Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

104 212. országos ülés Julius 18. 1870. vényhatóság- az országban a központi kormány felügyelete alatt álljon: de igen is tagadom, hogy ennek következése az legyen, hogy a bizottságoknak is egyformán kelljen alakitatni., tagadom, hogy a községi minőségükben nagy birtokokat nagy mértékben biró városoknak ezen birtokait illető külön viszonyait is egyformán kelljen a megyékével rendezni, tagadom, hogy magának a felügyeletnek ugyanazon módozat szerint kelljen okvetlenül érvényesíttetni, ezeket pedig a törvény mondja; tehát igenis ezek miatt a törvényben kell azon változást tenni, hogy t. i. hagyjuk ki a városokat ezen törvényből és alkossunk külön törvényt a városokra nézve. De ezeken kivül fenmaradt még több a belszervezetre vonatkozó kérdés, ezekre nézve a törvény azt mondja: hogy a statútumok által intézkedjenek a városok; de oly statútum ok által, melyek csak a belügyminiszter helybenhagyása után érvényesek. Minek következtében áll ismét az, hogy a belügyminiszter urnák a városok legaprólékosabb dolgaiba is egyenes beavatkozás engedtetik. Azt mondják — ugy emlékszem, mind a pénzügyminiszter ur, mind a belügyminiszteri államtitkár ur — hogy hiszen mindez csupán a kormánynak felügyeleti joga. Engedelmet kérek, de az nem áll. Az államtitkár ur még azzal is igazolta hogy szükséges ezen felügyelet, mert u. m. a törvényhatóságokban nem tudhatják a törvényi, mig kell, hogy a miniszter tudja. Azt méltóztatott mondani. A mi a felügyeletet illeti, ismétlem, hogy én annak szükségét nem tagadom, de a felügyelet, meggyőződésem szerint, nem állhat egyébből, mint abból, hogy a kormány tudja hivatalosan mi ndig, mi történik, és érvényesíthesse hatalmát, ha vagy az érdeklettek panaszkodnak, vagy pedig valamely országos törvény, vagy országos érvé nyü törvényes rendelet megsértetik. Ez a felügyeleti jog, ez az, a mi az állam érdekében a kormányt megilleti. De a mit önök akarnak, nem ez: mert az önök törvényjavaslatában ugy a harmadik, valamint a 64. §. szerint nem arról van szó, hogy a kormány, ha törvényt lát sértve, a statútumot felfüggeszthesse; hanem arról van szó, hogy ha a statútum ellen nem panaszkodik is senki, ha a statútum nem sért is semmi törvényt, semmi törvényes rendeletet: a belügyminiszter abból mégis kitörölhesse azt, mit a legközelebbről érdekeltek, a város maga igtatott bele, s bele tehesse azt, a mit ő jónak lát. Ez már nem felügyelet, de egyenes beleavatkozás és rendelkezés. (Helyeslés bal felől.) Különben a t. pénzügyminiszter ur azt is mondotta, hogy hiszen utoljára is, ha igaz volna is, hogy a miniszter intézkedik, abban sem voloa nagy veszedelem; mert hiszen a miniszter érdeke nem lehet más, mint a városok emelése. Nem vonom kétségbe, hogy a miniszter nem fog mást érdekének tekinteni ; de ugyan kérdem, hát maguk a városbeliek, kiket az ügy legközelebbről érdekel, nem azt fogják-e tekinteni, hogy mi városuknak az érdeke? s már most ismét kérdem: ki ismerheti, ki tudja jobban, hogy valamely speciális helyzetben levő város emelkedésére nézve, mi jó és mi rósz: azok-e, kik ott élnek és azon város ügyei iránt legközelebb' ről érdeklődnek, vagy pedig a távollevő, a viszonyokat oly részletesen nem ismerhető miniszter ? Azt gondolom, hogy mindenesetre nzok, kiket az ügy legközelebbről érdekel, kik azt legközelebbről ismerik, fogják jobban tudni. És midőn ez kétségbe vonatván, ugy látszik önök azt tartják, hogy ily localis dolgokban is az illetők érdekét a miniszter fogja ismerni és nem ők maguk: ez nem másnak kifolyása, mint azon szerencsétlen nézetnek, melyet többször hallottunk említeni: „a Begranzte Unterthanenverstand"-ról, az elmúlt 18 év alatt. Szomorú dolog az, t. ház, hogy ily nézetek uralkodnak ma is. Megengedem, hogy épen ugy, mint az átruházott állami teendők eszméjét, épen ugy ezen eszmét is a t. minisztérium nem kölcsönözte a Bach-rendszertől, nem annak szótárából : mert elhiszem, mit a t. államtitkár ur mondott, hogy ők azon szótárt nem szokták lapozgatni; de annál szomorabb az, hogy oly lelki rokonság mutatkozik köztük, hogy a nélkül, hogy tanulták volna, ugyanazon eredményekre jutnak. (Igazbalról.) A t. pénzügyminiszter ur elismeri azt, hogy az átruházott kö/.igazgatási teendő nincsen definiálva, nem is definiálható, s azt mondja, hogy az a világirodalomban sincs definiálva sehol, és ebben neki tökéletes igazsága van; igazsága van legalább abban, hogy nincs definiálva szemben az önkormányzattal: mert a hol önkormányzat van, ott hogyan értelmezik az önkormányzatot ? Ugy, hogy bizonyos területen az önkormányzat közegei teljesitnek mindent, a közigazgatási teendőket minden distinctio nélkül, nem korlátozva semmi egyéb által, mint a törvény és törvényes felelősség által. És ha ez igy van, akkor valóban nem tudom, miért szükséges nálunk is megkülönböztetni ? hacsak azért nem, a mi itt mondatott: hogy ezen közvetített teendők alapján még azt is, a mi kevés jog az önkormányzati teendők körül maradt volna, a központi kormány igényelhesse magának, szemben a törvényhatóságokkal. Prileszky t. képviselő ur azt mondotta, hogy valóban szomorú dolog lenne, ha a városi képviselők szólnának a városok, a falusiak a