Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-197

197. országos ülés június 30. 1870. 45 absolut fogalmát. A legszabadelvübb és legszabadabb államok különböző eltérő, sőt ellenkező alakulásokat mutatnak föl ugy az egyik, mint a másik irányban. A mire a kormány törekedett, az voit: az adott viszonyoknál íogva beleilleszteni e törvényhatóságokat az uj parlamentalis alkotmány keretébe, és azt hiszem, hogy ez által leginkább biztosította a nemzetnek azon kívánságát, hogy a megyék továbbra is megmaradjanak. (Helyeslés a jobb oldalon. Ellenmondás a bal oldalon.) Kétséget sem szenved, hogy, ha a kormány csak az elmélet és annak legnagyobb tételei után indult volna: a megyéknek még több tért kellett volna átengedni a parlament és az arra emelkedő kormány számára; (Helyeslés a jobb oldalon ; mozgás, ellenmondás a bal oldalon) mert a nemzetnek igen nagy része tudja, illetőleg ösztönszerűleg érzi, hogy erős parlament, erős kormány és jó közigazgatás nélkül a magyar államnak egységes fejlesztése lehetetlen. (Hosszas élénk helyeslés a jobb oldalon.) Az ősi megyét sem alkatrészeire, sem jogkörére nézve nem állithatja többé vissza senki, de ez nem is kívánatos. A mit a nemzet a törvényhatóságoktól vár, nem egyéb, mint: hogy tartsák íön és fejleszszék a közérzületet, (Helyeslés a jobb oldalon, mozgás a bal oldalon.) pontosan közvetítsék az állam teendőit, önmagukat jól kormányozzák , jól rendezzék belügyeiket, ós gyakorolják a kellő ellenőrzést a községi önkormányzatra. Erre törekedett a kormány törvényjavaslatában, meghagyván mindazon jogokat, melyekkel a törvényhatóságok jelenleg bírnak, de gondoskodva arról is, hogy a közigazgatás és az önkormányzat biztosittassék. {Helyeslés a jobb oldalon.) A kormány pártolja és táplálja azon igen sokak által tartott s táplált meggyőződést, hogy a végrehajtó hatalom befolyásának, bizonyos, csak a parlament által korlátolt mértékére elkerülhetlen szüksége van; mert anélkül nem óvhatja meg a haza egységét, nem biztosithatja a rend és törvény uralmát, mely nélkül állandó szabadság lehetetlen. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) De ennél tovább menni nem akart. S ez uraim nem centralisatio. Ez az állam fönállásának s fejlesztésének biztosítása, melyet egy nemzet sem tagad meg nemzeti kormányától. (Élénk helyeslés a jobb oldalon) Nyáry Pál % De nem alkotmányos! (Élénk fölkiáltások jobb felől: Halljuk!) Rajner Pál belügyminiszter : Valóban esak a képzelő tehetség, mely a jövőben rémképeket teremt, fedezhet föl ezen törvényjavaslatokban merev eentralisationális szándékot. (Folytonos nyugtalanság bal felől. Fölkiáltások jobb felől: Halljuk!) Ott, hol a kormány a végrehajtó hatalmat megosztja a törvényhatóságokkal, — ott, hol nem saját közegei, hanem a törvényhatóságok ós községek által választott közegek által administráltat (Növekedő nyugtalanság bal felől.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak a tárgy komolyságához képest figyelemmel hallgatni. (Élénk fölkiáltások jobb felől : Halljuk! Halljnk!) Rajner Pál belügyminiszter: Ott, hol a törvényhatóságok bár mikor szabadon gyűléseket tarthatnak; ott, hol a kormány rendeletei vita és fölirás tárgyává tétethetnek, ós csakis harmadik meghagyás folytán végrehajtandók, mi által az egész világon egy unicum tartatik fön. (Igaz! jobb felől) hol a törvényhatóságoknak körievelezési joga tökéletesen föntartatik, — hol végre a kormány a községek ós törvényhatóságok önkormányzati ügyeiben csak akkor folyhat be, ha egyesek panaszt emelnek, vagy ha a jövendő nemzedék vagy az ország egysége érintetik: ott véleményem szerint centralisatióról szó sem lehet. (Élénk helyeslés jobb felől.) t En inkább arra voltam és vagyok elkészülve, hogy a parlamentalis tagoknak hü követői bel- ós külföldön azzal fogják vádolni a kormányt, hogy a parlamentalis és a felelős kormány eszméjét veszélyezteti, (Egy hang jobb felől: Ugy is van!) és oda fognak ujjal mutatni a legszabadabb alkotmányos országokra, nevezetesen Belgiumra. Belgiumban is vannak tartományi gyűlések. Belgiumnak öt millió lakosa 9 tartományba van fölosztva; az összes képviselők száma tesz pedig 538-at ugy, hogy egy-egy ta"tományra 40 — 77 képviselő esik; a tartományi üléseknek semmivel sincs nagyobb hatáskörük, mint itt a törvényhatóságoknak van föltartva; a tartományi ülések teljes joggal egy évben csak egyszer jöhetnek össze és tarthatnak üléseket; minden más ülés, a melyet tartanak, a király által összehívandó, minden határozat, a melyet egy nem ily módon összehívott összejövetelnél hoznak, eo ipso °emmis; az összejövő tagok pedig hat hónaptól két évig terjedő fogság büntetésre és választói joguknak nég}^ évre való elvesztésére ítéltetnek ; a tartományi gyűléseknek semmi más tartományi gyűléssel nem szabad levelezői, csupán csak száraz hivatalos dolgokban; a tartományi gyűléseknek semmiféle fölhívást nem szabad a néphez a kinevezett kormányzó jóváhagyása nélkül kibocsátani, sat. Mindannyi megszorítások, melyek az ezen tőrvényjavaslatban a törvényhatóságoknak biztosított jogokat óriási mérvüeknek mutatják föl és valóban inkább annak teszik ki a kormányt, hogy merészséggel, mintsem kis-