis. Az önkormányzat sem terjeszkedhetik tovább, mint a meddig az önkormányzatot az államkormányzat engedheti, de nem tovább. (Helyeslés jobb felől.) Es igy szerintem meg van fejtve azon téves feltevés is, hogy t. i. a minisztérium omnipotentiára akar vergődni a szabad kir. városok irányában. Én ugy hiszem, hogy a jus supremae inspectionis a koronától senki által meg nem tagadható, és ez azon alapelv, mely azon időtől datálódik, midőn Magyarország keletkezett. Ezt megmutatta Verbőczy, midőn törvényének III. rész II. czim 5. §. alatt azt mondja: „Sic etiam in diversis Comitatibus diversas eonstitutiones super agrorum, pratorum, silvarum et fluviorum custodia, vei molendinorum statu atque proventibus et aliis ejuscemodi rebus sana inter sese deliberatione praehabita facere quidem et stabilire possunt, generáli tamen Deereto totius Regni praejudicare ac derogare nunquam possunt." Továbbá ugyanott a 7. §. igy szól: „Et hoc modo Civitates quoque liberae, neenon mereatores etc. etc. in ipsorum collegio et inter sese Statuta condere possunt, consensu Principis accedente." Itt foglaltatik, t. ház, azon alapelv, a suprema inspectio elve. Már pedig a suprema inspectióból a miniszteri omnipotentiát következtetni, szerintem nem lehet, mert e jog elvitázhatlan a korona részéről: és ha az elvitázhatlan, tudjuk másrészt, hogy e jogot ő felsége nem saját maga, hanem minisztériuma által gyakorolja. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi t. barátom tegnapelőtti beszédében igy nyilatkozott: „E tekintetben bátor vagyok egy csekély figyelmeztetést intézni a városok képviselőihez, hogy vajon a városok is nem fognak-e ebből tárczakérdést csinálni ? Igaz, hogy utasításokat nem adhatnak, követeiket vissza nem hívhatják stb." Szerintem, t. ház, ez olyforma kifejezés, mely a királyi városi képviselőket, kik az ellenpárthoz tartoznak, némileg elriasztani óhajtja. Én, t. ház, nem tudom, vajon mi egyik vagy másik királyi városnak óhajtása vagy akaj ráta. De hogy azon városnak, melyet én képvi-