Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-197
34 1 97- országos Ölés június 30. 1870. látja jónak, megy az adminisztratio folyvást, és az eilenőrködésre hivatott testületnek még csak tudomása sincs arról, hogy mit tartalmaznak. Különben, t. ház, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, valamint határozati javaslatomat, melyet beadni szerencsém volt, részletesen fejtegetni nem kívánom. En ugy hiszem, hogy határozati javaslatom bevezetésében elég ok van fölszámlálva arra, hogy ezen törvényjavaslat a részletes vita alapjául sem fogadható el; határozati javaslatomban pedig a lefektetett elvek eléggé indokolják önmagukat. A mennyiben pedig a bővebb indokolás szüksége állana be, az csak akkor történnék, ha bekövetkeznék, a mi nem fog bekövetkezni: hogy határozati javaslatom elfogadtatnék a részletes vita alapjául. Ha pedig az abban lefektetett elvek az átalános tárgyalásba bevonatván, vita tárgyává tétetnének, a házszabályok adta jogomnál fogva lesz alkalmam az abban lefektetett elveket védeni, magyarázni, igaz értelmöket, ha roszul értetnének, helyreigazitani. Ezzel tehát jelenleg a t. ház türelmét fárasztani nem akarom, csakis néhány legfőbb elvre nézve, mely a tőrvényjavaslaton keresztül vonul, teszek még észrevételt ; teszek leginkább azért, hogy tökéletesen igazolva legyen, hogy oly elvek azok, melyektől ha valaki eltér, az kénytelen az egészet elvetni; mert ily elvi eltérések tekintetében egyes javítások igen, de gyökeres kiigazítás nem lehetséges : mert ez annyi lennie, mint az egész törvényt elvetni és újra átdolgozni. Az első ok, a miért el nem fogadhatom a törvényjavaslatot, még részletes vita alapjául sem, — mint már emlitém — az, hogy a városi törvényhatóságokat belszerkezetre nézve is tökéletesen egjdörmává akarja tenni egyéb törvényhatóságokkal ; tökéletesen, mondom, mert aprólékosak és nem elv béliek azok, mik a törvényjavaslatban eltérést jeleznek. (Ugy van! bal felől.) De nem fogadhatom el,-.t. ház, azon módnál fogva sem, a mely szerint ezen törvényjavaslat a bizottságokat összeállitaii; kívánja. Én tudom, hallottam, hogy a bizottságokban az ezen törvényben adott virilis jog azzal védetett, hogy hiszen az nem is kiváltság, hiszen e mellett e jogot gyakorolhatják azok is, kik talán maguk még néhány év előtt kézimunkájukkal keresték kenyerüket, és viszont kirekesztetnek abból az aristokratikus családok tagjai, ha a kellő qualificatióval nem birnak: hogy tehát ez nem privilégium. Igaz, ez nem aristokratikus privilégium; de azért kiváltság lenni meg nem szűnt, azért a képviseleti rendszer tagadása lenni meg nem szűnt. Igaz, hogy nem aristokratikus, de plutocratikus alapokon nyugszik. {Ugy van! bal felől.) En részemről sem az egyik, sem a másik előjognak barátja nem vagyok; de a történelem hosszú folyamára is vagyok bátor utalni, hogy az aristokratikus privilégiumok igazolhatlanok, hogy különösen a nemzetnek egy bizonyos fejlettségi korszakában, mint ma már nálunk is, tarthatlanok, az való; de hogy a plutoeratiának adott privilégium minden tekintetben igazolhatlanabb és erkölcstelenebb: az is bizonyos. (Igás! Ugy van!) Azt is hallottam, hogy vállalkoztak még annak bebizonyítására is, hogy a virilis szavazat nem tagadása a képviseletnek. En részemről megvallom, nagyon fogok örülni, ha valaki lesz a házban, a ki azt bebizonyítja, mert az egy oly eredménye lesz a magyar lángésznek és talentumnak, milyet még soha és sehol föl nem mutattak: mert eddig legalább a külföldön ezen állítás bebizonyítását még csak megkisérleni sem merte senki. Ha tehát nekünk sikerül bebizonyítani, mondom, — azt a magyar lángész és talentum, nagy diadalának fogom tekinteni; de a mig nem hallom, hogy miként lesz bebizonyítva, engedjék meg, hogy kétkedjem és azt mondjam: hogy igen is a virilis szavazat, kiváltság és a képviseleti rendszernek megtagadása. E törvényjavaslatot tehát, mely ily elvet mond ki, már csak ezért sem fogadhatom el. (Helyeslés bal felől.) Én, t. ház, nem tartozom azok közé, kik — s talán e tekintetben némely éknek nézetei az ellenzék tagjai közül is eltérnek az én nézeteimtől: — nem tartozom azok közé, kik azt tartják, hogy figyelem nélkül a létező viszonyokra, a képviseleti rendszer utolsó consequentiáját rögtön, azonnal keresztül kell vinni; én meg vagyok győződve, bogy az államok íejlődése oda fog vezetni és talán nem hosszú idő múlva, hogy azon átalános szavazati jog lép életbe, a mely sem a választóra sem a választhatóra nézve nem ismer más korlátot, mint az erkölcsi, némi értelmiségi ós korbeli korlátot; de tudom azt is, hogy ez, — bár magában véve, a képviseleti rendszernek leghelyesebb alkalmazása, — idő előtti lenne : mert hiányzanak még a műveltségi, függetlenségi factoiok és hiányzik a sajtó kifejlődése és elterjedése, hogy mindenki, ki ily szavazatra van jogosítva, tudomást szerezhessen magának arról: mi fölött kell szavaznia — mondom elismerem, hogy ha ily körülmények között, midőn még ezek nem léteznek, hozatik be épen ezen a képviseleti jognak leghelyesebb alkalmazása, ezen legszabadelvübb intézkedés a szabadság helyett igen gyakran a szolgaság érdekét fogja elősegíteni. (Helyeslés balról!) Tudva ezt, — mondom — én kész volnék
