Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-211

211. országos Ülés Julius 16. 1870. 93 de egyik sem fővárosa az országnak. Ez mindenesetre oly qnalitativ különbség, melyet elvitázni senki nem fog, s mely egészen indokolja, ha azon alap fentartására: hogy mindeniknek legyen a maga viszonyaihoz mért szervezete kimondatik: „ós e viszonyaihoz mérendő, azokkal egyezetbe hozandó szervezetet az ország fővárosára nézve csinálja meg maga az ország." E törvény csak Pest városa részére lesz csinálva, egészen Pest városa viszonyaihoz lesz alkalmazva, s igy teljesen megfelelő legyen. A többi város ugyancsak azok viszonyaihoz mért szervezetét szerezze meg magának statutarius utón; mivel lehetetlen volna a törvényhozásnak sorban minden városra nézve külön készíteni szervezetet és mivel a többi városnál hiányozván az országos jellem, melyet a főváros minősége ad, ezt bátran bizhatjuk is a statutarius jogra. És én részemről mindenesetre szabadelvűbbnek, de correetebbnek, de eredményében is áldásdusabbnak tartom azon intézkedést, mely lehetővé teszi a viszonyoknak teljes megfelelését, mint a mely azt kizárja. {Helyeslés jobb felől.) Még egy észrevételt nem hallgathatok el. (Halljuk ! halljuk!) Nem hallottam még, hogy valaki megkísértette volna annak bizonyítását, hogy a városokat illetőleg külön törvény általi intézkedésnek forog fön szüksége. Hallottam érveket felhozni a mellett, hogy a városoknak különös viszonyaira figyelemmel kell lenni; de ily figyelemmel lenni lehet nemcsak külön törvény alkotásával, de törvény keretén belől is. Haat. képviselő urak valamely §-nál azt hiszik, hogy annak figyelemmel kellett volna lennie valami különös városi sajátságra, és nem volt, vagy oly intézkedést tartalmaz, mely a városok érdekébe ütközik: méltóztassanak bennünket arra figyelmeztetni, capacitálni, valami megfelelő intézkedést javaslatba hozni, és ha ezen javaslatba hozandó intézkedés nem fér meg e törvény keretében, az esetben demonstrálják, hogy külön törvényre van szükség. De mindaddig, mig ki nem mutatják azt, hogy e törvényben ama különös provisio mellőzve lett, továbbá azt, hogy az, a mi javaslatba hozatik, nem tér ezen törvény keretébe. — mindaddig bebizonyítva nincs, hogy külön törvénynek szüksége forog fön. (Tetszés jobb felől.) Ezek voltak különösen azok, miket Nagyvárad és Komárom városa képviselőivel szemben megemlíteni szükségesnek tartottam. Most szabadságot veszek magamnak némely megjegyzést tenni azokra nézve is, miket Pozsony városa t. képviselője ellenvetésül felhozott. (Halljuk !) Neki többek közt kifogása van az ellen, hogy nagy a képviselők száma és különösen nagy a városokban. En nem tartom nagynak a képviselők számát, különösen tekintettel azon teendőkre, melyeket a törvényjavaslat rájuk ró; de ha valahol nagynak tartom, a megyében tartom nagynak és nem a városokban, még pedig azért, mert a városban ha 250 lélekre választatik is egy képviselő, még akkor is aránylag kisebb lesz a képviselők száma egy-két város kivételével, mint a megyében; de másodszor azért, mert azt gondolom hogy ha a t. képviselő ur a városokat intellectualis minőségben magasabbra helyezi mint a sik földet, — mit ugy vélem hogy tett — ugy a nagyobb intelligentiával bíró tömegből biztosabban lehet több embert kiemelni bizonyos intellectualis erőt igénylő czélra, mint ellenkező esetben. De van még egy más észrevételem is, t. i. az, hogy nagyon eredetinek tartom a képviselő ur azon fölfogását, hogy kéjutazni fognak a vidéki emberek a megyei gyűlésekre, különösen télen vagy tavaszszal rósz utakon, a milyenek fájdalom nálunk nagy mérvben találhatók, ellenben a városban nem mennek el, noha azt saját piaczukon megtalálnák. A városokban a bizottsági tagok haza mehetnek ebédelni, s kötelességük teljesítése egy garasukba sem kerül, mert reggel s este elvégezhetik rendes munkájokat. Nem igy a megyékben, s e szerint ha valahol nagy a képviselők száma, a megyékben nagy, s nem a városokban. Az is hozzá járul, — mi ismét egy érv a virilis szavazatok mellett, különösen a megyékben — hogy a bizottságokba olyanok fognak bejutni, kik idejökről tökéletesen szabadon rendelkeznek; mert hazájuktól távol ottani ügyeiket nem végezhetnék : már pedig az idő pénz, s igy szükséges, hogy olyanokra bizassék a jog, kik az azzal járó kötelesség teljesítéséért áldozni anyagilag is képesek. Másik észrevétele képviselő urnák az, hogy nem tudja, mire való a városokban a főispán, ha polgármester van; de épen ugy joggal kérdezhetném én, hogy mire való a megyékben a főispán, ha van alispán, mert az alispán a megyében megfelel a polgármesternek a városban 1 De nem érem be e rövid válaszszal, hanem tüzetesen megmondom mire való. Mi az autonóm közegeknek a képviselő testületnek, városokban a tanácsnak , a választott tisztviselőknek akartuk adni s adtuk is a közigazgatást. Ezek administrálnak s nem az ország, nem a központi kormány, sőt még az országos közigazgatást is azok közvetítik. Talán csak indokolva van, hogy az ország a központi kormány részéről valaki legyen megbízva a helyben gyakorlandó ellenőrzéssel. Mert azt tartom a városokban époly szükség lehet az ellenőrzésre, miután ott is gyakorolják az administratiót, mint a megyékben. A főispán