Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-198
64 198. országra ülés július 1. 1870. megszüntetve, folyamodhatik az állami törvényszékhez ; az állami törvényszék fogja megbírálni: törvényes és végrehajtandó-e a rendelet ? Á két mód közül melyik helyesebb, t. ház! azt hiszem : nem szükséges nagyon bizonyítgatni. De nem tartom azt szükségesnek azért sem, mert mint mondám : nincs a törvényjavaslatnak egyetlenegy része sem, mely ennyire tisztába hozva volna a közvélemény által. A képviselőház már 1867-ben azon egy heti vita után, mely a híres hevesi kérdés felett folyt, nagy többséggel kimondta azon nézetet, hogy ha a kormány a törvényhatóság felírása daczára ismételve követelné a rendelet végrehajtását, az feltétlenül teljesítendő. Es mondhatom, hogy ezen felfogás a gyakorlati életben is gyökeret ver. Nem tartom szükségesnek ezt bővebben bizonyítani azért sem, mert az egyszeri felírási jog is már nem csekély aggodalomra ad okot szemben a parlamenti kormány felelősségével ; ennél az ónba netovább menni annyi volna, mint a kormány felelősségének gyakorlati alkalmazását lehetlenné tenni, annál inkább, mert a törvényjavaslat maga két fölírást enged. Méltóztassék elolvasni az 58-ik szakaszt ; ez azt mondja, hogy az alispán, ha a kormány rendeletét akár törvénytelennek, akár czélszerütlennek tartja, arról 24 óra alatt jelentést tesz a főispánnak, ennek távollétében pedig felir az illető miniszterhez, és ha a kormány ezen figyelmeztetés daczára is megmarad véleménye mellett, és az alispán még nincs megnyugtatva, az ügyet a közgyűlés elé terjeszti, s a közgyűlésnek ismét joga van egyszer felírni. Es ki az alispán? A törvényhatóság első megválasztott tisztviselője, és igy legtermészetesebb képviselője és leghívebb kifejezője a törvényhatósági többségnek, s a gyakorlati élet maga is mutatja, hogy az alispán a törvényhatóság nevében a legtöbb esetben intézkedik. Es igy bátran merem állítani, hogy a törvényjavaslat tulajdonképen kétszeri felírási jogot enged a törvényhatóságnak : csakhogy ezen eljárás gyorsabb; mert míg az alispán 24 óra alatt tartozik felírni, addig a közgyűlés összehívása legalább 10 napot vesz igénybe, s nem is számítva a törvényszékhez fölebbezés idejét, a legvitálisabb kormányrendeletnek végrehajtása 5 — 6 hétig halasztatik el. Milyen viszásság ez t. ház! Es ez annál is inkább feltűnő, ha tekintetbe veszszük, hogy a legfontosabb kormányrendeletek végrehajtásánál fognak ezen esetek előfordulni, (Bal felől: a törvényteleneknél!) mert a csekélyebb fontosságú kormányrendeletek végrehajtását az alispán és a törvényhatóságok remonstratiója folytán nem fogja sürgetni; hanem fogja sürgetni azoknak végrehajtását, melyeknek szükségességéről át van hatva, s melyekórt a felelősséget elvállalhatja. De mondom, nem akarok ezen kérdésnél sokáig időzni; csak egyetlen egy esetet méltóztassanak még figyelemmel meghallgatni, mely kimutatja, hogy milyen ferde helyzetbe jönnénk, ha a t. ellenzék által kivánt állami törvényszék illetékességét fogadnók el. A kormány kibocsát pl. egy közérdekű körrendeletet. A megyéknek egy része megnyugszik abban, vagy ha talán föl is ir, a második rendeletnek enged, másik része azonban fölebbezi azt egészen az állami törvényszékig. Azalatt a kormányrendeletben megnyugodott megyék végrehajtják azt, míg ellenben megeshetik, hogy az állami törvényszék ugyanazon rendeletet a fölebbezés következtében törvénytelennek mondja. T. ház! Méltóztassék már most azon szeretetreméltó zavart felvenni, hogy az ország egyik részében ugyanazon egy rendelet végre van hajtva, a másik részben pedig nemcsak nincs végrehajtva, hanem az államitörvényszék ítélete folytán végrehajthattam (Ugy van! jobb felől.) Én tehát már csak ezen egy oknál fogva sem fogadnám el az ellenzék által ajánlott államtörvényszék illetékességét, valamint nem tartotta elfogadhatónak a kormány sem, hanem ragaszkodik a törvényjavaslat azon pontjához, mely azt mondja, hogy az ismételve kibocsátott kormányrendelet feltétlenül teljesítendő. Már most ennek természetes következése a törvényjavaslat azon további hotározata, hogy ha a megye másodszor renitál : a kormány felhatalmazhatja a főispánt, hogy a rendeletet végrehajtsa, s az illető tisztviselőket annak végrehajtására fölhasználja; ha pedig a tisztviselő ez esetben nem fogadna szót s a rendeletnek ellenállana: akkor áll elő azon határozat, hogy az ekkor helyettesitett tisztviselő a jövő tisztújításig megtartja állását. Es ez azon roppant sérelem, a melyet a t. ellenzék fölfedezett, a mi pedig szerintem nem egyéb, mint méltó büntetése azon tisztviselőnek, ki nemcsak nem teljesiti polgári kötelességét, de még tisztviselői esküjét is megszegi, midőn a törvényrendeletnek ellenszegül. (Ellenmondás bal felől.) Mert az 54-ik szakasz föltételezi, hogy a törvényjavaslat 17-ik szakasza már törvényerővel bir. Azt mondja továbbá a határozati javaslat polemicus része — és ezt a pontot különösen hangsúlyozta Debreczen város igen érdemes képviselője Tisza Kálmán ur is — : hogy szabad ország törvényhozása nem határozhatja el azt, hogy egy kormánynak tötvénytelen rendeletei — habár egy felírás után is — végrehajtassanak; mert ez által a központi kormány a törvény urává tétetik. En, t. ház, íöl tudom fogni és értem, ha az ellenzék a kormány eljárása fölött őrködik : ez
