Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-197

197. országos illés június 30. 1870. 35 a képviseleti jog alkalmazásában, miként azt határozati javaslatomban ki is fejtettem, különösen a választhatóságra nézve bizonyos korlátokat elfogadni; de soha sem lehetek kész a képviseleti elvet megtagadni. A korlátokat tágítani könnyű, az adott előjogokat elvenni mindig sokkal nehezebb. De nem fogadom el ezen virilis szavazat jogát azért sem : mert az egy uj veszélyt teremt számunkra, megteremti az osztályok közötti gyűlölséget. Hazánkban, t. ház, voltak hosszasan, majdnem egészen a legújabb időkig kiváltságok, a melyeknek némi maradványai ma is megvannak; de midőn az osztálygyülölés előállhatott volna, egy felől épen a most annyira elitélt törvényhatóságoknak ós azok egy részének bölcsesége; midőn az ugy nevezett honoratioroknak megadta a joggyakorlatot, nem engedte nagyobb mérvben azt kifejlődni; azután pedig az 1848-ki törvényhozás bölcsesége csekély maradványokon kivül eltörölte a kiváltságokat, mielőtt az osztályok közötti gyűlölség kifejlődhetett volua, s a szabadságharcz vérfördője s a 20 évi közös szenvedés csirájában elfojtotta azt. És most a helyett, hogy annak, mint legnagyobb nyereménynek örülnénk, most ingyen való jókedvünkben magunk akarunk teremteni oly kiváltságot, mely szembe állitja a vagyonost a szegényebbel, a kaputost a szűrös emberreli (Igaz! bal felől.) Oly dolog ez, t. ház! oly veszély rejlik ebben, hogy az e miatt következő veszély csak azért nem ejti kétségbe az embert, mert bizom — én legalább még — annyit a nemzet életerejében, hogy, ha önök megalkotják ezen törvényt: nem lesz ideje mindazon rósz gyümölcsöt meghozni, a mi benne rejlik. (Igaz! bal felől.) De, t. ház, ha a megyei bizottságok a leghelyesebben volnának is alakítva, elenyésznék bár azon veszély, de még akkor is bár mi jók volnának ezen testületek, megsemmisülne maga az önkormányzat : mert gondoskodik erről a törvényjavaslatnak azon része, mely a főispán, illetőleg a belügyminiszter hatásköréről szól. Mert igaz, ezen törvény fönnen hirdeti, hogy a törvényhatóság statútumokat alkothat és a tisztelt előadó ur is a városi törvényhatóságokat ezen statutárius jogokkal biztatja; — igen, de gondoskodva van róla, hogy minden nevezetes tárgynál, melynél a statútum megkívántatik, minden esetre a belügyminiszter jóváhagyása legyen szükséges, a mi többé nem felügyelet, nem ellenőrködés : hanem az, hogy a törvényhatóságok tanácsot adnak ós a belügyminiszter rendelkezik. (Helyeslés bal felől.) Mert az ellenőrködés nem kivan többet, mint azt, hogy a belügyminiszter a történteket tudja, hogy azok neki tudomására hozassanak és ha a törvénybe ütköznek, akkor azok ellen lépjen fel. (Bal felől helyeslés.) így áll a dolog — a mint mondám — a költségvetésnél s igy a tisztviselők választásánál is azon külsőleg különböző, de lényegileg azonos két módozat szerint, melyről itt szó van. A főispán jelöli ki ugyanis a tisztviselőket; már pedig épen most egy éve, — ha tetszik a vita későbbi folyamában, fel is olvashatom, — a képviselőház jobboldaláról azt hallottuk, hogy ha valaki kijelöl, ez épen annyit tesz, mint ha választ vagy kinevez. (Derültség bal felöl.) Kétségtelen is az, hogy azon körülmény: ki jusson valamely hivatalba'? sokkal inkább függ attól, ki föltétlenül candidál, mint attól, ki csak kijelölés alapján választ : mert a kijelölésnél három egyén ajánltatván, megeshetik ugyan, hogy a választó testület a háromból talán nem épen azt választja, kit a kijelölő leginkább akar, de mindenesetre csak olyat választhat, a kit a kijelölő egyátalában akar: inert hisz különben nem candidálta volna. (Bal felől helyeslés és derültség.) Azontúl a tisztviselők egy részét egyenesen kinevezi a főispán, itt tehát a választási szertartás egészen elmarad ; (Fölkiáltások bal felől: Igaz!) de akár színleg választott, akár kinevezett az illető hivatalnok, a főispán helyettesitheti, fölfüggesztheti tiszti vizsgálat alá veheti; sőt bizonyos esetekben 5 — 6 évi tartamra hivatalából kiteheti őt és helyette mást nevezhet ki. Ha már most a tisztviselő akár egyenesen, akár a választási apparátus mozgásba tételével, közvetve a főispán által neveztetik is ki, ugyan kérdem : azon tisztviselő, kit a főispán fölfüggeszthet, helyettesíthet, vizsgálat alá helyezhet, mennyiben tisztviselője és mennyiben szabadon választottja a törvényhatóságnak 1 En részemről a centralisatiónak, bár mely alakban jelentkezzék, határozott ellensége vagyok; de ha valaki föláll és egyenesen azt mondja : én a eentralisatiót hazámra üdvösnek tartom, és annak életbe léptetését indítványozom, — akkor én ez eljárást becsiüöm; de oly törvényjavaslatot, mely a eentralisatiót az önkormányzat köpenyébe burkolva, akarja becsúsztatni (Helyeslés bal felől), ezt becsülni nem tudom, hanem határozottan roszalom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Van egy elv a törvényjavaslatban, melyet már előbb is érintettem ; azon elv ugyanis, hogy a kormány törvénytelen rendeletei is végrehajtandók. Igen is benne van, mert kimondatik, hogy habár a hatóság fölir, mihelyt a kormány rendeletéhez ragaszkodik, azt föltétlenül végrehajtani kell; orvoslást csak az országgyűlésnél 5*