Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-199
90 199. országos ütés Julius 2. 1870, hetné, ugy viszont nem képzelek, de nincs is oly hazafiatlan megyei önhatóság, mely a parlamentalis felelős kormány alkotmányos rendeleteit félre tenni, vagy azokat visszautasítani merészelné. Ezen állitásom czáfolatául hivatkozhatnának ugyan Heves megyére, a hová tudva levőleg parlamentalis felelős kormányunk királyi biztost küldött ki. Igen, csakhogy Heves megyére vonatkozólag azon alázatos megjegyzésem van, hogy én is jelen voltam, midőn tisztelt barátom Németh Albert, ha jól emlékszem mnlt évi május 22-én épen Heves megye ügyében interpellálta az összes minisztériumot. Megvallom, nem voltam magammal tisztában : vajon melyik fél a hibás ? de épen az igen t. igazságügyér urnák ezen interpellatióra adott válasza érlelte bennem meggyőződéssé azon gyanút, hogy ; iliacos intra muros peccabatur, sed non extra; a mi magyarul az én fordításom szerint annyit tesz, hogy Budavár falai között volt a hibás (Élénk helyeslés bal felől) nem pedig Heves megyében. De a megye nem is lehetelt hibás : mert alkotmányos életben, midőn minden egyes honpolgárnak joga van saját véleményét kimondani, a nélkül, hogy akár a sajtótörvény szigorától, akár a netalán megsértendő miniszterialis tekintély hatalmától félnie kel ene: akkor Heves megye bizottmányának , mint megyei önhatóságnak szinte joga volt jegyzőkönyvileg kifejezni azon hazafias aggodalmát , hogy az 1868-ik évi decz. 12-én szétoszlott országgyűlés nem felelt meg Heves megye várakozásának, és a mint Heves megye , igen helyesen, hinni merészelte, a nemzetének sem. De, hogy parlamentalis kormányunk alkotmányosan járt volna el akkor, midőn ezen nyilatkozatért Heves megye megzabolázására királyi biztost küldött ki, azt nem hiszem, nem hihetem, daczára azon mély tiszteletnek, mebylyel összes kormányunk és annak minden egyes tagja iránt viseltetem. És igy Heves megye példájából még korántsem következik azon logicai ergo : hogy megyei önhatoságok és parlamentalis kormány egymással össze ne férnének. De tovább megyek. Az emberi észnek sajátságaihoz tartozik, hogy szereti az okozatok okait fürkészni. Legyen szabad nekem is kutatni azon okokat, melyek eredményezték azt, hogy páriámén talis felelős kormányunk, a hazai törvényeinket mindenkor tisztelő Heves megyére kir. biztost küldött ki, és azt majdnem egy egész éven át ott tartotta. Ennek oka, tiszt, képviselőház! egy igénytelen szóban rejlik, mely sajnos, hogy az 1867-ki VIII. törvényczikkből kihagyatott. Ugyanis az 1848 : Hl. törvényczikk az első „független* felelős magyar minisztérium életbe léptetését rendeli el; a míg ennek ellenében az 1867 : VIII. törvényczikkből a „független" szó szántszándékosan kihagyatott; következve mostani kormányunk parlamentalis ugyan, felelős is, de nem független! (Fölkiáltások bal oldalon; Ugy van!) És most elmondom az okokat, a melyek miatt nem lehet függetleu. Mostani parlamentalis felelős kormányunk nem lehet független: 1) az 1867. XII. törvényczikk miatt, melyben a múlt országgyűlési többség valóságos Lustkandl észmenettel Magyarországnak soha sem létező közösügyeit egyenesen a pragmatica sanctióból magyarázván, ezen elismerés által megsemmisité a hazánk függetlenségét egyedül biztosító 1791 : X. törvényczikket, mely azt mondja: „Hungária nihilominus cum partibus adnexis sit regnum liberum, et relate ad totam legalem regimmis formám independens, idest; nülli altero regno aut populo obnoxium, sed propriam habens consistentiam et constitutionem, proinde a legitimé corouato haereditario rege suo, propriis legibus et consvetudinibus regendum atque gubernandum." És ezen törvény megsemmisítésével a múlt országgyűlési többség segédkezet nyújtott, törvényesen bevégezni azon kivihetlennek hitt müvet, melyen az osztrák kormány, mint sisiphusi munkán negyedfél század óta haszontalanul fáradozott : t. i.: ezt a független, szabad nagy Magyarországot, mint gyarmatot beolvasztotta abba az 1867-ki örökös absolutismus alatt nyögő kis Ausztriába. Parlamentalis kormányunk nem lehet független: 2) az 1867 : XIV. törvényczikk miatt, melyben a múlt országgyűlési többség, — valljuk meg az igazat— egy kissé túlzott magyar nagylelkűséggel elvállalván 30 százalékot az absolut hatalom által 4 ezer millió forintra halmozott államadósságokból, oly elviselhetlen terheket rakott ez által a nemzet vállaira, hogy annak legmunkásabb osztálya, a földmivelők az igen tisztelt pénzügyi miniszter árnak drákói szigora mellett sem képesek a kivetett adókat pontosan befizetni. A míg e nagy adó tart, addig a nemzet vagyonosodása puszta fogalom, hiu ábránd ; már pedig diplomatikai axióma az, hogy csakis vagyonos nemzet lehet szabad, csakis szabad nemzetnek lehet független kormánya. Mostani parlamentalis felelős kormányunk nem lehet íüggetlen: 3) a múlt országgyűlési többség összes müveinek koronája, a delegatio miatt. — Ez azon szellemi békó, melyet nemcsak mi, hanem a velünk együtt szenvedő lajthántuli bajsorsosaink is, mint megutált nyűgöt, mielőbb szeretnének magukról lerázni. Én t. képviselőház, a delegatiót ugy képzelem, mint azon várótermet, a
