Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-198

60 198. országos Ölés Julius 1. 1870. sánál föltűnt nekem az, hogy a t. ellenzék a jog egyenlőséget, melyre különben mindig hivatkozni szokott, most az egyszer eltévesztette szem elől: mert mig a városokat a törvényhatóságok eensurája alá akarná vonni; addig a megyéket érintetlenül hagyja és nem gondolja meg azt: vajon a kis Torna megye lakossága és területénél fogva képes lesz-e oly jogok gyakorlására, mint például a nagy Bihar ? (Helyeslés jobb felől.) Eszembe jutott a régi aristoeratikus megyék fénykora, midőn a polgári elemekből alakult városokat csak ugy appendittnek tekintették és szavazatuk a rendi országgyűlésen a megyék követeivel szemben megszégyenítő arányban tűnt föl; eszembe jutott annyival inkább, mert ime a t. ellenzék ezen kérdésnél a megyéket akarja kihallgatni, tehát ezeknek véleménye lenne irányadó a városokra nézve. Mennyivel méltányosabb és igazságosabb a mi törvényjavaslatunk, mely a 89-ik szakaszban azt mondja, hogy azon kérdés eldöntésénél, ha törvényhatósági joggal felruházott városok, vagy rendezett tanácsú városokká, vagy községekké akarnak átalakulni, ezt tehetik, mihelyt a lakosoknak azon része, mely a városi összes egyenes államadónak felét fizeti, ezt kívánja. Nem méltányosabb, nem igazságosabb eljárás-e ez ? annak megítélését a t. ellenzékre bízom. (Helyeslés jobb felől.) Föltűnt nekem egyébiránt a t. ellenzék határozati javaslatának erre vonatkozó része azért is, mert megtámadja a kormányt: miért nem terjeszt a városok részére külön törvényjavaslatot elé? Meglepett ez azért, mert eddig az igen t. ellenzék vezérei voltak azok, kik a kormányt megtámadák, hogy törvénykönyvünket feles számú szakaszokkal szaporítja; megtámadták oly törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával, melyeket természetüknél fogva kevesebb szakaszban codifieálni nem lehetett. Most pedig a szakaszok szaporítását kívánják nemcsak, desőt egy uj törvény alkotását minden gyakorlati czél nélkül: mert a városok a közkormányzati téren a megyékkel jog és kötelezettségekben egészen egyenlők leven, a külön törvény szükségességét egyátalában nem látom be. Tehát ha itt nem szükséges a külön törvény: akkor a t. ellenzék bizonyosan a városok belügyeinek rendezésére kíván külön törvényt? Már ennél azt hiszem, hogy a tőrvényjavaslat bizonyosan sokkal szabadelvűbb, mert meghagyván a városoknak a statutarius jogot, teljes szabad cselekvési jogot enged nekik saját belügyeik autonóm utón rendezésére. (Élénk helyeslés jobb felől.) És bocsásson meg a t. ellenzék : ha a kormány a városokra nézve külön törvény által kívánt volna intézkedni, ezért bizonyosan meg lett volna támadva ; mert hiszen t. Tisza Kálmán képviselő ur ép azért támadta meg a kormányt, hogy miért nem terelte a szászokat egy kalap alá a magyar megyékkel? Igen távol fekvő okokat keres ett ennek magyarázására. Azt mondta, hogy ez által a kormány a szászoknak szavazatait akarta megnyerni. {Ugy van! a bal oldalon.) Azt mondta, hogy azért kedvezett nekik a kormány, mert Bécsben vannak fajrokonaik ; (Ugy van! bal felől) azt mondta, hogy következetességből itt is ugy akart eljárni, minta nyugdijaknál, hol jutalmazta azokat, kik a haza ellen küzdöttek. (Ugy van! bal felől.) Ily távol fekvő okokat keresett a helyett, hogy fölütötte volna a törvénykönyvet, az 1868-ki XLIII. t. czikknek, ha nem csalódom, 10-ik szakaszát, s abban megolvasta volna, hogy a kormányt a törvény utasítja ily eljárásra. (Élénk helyeslés jobb felől.) Nem időzök tovább a városoknál; átmegyek azon ellenvetésekre, melyeket a törvényjavaslat ellen főihozatni hallottam. Azt mondja a t. ellenzék, hogy e törvényjavaslat megsemmisíti a megyék önkormányzatát, mert a törvényhatóságok legfőbb intézkedéseit a kormány jóváhagyásától teszi függővé. A 3. szakaszról mondják e vádat. Ezen bevádolt 3. szakasz azt mondja : hogy a törvényhatóság ok háztartási költségeiket, terhes szerződések kötését vagy felbontását, uj hivatalok rendszeresítését, vagy a régiek megszüntetését elhatározhatják : de ezen határozataik csak a korma ny jóváhagyása után hajtathatnak végre. Én megvallom, t. ház, igen tudok képzelni magamnak provinciális kormányzatot a nélkül, hogy az állam felügyeleti joga megsemmisíttetnék ; de kereken kimondom, hogy ilyen áron nekem provinciális önkormányzat nem kell. A törvényjavaslat 3-ik szakasza mindkét érdeket kielégíti: mert mig meghagyja a megyéknek a jogot, hogy a vidék érdekei fölött rendelkezhessenek, addig a kormány ellenőrködését is biztosítja. Ez sok bajnak elejét veszi. Nem engedi például, hogy egy megyének túlköltekezései miatt adózói tul legyenek terhelve addig, mig egy más megyének tulfukarkodásai miatt oly kezekbe kerüljön az administratio, melyek annak megfelelni nem képesek. (Ugy van ! jobb felől.) Ennyi jogot megadni egy államnak, valóban nem tesz annyit, mint az önkormányzatot megszüntetni. Szükséges ez annál is inkább, mert tudjuk, hogy a municipiumok termeiben mindig a jelenlevők többsége határoz; de azt is tudjuk, hogy a meg nem jelenők miatt nem mindig hü kifejezője a megye közvéleményének. Kell tehát gondoskodni biztos correetivumról ily fontos határozatok el-