Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

211. országos Ulé Julius ló. (870. 97 Ha tehát a megyei statútumokat azon szempontból kell megvizsgálni, vajon nem sértették-e meg a törvényt, a kérdés ez: nem volt-e az a törvény fölösleges. Mert ha azon törvény senkinek jogát nem védte, ha azon törvény megsértése senkit a világon nem sértett, akkor ezen törvénynek megsértése csak azért, mert az a törvénykönyvbe van igtatva, még semmi roszat nem okoz. Ha pedig valakinek jogát sérti a városi statútum, az illető majd fog panaszt emelni. A hol panasz van, bírónak is kell lenni; hogy a miniszter legyen-e a birő vagy más, erre nézve már kifejtettem nézetemet, erről szügségtelen tovább beszélni. Hanem azon elvet ugy állítva fel, hogy a miniszternek mindenhatónak kell lennie, minden törvényhatóság statuarius joga felett azért, hogy a törvény meg ne sértessék, — átalában el nem ismerem: mert ha a törvény megsértetik, de ugy, hogy belőle senkinek sérelme nem támad, ez magában még nem nagy baj. A pénzügyminiszter azon szempontbál indul ki a városoknak és megyéknek egy törvénybe foglalására nézve, hogy egy indoka van ezen törvényjavaslatnak, és egy indoka van azon két határozati javaslatnak, mely ezen szakasz módosítására nézve beterjesztetett a képviselőház elé, tudniillik mind a kettő azt mondja: hogy különbözők a körülmények a megyék és városok törvényhatósági viszonyaiban , ezt ő elismeri; hanem azt mondta rá, hogy hiszen a törvény számba vette e viszonyt, és épen azért igtatta be a 64-ik szakaszt, és ezen 6 4-ik szakaszban keresi a városoknak azon panaceáját, mely azok önkormányzatát viszonyaikhoz képest biztosítja. Mit mond az a 64-ik szakasz ? Azt mondja: „A tanácsnak és az egyes tisztviselőknek a városi önkormányzatra von átkozd hatáskörét és egymáshoz való viszonyát, nemkülönben a szakosztályok, a tisztikar, a segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet szervezetét, a jelen törvény korlátai között és a helyi igényekhez képest, a belügyminiszter által helybenhagyandó szabályrendelettel maga a város állapítja meg. Mindezt maga a város állapítja meg, azaz: a jelen törvény korlátai közt, melyek rendkívül szűkek, e's a belügyminiszter helybenhagyása föltételei alatt. Hol van itt tehát azon különb ség, melyet tesz a megyék és városokra nézve: vajon a megyéknek nem ugyanazon jogokat adja-e, — csakhogy a jelen törvény korlátai közt és a belügyminiszter helybenhagyásának föltétele alatt ? Azt mondja, ő azt látja, mi azt kívánjuk, hogy minden város egyforma törvény által szabályoztassék' és példákat hozott fel mondván: vannak KBPV. H. NAPLÓ. 18$1 X. kis városok és vannak nagyobb városok, melyeknek körülményeik igen különböznek egymástól és egy törvény keretébe be nem mennek. En azt kívánom, ogy minden város egy törvény által egyformán szabalyoztassék. Ezért elő-ször nem kivánom, hogy ezen törvény sokkal teljesebb, sokkal részletesebb legyen, mint a m^nyj ezen átalános elvek kifejtésére kívántatik; m&, sodszor én a városok alatt nem értem a sz. k. városokat, hanem azon községeket, melyekben megvannak az önkormányzatra szükséges eíemek, és mert azt előre megmondani nem lehet; kívánom , hogy ez iránt névjegyzéke terjesztessék azon községeknek a törvényhozás elé, hogy beleigtattassanak a törvénybe névszerint azon városok, melyek az önkormányzatra jogosíttatnak. Későbben ezen névsort tágítani, szűkíteni lehet, a mint a városok önkormányzati képessége szaporodik vagy apad. En nem kivánom azt sem, hogy Pestnek külön rendezése legyen: nem azért, mert nem kivánom, hogy ne legyenek neki külön vagy más municipalis jogai, mint a milyenek e törvényben foglaltatnak; hanem nem kivánom, hogy Pest egyedül különböztessék meg Magyarország többi városai közül. Mi azon ellenvetést illeti, mit Wahrmann képviselőtársam mondott, hogy a többi városokra most azért nem lehet kiterjeszteni, mert akkor elhalasztatnék a kérdés, elhalasztani pedig már most nem lehet: én tisztelt ház, azt mondom, hogy ez által semmit sem fogunk elhalasztani. Vagy azt hiszi talán Wahrmann képviselő ur, hogy ezen törvény végrehajtása a legközelebbi időben szándékoltatik? Hiszen lehetetlen lesz, ezen törvényt végrehajtani ezen évben, de lehetetlen még a jövő év elején is. Nem is kívántatik ez, nem is gondolnak rá, hogy végre fogják hajtani. Csak azt akarják, hogy a törvénykönyvbe legyen igtatva, de hogy végrehajtsák ?! . . . En nem tudom, mikor fogják végrehajtani; de merem azon meggyőződésemet kifejezni, hogy ezen törvény 1872. april 20. előtt végrehajtva nem lesz sem Pestre sem a többi városokra, sem a vármegyékre nézve, épen ugy, mint nem lesz végrehajtva abirói hatalom gyakorlásáról szóló törvény sem, mely pedig már egy év óta a törvénykönyvben van. De különben is azt, hogy a rendezés elhalászta sa minden más városra nézve kevésbbé lenne indokolható mint Pestre nézve, szintén nem fogadhatom el. T. ház! Egy dologra nézve köztünk véleménykülönbség nem lehet. Mindnyájan kívánjuk hazánk anyagi és szellemi felvirágzását. (Ugy van!); — de hazánknak épen ugy, mint bármely más országnak felvirágzása főleg attól függ, 13