Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-197
32 197, országos ölés június £0. 1870, kör tekintetében is különbséget tenni; midőn különben a legellentétesebb viszonyok, soeialis, erkölcsi, anyagi, szellemi körülmények közt élő törvényhatóságokat, ha tétetnek is azokra nézve némely igen csekély kivételek, mégis tökéletesen egy kalap alá borítani akarják. Ennek oka lehetne az, hogy az igen t. minisztérium, meghozatván már egyszer az 1868-ki tőrvény, a lefolyt két év alatt elmulasztotta annak eleget téve, az illető törvényhatóságokat meghallgatni. Azonban ez oly nagy hanyagság lenne, melylyel én a minisztériumot vádolni nem akarom. Másik oka lehetne, — de előre boesátom' hogy én ezt nem hiszem, — hogy a minisztérium a többi törvényhatóságok jogkörének megszorításához az illető urak szavazatát akarta megszerezni azon remény által, hogy rajok nézve kivételt fog tenni. (Élénk helyeslés bal felől.) Mondom, még ezt sem hiszem. (Fölkiáltások hal felől: De mi hisssmk ) Mi lehet tehát az oka ? Alig találhatnánk fel egyebet, mint kettőt. Az egyik: hogy az azon törvényhatóságokban élő kiváltságolt osztálynak Bécsben nyelv- s fajrokonai vannak; a másik lehetne az: hogy az igen t. kormány következetesen akart eljárni, következetesen mondom, pedig látszólag következetlenül. Következetesen annyiban , a mennyiben ugyanazt az utat akarta követni, a melyet követett például a nyugdijak kérdésénél: kivételes jótéteményekben, helyzetekben részesíteni azokat , a kik hazánk ellen, és sújtani azokat, a kik mellett szolgáltak. (Élénk helyeslés bal Jelöl.) Hogy én ezt nem helyeslem , t. ház! azt mondani is fölösleges. A központi bizottság t. előadója bővebben elemezte : hogy miért fogadja el a bizottság a törvényjavaslatot. Kifejtette azt is, hogy némely pontjában tett változtatásokat, melyeket nem lát aggályosaknak. A mi ezen megváltoztatásokat illeti, tökéletesen igaza van a tisztelt előadó urnák, midőn azokban semmi aggályra okot nem lát; mert az eredeti törvényjavaslat s az általa módosított törvényjavaslat épen a kijelölés kezdetében is ugy hasonlít egymáshoz , mint egyik tojás a másikhoz : (Derültség bal felől) mert az, hogy a főispán jelöli ki, vagy pedig egy oiy bizottság, melyhez három tagot a megyei bízottság, de három tagot a főispán jelöl ki, s ö a negyedik : (Derültség bal felől) az tökéletesen mindegy. tgy igen természetes, hogy a központi bizottságnak ilynemű változtatások iránt semmi néven nevezendő aggályai nincsenek. Egyben azonban elismerem, hogy ily módosítások iránt nem csak aggályai nem lehetnek, sőt azok jobban megfelelnek az eredeti törvényjavaslat szellemének, a mennyiben az egész törvényjavaslaton azon szellem vonul át: látszólag adni és biztosítani jogokat, de tényleg azokat megsemmisíteni. (Helyeslés bal felől. Eüenmondások jobb felől. Halljuk!) Ennyiben a központi bizottság módosításai jobban illenek a törvénybe, mint az eredeti szerkezet, a mennyiben a kijelölési jogra nézve követett nyilt és őszinte eljárás a szerkezetben föltalálható egyéb eljárással ellentétben áll. Annak okául: miért haladnak nálunk oly lassan a reformkérdesek ? felhozta a tisztelt előadó ur, hogy mi történelmi fejlődésünk folytán inkább ragaszkodunk a joghoz, mintsem hogy a szükséges változtatásokat megtenni szeretnők. Szó sincs róla, — tökéletes igaz, — hogy a joghoz való csökönyös ragaszkodás ellensége minden józan reformnak; de engedelmet kérek a t. előadó úrtól, nézzünk végig azokon, a miket eddig tettünk: vajon ma már vádolhatja-e valaki a jelen képviselőházat a jogokhoz való csökönyös ragaszkodássall (Derültség bal felől.) Különben én a magam részéről őszintén nyilvánítom, hogy minden oly joghoz, melyben akár az országos és politikai, akár az egyéni szabadság biztosítását látom, ragaszkodtam és ragaszkodni fogok, és hogy soha el nem fogom ismerni azt, hogy abban álljon a reform, hogy az ily jogok eltörlése által egyúttal a szabadságnak az országos politikai s egyéni szabadság biztosítékai eltöröltessenek. (Helyeslés bal felől.) Ez lehet reform absolut államban, de nem szabad államban. (Fölkiáltások bal felől : Igaz .) Hogy igen sok függ attól: mily szempontból vizsgál meg az ember valamely kérdést? ez tökéletesen igaz, s én igen természetszerűnek, valóban helyesnek találom, hogy az, ki a centralisatio szempontjából bírálja meg e törvényjavaslatot, azt szívesen elfogadja: mert ily módon e törvóayjavaslatban a eentralisatióra húzott önkormányzat álarcza alatt beviszi a nemzetbe azon centralisatiót, melyet, ha őszintén s egyenesen kínálnák meg, bizonyosan vissza fogná azt utasítani. (Helyeslés bal felől.) A t. központi előadó ur a javaslat sarkpontja gyanánt emiitette fel a 20-ik szakaszt, vagyis azon szakaszt, melyben a legtöbb adót fizetők virilis szavazata mondatik ki. E szakaszra magára elmondandóm későbben véleményemet, most csak arra vagyok bátor megjegyzést tenni, mit ö mondott, hogy t. i. a választás semmi féle korlátolása által nem látja a czélt annyira elérve, mint a virilis szavazat utján, ós hogy a közvetett választás a képviseletnek minden neme között legroszabbnak mondható. Én, t. ház: bár adott viszonyaink közt saját énemről szólva, a közvetett választást kész lennék elfogadni, egjrátalában oem akarok annak
