Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-197
137. országos Ölés június 30. 1370. 39 badság alapját képezi. (Élénk hosszas helyeslés a bal oldalon.) T. ház ! Elmondtam, hogy miként képzelek én egy szabad államot legfőbb vonásaiban; mint szeretném én hazánk belszervezetét rendeztetni: engedjék meg, hogy mielőtt beszédem bevégezném, felbijam figyelmüket arra, hogy minő lesz azon állam, melyet önök e törvényjavaslat által alkotnak? Ezen törvényjavaslat, mint már ismételve elmondtam és magyaráztam, a törvényhatóságoknak végrehajtási közegeit a főispán és a belügyminiszter függése alá helyezi. így meg van teremtve azon közeg, mely által, mint jelesen Francziaországban, a választásokra nyomást gyakorolni, azokat meghamisítani lehet. Ily módon, ha egyszer létrejött ezen parlament ós ezen kormány, öüök törvénye gondoskodik, hogy a törvénytelen rendelet végrehajtássók, és ezzel nem érve be, gondoskodik arról, hogy a törvénytelen rendelet végrehajtót találjon : kimondván, hogy az tetteért nem felelős, és miután minderről gondoskodott , gondoskodott még arról is, hogy a kormány ellen az egyetlen biró azon többség legyen, mely a kormány nyomása alatt választatik, és igy gondoskodva van arról, hogy itt mindig és folytonosan lehetséges legyen a törvénynek lábbaltapodása. (Élénk helyeslés bal felől.) De mi következése lehet ennek? Mindnyájan elismerjük azt, hogy a fejedelemnek feltétlen joga van minisztereit kinevezni és elbocsátani; e jogot kétségbe vonni monarchiában senkinek eszébe nem jut. A fejedelem, meglehet, elveszti bizalmát a kormányhoz, mely pedig az országgyűlésen, — sőt tegyük fel, hogy a választások correktek voltak, — az országban is többséggel bir, s kinevez egy másikat, teljes joga szerint, olyant, a mely talán 40 szavazattal nem rendelkezik a ház kebelében : természetesen ily kisebbséggel parlamenti kormányforma mellett kormányozni nem lehet. Igen; de azon kormánynak és a fejedelemnek ismét kétségbevonhatlan joga van ezen esetben az alsóházat feloszlatni: marékkor a házban és az országban valósággal kisebbségben levő kormány azon eszközzel, melyet neki az önök tőrvénye nyújt, oly házat választathat, a milyent akar. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Választathat — mondom, oly házat, a milyet épen akar, és akkor azután ismét az önök törvényének alapján ezen kormány, ha tetszik, kormányoz törvénytelenül. Gondoskodott az önök törvénye arról, hogy megkapja erre az eszközöket, valamint gondoskodott arról is, hogy azon többség és azon kormány, a mely törvénytelenül korrnáoyoz bírálja meg azt is, hogy törvénytelenül kormányoz-e % (Igaz! bal felöl.) így Magyarországból jogi állam helyett lesz egy oly állam, a melyben az egy vagy más utón többségre kerekedett ház szeszélye fog uralkodni. Én részemről ily államot nem óhajtok. Azt mondják, — mert azt is tudom, hogy kedvenez eszme, — hogy a nemzetek szabadságát intézményekkel nem lehet biztosítani : mert azt csak a nemzeti akarat és életerő teheti. Tökéletesen igaz: csakhogy az intézményeket ugy kell alkotni, hogy, ha a nemzetben meg van erre a kedv és életerő, az alkotmányos formák megtartása mellett biztosithassa magának a szabadságot; nem pedig ugy, hogy a nemzetet az alkotmányos formák megtartása mellett lehessen jogaiból kiforgatni. ( Belyeslés bal felől) Azt is mondják, hogy hiszen rendes időben a kormány nem fog törvénytelenül kormányozni; ha pedig az erőszak akarja az ország alkotmányát felforgatni, hisz annak hatalmában lesz legelőször is a megyét semmisíteni meg, — bármi legyen annak hatásköre. Tökéletesen, igaz t. ház, és épen ezért én az institutiokban, a megyei institutióban nem az erőszak ellen keresek orvoslást; hanem keresek menedéket és orvoslást az ellen, hogy erőszak nélkül, a tény tiszta bevallása nélkül, az alkotmányos tormák közé elbújva, ne lehessen az absolutismusnak ezt tennie. E kettő között én véghetetlenül nagy különbséget látok: mert míg egyszer fogja magát valaki elszánni arra, hogy erőszak által felforgassa egy ország intézményeit, addig tízszer akad valaki, a ki az alkotmányos formák megtartása, mellett annak jogait csorbítsa. A nyílt erőszak felnyitja az emberek szemeit, felrázza a tespedőket, és a nemzetet egy testté forrasztja össze; mig az alkotmányos forma közötti elnyomás erkölcsteleniti, demoralisatióba sülyeszti és végre orozva öli meg az elaltatott nemzetet. (Zajos tetszés bal felől. Justh József közbekiált : Phmsis'I) Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák; hanem az ember oly gyengén van teremtve, hogy gondolatait csakis szavakban és phrásisokban fejezheti ki : csakhogy vannak phrasisok, melyek üresek, hallottam ilyet eleget, (Derültség) és vannak phrasisok, melyeknek értelme van. (Helyeslés bal felől.) Jól tudom én azt, t. ház, hogy átalánosságban a világon tán mindenütt, s nálunk tán még inkább mint más parlamentekben, ha egyik rész véd, a másik támad valamit, megvan kölcsönösen azon hit egymásról, hogy ki valaminek jó oldalát emeli ki, rendesen több jót mond róla, mint a mennyit arról maga is hisz, viszont az, ki támadó, több roszat mond arról; a mit támad, mint a mennyit maga is feltesz róla. Tudom, hogy mindnyájan ilyen helyzetben vagyunk:
