Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-198

198. országos illés julins 1. 1870. 59 tanulmányozására, mely helyes alapját képezze egy törvénynek, a mely Magyarország belügyé­nek és belkormányzatának sarkkövét fogja ké­pezni. E három év alatt a kormány nem egyszer találkozott azon szemrehányással, még saját párthívei részéről is, hogy túlságos hanyagságot tanusit a törvényhatóságok visszaállítása körül; az ellenzék részéről pedig igen-igen gyakran éle­sen lett megtámadva. Alig volt kérdés, melynek tárgyalása alkalmával nem utasították volna a kormányt a javaslat beterjesztésére, pártfelei és az ellenfél — és egyaránt szemrehányást tettek a kormánynak, hogy megállapított sorrend, pro­gramra nélkül halad előre; mert a kormány a legsürgősb törvényjavaslatot, a megyék rende­zésére^ vonatkozót, nem terjeszti elő. És ime az általam idézett rendelet a leg­fényesebb czáfolata ezen programmtalansági vád­nak. Mert a kormány már első lépésében, mely­lyel a megyéket visszaállította, fölállította pro­grammját, mondván: hogy a gyakorlati élet uta­sításától fogja elvárni azon irányt, mely felé haladui, s melynek alapján, a törvényjavaslatot elkészíteni kell. Hogy e programúi helyes volt, t. ház. azt az eddigi tapasztalatok bebizonyították. De, sze­rény nézetem szerint, még jobban be fogja azt bi­zonyítani a jövő. Volt egy idő, t. ház, midőn a kormány en­gedve a minden felőli unszoltatásnak, végre ké­szített egy törvényjavaslatot, ós habár e törvény­javaslat mind tartalmára, mind szerkezetére nézve annyira helyes volt, hogy a kormány ál­tal a múlt év végén kiküldött enquéte is ezen törvényjavaslatot fogadta el tanácskozási alapul és ennek fonalán tárgyalta az ügyet; a kormány belátta egy nagy hibáját, és ez az: hogy az korán készült; akkor t. i.: midőn a eo­dificatornak még nem állottak rendelkezésére mindazon tapasztalatok, a melyek a jelen tör­vényjavaslat elkészítésénél félreismerhetlenül ki­jelölik az irányt, a mely felé haladni kell, ós az utat, a melytől Magyarország veszélyeztetése nélkül eltérni nem lehet. (Élénk helyeslés jobb felől,,) De tanulságos volt e 3 év, t. ház, azért is, mert a tényeknek kérlelhetetlen logikájával bebizonyította azt, miszerint valamint egy he­lyes belkormányzatnak nem postulatuma a me­rev centralisatio, ugy más részről bebizonyította azt is, hogy a felelős kormányzati rendszernek megvannak a maga mellőzhetetlen követelmé­nyei, melyek előtt a megyei politikának meg kell hajolnia. (Helyeslés jobbról.) Bebizonyította azt, hogy valamint az államférfiunak nem le­het föladata, a minden ároni újítás: ugy a eul­tur államnak nem lehet ezólja az, hogy az ősi intézményekhez, tekintet nélkül a közpolitika fej­lődésére, mereven ragaszkodjék. (Élénk helyeslés jobbról.) B kettős fölfogás képezi a törvényjavaslat alapját, és ezért mondám, hogy megvagyok győ­ződve arról, hogy a kormány eljárását még job­ban fogja igazolni a jövő. De midőn ezen meg­győződésemnek, jobban mondva hitemnek kife­jezést adok, nem feledem el azt, hogy ember vagyok és nem akarom jövendöléssel e törvénjavas­lat helyességét bizonyítani. Szabadságot veszek tehát magamnak a törvényjavaslat elemzésébe bocsátkozni, igyekezvén megezáfolni az ellene felhozottakat, és kideríteni: mennyire nem felel­ne meg a kor-ós ezélszerőségnek oly törvényja­vaslat, mely az ellenzék határozati javaslata alapján alkottatnék. (F'ólMáltás balfelŐl: Elkiszsmk! Helyeslés jobbról.) Ezen föladatomat jelentékenyen megkönnyí­tette a miniszter ur tegnajai beszéde és ezen ol­dalról előttem szólott Bánó József képviselőtár­sam, (Derültség hal felől) kik a tárgyat elméleti­leg kellően megvilágosították, és így én részem­ről igyekezni fogok a gyakorlati utón maradni s gyakorlati észrevételeket tenni a törvényjavas­lat mellett, a határozati javaslat ellen. (Halljuk*) A törvényjavaslat első szakasza legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a kormány tiszteletben tartja a történelmi fejlődést, (Ellenmondás balról) s nem akar egyetlen törvényhatóságot is, legyen az területére, népességére nézve bármi csekély, jogaitól megfosztani; sőt tovább ment a kormány s e jogokkal felruházandóknak vélte azon váro­sokat is, melyek nem ugyan a történelmi jog alapjáu, hanem az utóbbi kor fejleményei kö* vetkeztében gyakorolják ezen törvényhatósági jogokat. E szakasz kifejezi a kormánynak azon elhatározását is, hogy a városokat, melyek po­litika, jog s kötelezettségnél fogva a megyékkel egyenlők, egy és ugyanazon törvénynyel ren­dezze.^ ; Én megvallom, t. ház, azt hittem, hogy az ellenzék, mely eddig mindig a történelmi jogra hivatkozott, midőn a kormány valamely czélszerü ujitás keresztülvitele végett egyik-másik ősi in* tézmény átalakítását hozta javaslatba, — hogy az ellenzék, mondom, a törvényjavaslatnak leg­alább ezen szakaszát nem fogja megtámadni. Azonban csalódtam, mert az ellenzék azon elvet tűzte ki, hogy azon kérdés eldöntésénél: mely városok gyakorolják jövőre a törvényhatósági jogokat? a lakosság és a terület lesz irányadó, és hogy ezen kérdés eldöntésénél az illető megyék ós kerületek, melyek kebelében e váro­sok feküsznek — lesznek meghallgatandók. (Ter­mészetes! bal felől.) A határozati javaslat ezen pontja elolvasá­8'*

Next

/
Thumbnails
Contents