Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

211. országos Ülés Julius 16. 1870. 95 Azt is kénytelen vagyok, mert nyilvános az eljárás, a melyet követünk, — tisztán kimondani, hogy nem csak az a kérdés : megvoltak-e a városokelégedve,a reájuk vonatkozó 1848ki törvény rendelkezésével, nem panaszkodtak-e; hanem az is, hogy van-e oka az országnak és a központi kormánynak megelégedésre, annak rendelkezésével . (Halljuk!) Én nem tudom képzelni, hogy jól legyen rendezve egy ország, a melyben oly jelentékeny tényezőkben, mint a városok, a kormány semmi közeggel se birjon. Meglehet, hogy mind az országos, mind a városi kormányzat jól megy; de aziránt, hogy ezen kettő összhangzásban is legyen, mégis szükséges, némi biztosíték. Véletlenül még ez is megtörténhetik ; de jónak látják önök, hogy az a véletlenre bizassék? Én nem tartom helyesnek, hogy hiányozzék e rendezésből a kormány és a városok között az összekötő kapocs. Okvetlenül szükséges tehát oly intézkedés, mely az általam eddig elmondottak folytán erről gondoskodjék. Ezért is történt, hogy a kormány az első §-ba a városokat is befoglalta, s én kérem: méltóztassanak e §-t elfogadni, kivéve csupán a különös helyzetben levő Buda-Pestet. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Pulszky Ferencz: Nem vagyok nagy barátja e törvénynek, ki is jelentettem itt e házban, nem is tartom a jelen perczet legalkalmasabbnak arra, hogy mi arról vitatkozzunk, vájjon a városokról külön törvényt alkossunk-e, vagy nem ? épen azon pillanatban, midőn az európai continensnek két legnagyobb, legcivilizáltabb nemzete egymással fegyverben áll; midőn akár egyik akár a másik győz, mindenesetre van egy, a ki veszt, s ez Európának civilisatiója ; azon pillanatban, midőn nem tudjuk, vajon nem fogunk-e magunk is ez örvénybe sodortatni. Ily körülmények közt engedjék meg, hogy én kiválókép csak egyet tekintsek, s ez egy, nézetem szerint az, hogy törekedjünk magunkat nentralitásban tartani, a mig az ország érdekei esak megengedik. Erre nézve pedig szükséges, hogy a mi kormányunk erős legyen, szükséges, hogy lássa a külföld, lássák itthon is, hogy mi tudunk megfeledkezni azon kisebb körülményekről, melyek bennünket elválasztanak, és tömörülten állunk azon férfiú körül, ki, nézetem szerint, képes most ily nehéz körülmények közt az ország sajkáját biztos kikötőbe vezérelni. (Helyeslésjobb felől.) Ily körülmények azok, melyek engem arra visznek, hogy elállják attól, hogy külön törvényjavaslatot kívánjak a városokra nézve. (Derültség a bal oldalon.)Igen is elállók (emelt hangon) és büszkén mondom, hogy elállók. (Zaj Helyeslés jobb felől.) Azt mondják önök, hogy 10 nap előtt mást mondtam. Mondtam azt az ország érdekében, s meggyődézősem szerint, mondom most is az ország érdekében legjobb meggyőződésem szerint (Tetszés a jobb oldalon.) Azt hiszem, hogy, ha külön törvényt alkottunk volna a városokra nézve, abban a kormánnyra nézve semmi veszély nem forgott volna fön. A kormány azonban más nézetből indul ki, — a kormány köti magát ahhoz, hogy egy keretbe foglaljuk a városok és megyék rendezését. Ily körülmények közt beleegyezem abba, a mi nézetem szerint inkább formakórdés. Épen most hallottuk, és elvárom, hogy beváltja a kormány szavát, hogy ezen keretbe mindazon változtatásokat, melyek szükségesek arra, hogy a városok külön helyzete tekintetbe vétessek, szívesen elfogadja. Én minden egyes §-nál, a hol hiszem, hogy a városok érdekeit föntarthatom, módositványaimat elő fogom adni. A mi az első §-t illeti, meg kell vallonom, hogy az nekem nem tetszik, és hogy én abban nem látok logikát. En nem látom át, miként lehessen az a) pontot a c) ponttól még egy közbeszúrt b) pont által elválasztani, t. i. az önkormányzatot, a közigazgatás közvetítésétől. Meg kell vallanom, hogy bureaucraticus eszmének hiszem, hogy a vitatkozás jogát, mely mindenkinek meg van, megadjuk a törvényhatóságoknak. Itt nem határozathozatal jogáról van szó, hanem a vitatkozás jogáról, mely époly jog, mint a kérelmezés és levelezés joga. Ez ugyan csak styláris észrevétel; hanem ha styláris tekintetben javítjuk is a törvényt, akkor is jobb lesz; vagyok bátor tehát a következő modositványt beadni: Az a) pont igy hangozzék: „az önkormányzatról* b) „az állami közigazgatás közvetítéséről c) ezeken fölül a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik és kérvény alakjában közvetlenül felterjeszthetik." Ez körülbelől az, a mi a 15. §-ban is, de nem oly szabatosan van kifejezve. Győrffy képviselő ur indítványát nem fogadhatom el, de elfogadom Wahrmann-ót. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Ernő: T. ház! Az előttem szóló t. Pulszky Ferencz képviselő ur felhívta a t. ház figyelmét azon veszélyekre, melyek most Európát fenyegetik, két nagy, a műveltség legnagyobb fokán álló nemzet összeütközése által. Távol legyen tőlem, hogy ezen veszélyeket én kissebbiteni akarjam, —magamis már több nap előtt bátor voltam figyelmeztetni a t. házat.