Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-198
198. országos illés julins 1. 1870. 59 tanulmányozására, mely helyes alapját képezze egy törvénynek, a mely Magyarország belügyének és belkormányzatának sarkkövét fogja képezni. E három év alatt a kormány nem egyszer találkozott azon szemrehányással, még saját párthívei részéről is, hogy túlságos hanyagságot tanusit a törvényhatóságok visszaállítása körül; az ellenzék részéről pedig igen-igen gyakran élesen lett megtámadva. Alig volt kérdés, melynek tárgyalása alkalmával nem utasították volna a kormányt a javaslat beterjesztésére, pártfelei és az ellenfél — és egyaránt szemrehányást tettek a kormánynak, hogy megállapított sorrend, programra nélkül halad előre; mert a kormány a legsürgősb törvényjavaslatot, a megyék rendezésére^ vonatkozót, nem terjeszti elő. És ime az általam idézett rendelet a legfényesebb czáfolata ezen programmtalansági vádnak. Mert a kormány már első lépésében, melylyel a megyéket visszaállította, fölállította programmját, mondván: hogy a gyakorlati élet utasításától fogja elvárni azon irányt, mely felé haladui, s melynek alapján, a törvényjavaslatot elkészíteni kell. Hogy e programúi helyes volt, t. ház. azt az eddigi tapasztalatok bebizonyították. De, szerény nézetem szerint, még jobban be fogja azt bizonyítani a jövő. Volt egy idő, t. ház, midőn a kormány engedve a minden felőli unszoltatásnak, végre készített egy törvényjavaslatot, ós habár e törvényjavaslat mind tartalmára, mind szerkezetére nézve annyira helyes volt, hogy a kormány által a múlt év végén kiküldött enquéte is ezen törvényjavaslatot fogadta el tanácskozási alapul és ennek fonalán tárgyalta az ügyet; a kormány belátta egy nagy hibáját, és ez az: hogy az korán készült; akkor t. i.: midőn a eodificatornak még nem állottak rendelkezésére mindazon tapasztalatok, a melyek a jelen törvényjavaslat elkészítésénél félreismerhetlenül kijelölik az irányt, a mely felé haladni kell, ós az utat, a melytől Magyarország veszélyeztetése nélkül eltérni nem lehet. (Élénk helyeslés jobb felől,,) De tanulságos volt e 3 év, t. ház, azért is, mert a tényeknek kérlelhetetlen logikájával bebizonyította azt, miszerint valamint egy helyes belkormányzatnak nem postulatuma a merev centralisatio, ugy más részről bebizonyította azt is, hogy a felelős kormányzati rendszernek megvannak a maga mellőzhetetlen követelményei, melyek előtt a megyei politikának meg kell hajolnia. (Helyeslés jobbról.) Bebizonyította azt, hogy valamint az államférfiunak nem lehet föladata, a minden ároni újítás: ugy a eultur államnak nem lehet ezólja az, hogy az ősi intézményekhez, tekintet nélkül a közpolitika fejlődésére, mereven ragaszkodjék. (Élénk helyeslés jobbról.) B kettős fölfogás képezi a törvényjavaslat alapját, és ezért mondám, hogy megvagyok győződve arról, hogy a kormány eljárását még jobban fogja igazolni a jövő. De midőn ezen meggyőződésemnek, jobban mondva hitemnek kifejezést adok, nem feledem el azt, hogy ember vagyok és nem akarom jövendöléssel e törvénjavaslat helyességét bizonyítani. Szabadságot veszek tehát magamnak a törvényjavaslat elemzésébe bocsátkozni, igyekezvén megezáfolni az ellene felhozottakat, és kideríteni: mennyire nem felelne meg a kor-ós ezélszerőségnek oly törvényjavaslat, mely az ellenzék határozati javaslata alapján alkottatnék. (F'ólMáltás balfelŐl: Elkiszsmk! Helyeslés jobbról.) Ezen föladatomat jelentékenyen megkönnyítette a miniszter ur tegnajai beszéde és ezen oldalról előttem szólott Bánó József képviselőtársam, (Derültség hal felől) kik a tárgyat elméletileg kellően megvilágosították, és így én részemről igyekezni fogok a gyakorlati utón maradni s gyakorlati észrevételeket tenni a törvényjavaslat mellett, a határozati javaslat ellen. (Halljuk*) A törvényjavaslat első szakasza legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a kormány tiszteletben tartja a történelmi fejlődést, (Ellenmondás balról) s nem akar egyetlen törvényhatóságot is, legyen az területére, népességére nézve bármi csekély, jogaitól megfosztani; sőt tovább ment a kormány s e jogokkal felruházandóknak vélte azon városokat is, melyek nem ugyan a történelmi jog alapjáu, hanem az utóbbi kor fejleményei kö* vetkeztében gyakorolják ezen törvényhatósági jogokat. E szakasz kifejezi a kormánynak azon elhatározását is, hogy a városokat, melyek politika, jog s kötelezettségnél fogva a megyékkel egyenlők, egy és ugyanazon törvénynyel rendezze.^ ; Én megvallom, t. ház, azt hittem, hogy az ellenzék, mely eddig mindig a történelmi jogra hivatkozott, midőn a kormány valamely czélszerü ujitás keresztülvitele végett egyik-másik ősi in* tézmény átalakítását hozta javaslatba, — hogy az ellenzék, mondom, a törvényjavaslatnak legalább ezen szakaszát nem fogja megtámadni. Azonban csalódtam, mert az ellenzék azon elvet tűzte ki, hogy azon kérdés eldöntésénél: mely városok gyakorolják jövőre a törvényhatósági jogokat? a lakosság és a terület lesz irányadó, és hogy ezen kérdés eldöntésénél az illető megyék ós kerületek, melyek kebelében e városok feküsznek — lesznek meghallgatandók. (Természetes! bal felől.) A határozati javaslat ezen pontja elolvasá8'*