Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-211
94 211. országos Ülés Julius 16. 1870. tehát semmi egyébre nem való, mint az ellenő rzésre; s előttem mindig gyanús volna, ha valahol kifogást tennének az ellenőrzés ellen. (Tetszés jobb felől.) Ha valakinek tetszik az administratiót gyakorolni akarni, ugy, hogy az országos közigazgatást is ő közvetítse, tessék elfogadni az ország részéről az ellenőrzést is, (Tetszés jobb felöl.) és ne kívánják, hogy ez ellenőrzés nagy távolságból a fővárostól irka-firkák utján gyakoroltassák, hanem engedjék meg, hogy a kormánynak erre helyben legyen orgánuma. Ugy hiszem nemcsak ez országban, de széles e világon mindenütt lehet védeni azt, hogy a központi kormány, ha a közigazgatást átengedi az autonóm hatóságoknak, azt mondja: „látni akarom, hogyan mennek a dolgok, ellenőrzést akarok gyakorolni." (Tetszés jobb felöl) Arra, a mi Wahrmann Mór képviselő úrral szemben állíttatott, nem felelek, miután arra már Wahrmann ur úgyis megfelelt. Azon nyilatkozatra azonban, melylyel Horn képviselő ur kijelentette, hogy azon esetre is védte volna a városok nagyobb autonómiáját, ha azok valóban kevésbé fejlettek volnának is, miután, mint monda, épen ezen autonómia fejleszti majd őket, és miután e nélkül fejlődni, csak ugy nem lehet, mint úszni vizbe menés nélkül; megjegyzem, hogy én ugyan nem tartom a városokat a megyéknél kevésbé fejletteknek, mint nem tartja Wahrmann képviselő ur sem, de azon esetre, ha őket ilyeneknek tartanám, Horn képviselő ur érvelésére meg kellene jegyeznem, hogy nem lehet ugyan úszni tanulni vizbe menés nélkül, de az is igaz, hogy a kik úszni nem tudnak, azokat kötéllel derekukon szokás csak vizbe ereszteni, különben megfúlnak. (Bal felől: jól van! nagyon helyes! felkiáltás. Kötelet akarnak adni a törvényhatóság nyaltába! Ez legalább őszinte nyilatkozat! Zajos derültség. Halljuk!) Legyenek a t. képviselő urak ott a túlsó oldalon meggyőződve, hogy nagyon tudtam én, mit koczkáztatok ezen frázissal, és ha mégis éltem azzal, tettem ezt azért, mert előre biztosítva voltam annak reám nézve vészes következései ellen, azon meggyőződésem kifejezése által, hogy nem tartom e kötelet szükségesnek, mert nem tartom a városokat oly fejlettleneknek, és így nem is akarom rajok nézve alkalmazni a hasonlatot, míg erre ellenkező esetben, ha t. i. olyanoknak tartanám őket, valóban szükség lenne. Miután tehát, mi a városokra nézve, mint már mondtam, azért nem akarunk külön törvényt, mert még ezen külön törvény mellett is igen lényeges különbözeteket kellene figyelmen kivül hagyni, s ennélfogva a különbözetek kiegyenlítését azon statutariusokra biztuk, melyek a belügyminiszter felügyelete mellett, és igy annak felügyelete mellett alkottatnak és foganatosíttatnak, kinek sem oka, de a parlament ellenőrzése folytán, módja sem volna e felügyeleti joggal visszaélni. Szóval mi ezt magukra a városokra akartuk bizni, és ez, ugy hiszem, elég szabadelvű. Miután tehát a külön törvény mellett némely lényeges különbségre még sem volna kellő figyelem fordítható, ez azonban a statutarius jog fentartása mellett a szőnyegen levő törvényjavaslat mellett megtörténhetik; miután továbbá azon aggályokra is igyekeztem már megtelelni, melyek ezen oldalról is tolmácsoltattak: reménylem, hogy aggály nélkül lehetséges a városokra is kiterjeszteni ezen törvényjavaslatot, s illetőleg ezen alkotandó törvénynek hatályát. Mi azon ellenvetést illeti, hogy miért nem mondjuk meg, micsoda különbség létezik az állami közigazgatás közvetítése ós az önkormányzat között, s hol van az egyiknek és másiknak határa, erre nézve megvallom, hogy ezt könnyebb kérdezni, mintsem arra felelni, s egy cseppet sem csudálkozom, hogy Komárom város igen érdemes képviselőjének nem lehetett az osztálygyűlésekben megfelelni. Tessék az egész világirodalomban keresni erre nézve a feleletet, megtalálni ott is alig fogja. Ha e felelet olyan könnyű lenne, akkor ez a törvényjavaslat egészen másként állana, akkor azt mondanók: az állami közigazgatást végzi a központi kormány, saját közegei által, mint végzik a törvényhatóságok a maguk kormányzatát. Ghyczy Kálmán képviselő ur egyébiránt tul megy Gryőrífy indítványán azt mondván, hogy külön törvény sem kell a városokra, hanem csak főn kell hagyni e tekintetben az 1848-ki törvényt, az jó, azzal a városok meg voltak elégedve, s hogy az nem is olyan provisorius, mint a megyékre vonatkozó intézkedés, stb. Hibáztatja a kormányt, hogy javaslata nem ugyanazon jog gyakorlatát ruházza a városokra, melyet azok előbb gyakoroltak, s hivatkozik az 1848-ki törvénynek általa idézett §-ra, hogy bebizonyítsa, miszerint annak értelmében 1848. előtt birt minden jogukban . meghagyattak a törvényhatóságok, melyekkel azok 1848-ig bírtak. Sokszor hallottuk ezt. Tagadhatlan, hogy az általa idézett szakasz ugy szól, mint azt ő állitá, igen de más §-ok meg kívánják ugyanazt. Egyetlen egy § sem mondja, hogy elesett a törvényhatóságoktól a követek visszahívásának joga, s ez mégis lehetetlen. Ne hunyjunk ezek előtt szemet, ne mondjuk, hogy itt ezen betű jó: tehát megtartom, utalok reá, ha mindjárt másutt épen ellenkezőjét találjuk is annak.