Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-197

40 197. országos ülés június 30. 1870. de méltóztassanak elhinni, hogy épen a jelen esetben nagyon higgadtan, és a dolgot nagyon megfontolva mondottam el azokat, a miket el­mondok; elmondottam ugy, hogy inkább elhagy­tam abból, a mit e törvényjavaslatban rosznak tartok, nem pedig hogy szónoki hatás miatt azt még nagyobbítani szándékoztam volna. Átalában igen kérem a t. többséget, mél­tóztassanak jól meggondolni a dolgot, mielőtt e törvényjavaslatot törvénynyé emelnék; mert ha azt hiszik is, hogy én túlzottam azon veszélye­ket, melyeket a törvényjavaslat hozhat, de lap­pangjon benne annak csak tized része, elég ez is arra, hogy az országra veszélyt hozzon. Én egész lelki meggyőződésből mondom, hogy bár voltak azon törvények között, melyeket e ház hozott, olyanok, melyek egyéni meggyőződésem szerint nem voltak jók; de olyat, mely ily veszé­lyes lenne a hazára nézve, mint ez, még nem hozott. (Helyeslés bal felől.) Gondolják meg t. kép­viselő társaim azt : mert késő lesz a panasz ak­kor, ha az elvetett rósz mag fel fog csírázni, s ha majd együtt fogjuk keresni, — de az önma­guk által alkotott törvények miatt nem fogjuk lelni, — azon alkotmányos eszközöket, melyek­kel az ország sorsán segíthetünk; akkor szomorú lesz sorsunk, szerencsétlenek leszünk mindnyájan ; de önöket akkor az önvád is fogja ostorozni. Ajánlom határozati javaslatomat. {Élénk hosszas éljenzés bal felől.) Elekes György: T. ház! Az előttem szólott igen jeles szónok érdekesen fejtegette, hogy miért nem fogadja el a szőnyegen levő törvényjavaslatot. En részemről csak határozati javaslatom indokolására szorítkozom, mely egye­dül azt kívánja, hogy e törvény tárgyalása az 1868. évi XLIII. t. ez. 10. §. teljesítéséig a Királyföldre való tekintetből elnapoltassék. Én valóban nagyon szerettem volna kike­rülni azt, hogy ismétlésekbe bocsátkozzam, midőn indokolni kívántam azt : miért adtam be külön határozati javaslatomat ; azonban igen mélyen t. képviselőtársam erre felhitt. Ugyanis azt mond­ta, hogy én büntetés terhe alatt kívánom eltil­tani a közvélemény nyilvánulását. Én azt mond­tam, hogy én a két hónapot igen is elégnek tartottam arra, hogy a közvélemény nyilatkoz­hass ék. Ha én különben azt tudom, hogy hol körvonalozható, hol összpontosítható a házon kívül a közvélemény, hogy magamat tájékozzam mennyi idő k ell arra ; akkor talán megadhattam volna a hat hónapot is. Az van mondva, hogy én Simonyi Lajos báró igen t. képviselő társamnak megtámadtam volna azon tételét, hol a közvéleményre hivat­kozott. En csak azon tételét kívántam megtá­madni, hol azt mondta, hogy: „A mik Angliá­ban a meeting-ek, azt Magyarországban képviselik a törvényhatóságok." Én ezt akartam megtá­madni, de mint a t. ház is tudja, e részben né­zeteimet nem fejthettem ki. Erre nézve csak annyit vagyok tehát bátor most válaszolni, hogy e nézetben valósággal nem is osztozhatom, mert hogy azon törvényhatóságok, melyek akkor vá­lasztattak, midőn még alkotmányunk nem is volt, midőn a felelős kormány még a nemzet­nek csak legforróbb óhajtásai közé tartozott; hogy azon képviselő bizottságok, melyek már több mint 10 éve hogy meg választattak, hogy ezek inkább képviselhessék a közvéleményt, mint a képviselőház, ezt — mondom — nem oszt­hatom. Különben, t. ház, e kérdésbe mélyebben bocsátkozni nem akarok. Átmegyek annak tárgyalására: miért adtam én be határozati javaslatomat, és miért kérem én azt, hogy addig a jelen törvényjavaslat tár­gyalása elhalasztassék, mig az 1868: XLIII. t. ez, 10-ik §-ának elég nem tétetik ? Kérem én ezt azért: mert ebben oly jogot látok adva a Királyföldnek, melyet a képviselőház azért szavazott meg, mert nem tudhatta, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló tör­vényjavaslat előbb fog beterjesztetni, mintsem, e törvény rendeletének elég tétetnék, és mert nem hitte azt, hogy oly törvényjavaslat fog a ház asztalára letétetni, mely a kiváltságos városok, vidékek, a Székely-székek jogait megszorítja, a Királyföldet pedig figyelmen kívül hagyja. En valóban nem is értem azt, hogy miért nem teljesíttetett ezen törvény: miért nem haj­tatott végre két év alatt? mert két éve, hogy ezen gondolattal a kormány foglalkozik, ós igy eszébe juthatott volna a Királyföld, és különösen végrehajthatta volna akkor, a midőn Erdélynek külön királyi biztosa van. Én azt hiszem: sokkal ezélszerübb lett volna ezen törvénynek végre­hajtását eszközölni azelőtt, mielőtt a törvény­hatóságok szervezését egy törvény nem szabá­lyozta, mint akkor, midőn már az ország tör­vényhatóságai egy szentesitett törvény által rendeztettek. Talán azért maradt ki a Királyföld, mert sajátságos viszonyai vannak. En elismerem, hogy 1848 előtt igenis a Királyföldnek kivált­ságai voltak, — mondom elismerem ezt, — de ha a Székelyszékek e kiváltságukat az ország érdekeiért fel tudták áldozni, azt hiszem, a Ki­rályföld is oly jó hazafiakból áll, kik az ország érdekében és alkotmányos szabadságuk érdeké­ben ez áldozatot meghozzák. S mivel ezt hi­szem, nem is akarok visszamenni a multakra és csak azokat fogom említeni, melyeket jelen ha­tározati javaslatom indokolására szükségesnek tartok. Nem említem, t. ház, azon kellemetlensé-

Next

/
Thumbnails
Contents