Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-198

198. országos Ölés Julius T. 1870. 63 főispánok régen is mindig gyakoroltak, annyi­szor, a mennyiszer arra szükség volt. Az igen t. ellenzék határozati javaslatában erre sajátságos módot ajánl. Azt mondja t. i., hogy a vétkes tisztviselő ellen tiszti keresetet meginditatni, őt elmozclitani/'mások által helyette­síteni csak a közgyűlésnek jogához tartozik, a főispánnak azonban nem, és az illető tisztviselő folyamodhatik a közgyűlés határozata ellen a belügyminiszterhez és ha a belügyminiszter nem tudja összeegyeztetni nézetét a közgyűlé­sével, az ügy áttétetik az államtörvónyszókhez, mely a fölött határoz. Méltóztassanak megmondani, hogy mi ezélra való a fölterjesztés a belügyminiszterhez 1 ? ki e szerint nem tehetne egyebet mint fejet hajtani a közgyűlés határozata előtt? mert ha ezt nem teszi, az államtörvényszék ítél. Már ha a t. ellenzék meg akarja fosztani a parlament többségétől eredő kormányt ezen jog­tól, ne akarja legalább nevetségessé tenni: ha­nem mondja ki, hogy egyenesen terjesztessék fel az ügy az államtörvényszékhez. (Helyeslés jobb felöl.) Már hogy mennyire helyes egy törvényszé­ket közigazgatási dolgokkal elhalmozni, mely nem felelős Ítéleteiért: (Derültség a szélső bal oldalon) azt a t. ház bölcs belátására bizom. Egyébiránt, miután azon oldalon sokszor ne­vetnek előadásomra, különösen a szélső balon, engedje meg a t. ház, hogy a jobb oldalnak is egy kis mulatságot szerezzek. (Halljuk!) Felol­vasom azon törvényjavaslatot, melyet Kossuth Lajos 18á8-ban az adótartozások és a folyó adók behajtásáról előterjesztett, melyet — ugy tudom — 1848-ban a képviselőház el is foga­dott. Méltóztassanak meghallgatni, megérdemli a figyelmet. (Olvassa.J „Törvényjavaslat az adótartozások és folyó adók behajtásáról.*) 1. Minden törvényhatóságban köteles a fő­tisztviselő, megyékben a fő- és alispánok, sz. k. városokban a polgármesterek, kerületekben a főkapitányok s illetőleg kerületi grófok akként intézkedni, hogy a jelen törvények szentesítése után a pénzügyminiszter által hozzájok intézendő rendelet postára tételének napjától számítandó 6 hét alatt minden egyes adózóra nézve, adótar­tozásának s folyó október végéig reá háruló illetőségnek számbavétele egyénenként meg­tétessék. 2. §. Ennek mulaszthaltan teljesítéséért az emiitett tisztviselők akként felelősek, hogy nem teljesítés esetére a pénzügyminiszter által hiva­*) »Közlöny« 184&. aug. 31. szám. [ tálaiktól azonnal el fognak mozdittatni. (Derütt­j ség jobb felől.) A 3. §. kimondja, hogy az e törvény végre­hajtása körül hanyag tisztviselőket, a törvény­hatósági főnökök — nem is nevezi főispánoknak : — hivatalaikból azonnal elmozdítani, s a mu­lasztás helyrehozására addig is mást helyettesíteni kötelesek míg a törvényhatósági gyűlés az elmoz­dított tisztviselő helyét másnak választásával fogja végkép betölteni. A 6. §. igy szól: A pénzügyminiszter, a törvényhatóságok észrevételeinek megbirálása mellett, haladéktalanul véghatározatot hozand, s azt egyenesen a törvényhatóságok főnökeinek megküldendi, kik azt minden további ellenvetés avagy gyűlés elé terjesztés nélkül végrehajtani — hivatalaikbóli elmozdítás terhe alatt — kötelez­tetnek." (Nagy zaj. Fölkiáltások a szélső bal oldalon: A dátumot leérjük!) Augusztus 31. 1848 (Zaj. Bal oldalról: Te­llát a forradalom középen! Elnök csenget: „Mél­tóztassék folytaim!") Nagy sérelemnek tartja továbbá a t. ellen­zék azt. hogy a főispán által helyettesitett tiszt­viselő bizonyos esetekben a legközelebbi tiszt­újításig negtartassék állomásán, és ezt szintén az önkormányzat megsemmisítésének kereszteli. Hogy ezen vád alaptalanságát bebizonyít­sam, engedelmükkel reflectálnom kell a törvény­javaslat azon részére, mely a kormány rendele­teinek végrehajtására vonatkozik. A törvényja­vaslat 17-ik §-a ugyanis kimondja azon elvet, melyre nézve a közvélemény, azt lehet mondani, a képviselőházban is tisztába van hozva : mi­szerint a törvényhatóságnak joga van a kormány rendelete ellen annak végrehajtása előtt egyszer fölírni. Ha azonban a kormány a törvényhatóság által felhozott indokok daczára is megmarad a rendelet végrehajtása mellett: akkor a rendelet feltétlenül végrehajtandó, felmaradván a törvény­hatóságnak azon jog, hogy ha sérelmesnek látja a kormány eljárását, az ellen a tőrvényhozás elé folyamodhassák orvoslásért. Két tárgyra nézve azonban a törvényjavaslat különbséget tesz, a meny­nyiben az országgyülésileg meg nem szavazott adók tényleges behajtására és a meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállítására a törvényhatósá­got egyátalán nem kötelezi. A t. ellenzék által beadott határozati ja­vaslat ennek ellenében egy más eljárást ajánl, mondván, hogy a kormány rendeletei ellen a megyék másodszor is felírhatnak, és ha a kormány harmadszor is követeli a ren­delet végrehajtását, — itt már azt gondol­tam, mikor olvastam, hogy ekkor már telje­sítenie kell a rendeletet; de nem, hanem — ha a megyének alkotmányos aggodalma még sincs

Next

/
Thumbnails
Contents