Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-207

352 207 országos Ölés Julius 12. 1870. A szőlők sorában következik Jámbor Pál. Jámbor Pál: T. ház! Én a parlament barátja vagyok, azért pártolom a szabad megyéket; én a megyék barátja vagyok, mert csak igy pártolhatom, biztosithatom a szabad parlamentet : mert a kettő egymás nélkül előbb-utóbb rabszolgaság. Nem tudom, ha a megyék védelme mellett elmondhatom-e mindazt, mit mondani akarok, a mit érzek; de óhajtanám, hogy ma hangom erősebb legyen, mint máskor, mert soha méltóbb, soha igazabb, soha szentebb ügyet nem védelmeztem mint képiselő. Minap a képviselőház küszöbén egy barátom ily szavakkal üdvözölt: „ma temetik a magyar szabadságot." Csalódik barátom, mert esak azon szabadságot lehet egy nap eltemetni, mely csupán a törvénykönyvben létezik, és melynek gyökere nincs; de azon szabadságot, mely a törvénykönyvből az életbe ment át, mely egy nemzet keblében vert gyökeret, mely hét millió kebelben, sőt nem akarom megsérteni a nemzetiségeket, tiz millió kebelben gyökerezik, azt egy törvényjavaslattal nem lehet eltemetni. (Helyeslés bal felől.) Én a törvényjavaslathoz a 48-ki törvények szempontjából szólok. Mi a 48-ki törvénynek lényege? A nép emancipatiója, Mi a 48-ki törvények szelleme? A népnevelés. Most elemezzük kissé a megyei életet. A megye véleményem szerint nem egyéb, mint a nép részvéte a közügyekben, nem egyéb, mint nevelése a népnek politikai jogok gyakorlata által: és mert ez igy van; mert a haza jövője a nép politikai és iskolai nevelésétől függ, azért azt hiszem, kötelessége minden polgárnak, ki politikai kötelessége öntudatával bir, pártolni a megyéket épugy, mint az iskolákat. Azért pártolom én azt 52 fórumával, 52 szószékével, hol a szónok maga a nép, a polgári osztály, a földmives, az iparos, a falusi biró, a vagyonos, a bankár, szóval mindaz, kit a nép bizalma fölkeres. Ez a megye az én eszményképem. Igen, uraim, a megye iskola, melynek tanítványai voltak egy Eötvös, egy Andrássy, Lónyay, Gorove, és ma önök ezen iskolát akarják bezárni ? — A megye csarnok volt, hol a sértett jog, az elnyomott igazság orvoslást keresett, és gyakran talált is, és önök az igazság e menhelyét akarják lerontani? A megye az elnyomás napjaiban menhelye volt néha az országgyűlésnek, hol rendeleteit, határozatait, hadiparancsait irta; és önök ezen védbástyát minden ostrom nélkül akarják föladni 1 — Uraim, ne bántsák a megyét, mert szükségünk van reá, szükségünk van nemcsak a Kárpátokra, mit a természet emelt, hanem szükségünk van a belső bástyákra is miket őseink emeltek. (Helyeslés balról.) Azért kérem önöket a szabadszólás nevében, ne bántsák a megyéket, mert ez volt képzője az ifjúságnak, hol megtanulta a két legnagyobb legszentebb szót: mi a haza, mi a polgár! Azért kérem önöket a megsértett jog nevében: ne bántsák a megyét; kérem önöket a 48-iki törvény nevében: ne bántsák a megyét, mert ez dajkája a 48-ki törvényeknek. Engedje meg a ház, hogy némely szónok beszédére észrevételeket tegyek. Pulszky Ferencz azt monda, hogy a vedbástyák a középkorba valók. Igaza van. A külső bástyák, a kőbástyák a középkorba valók, de a szellemi bástyák, azok minden időbe valók; különösen oly időbe, hol golyók helyett törvényjavaslattal támadják meg a szabadságot, és pedig azért szükségesek, nehogy még egyszer a középkorba essünk. Szirmay Ferencz képviselő' ur igen szép ismereteket tanusitó beszédében azt monda egy német költővel: a polgárosodás sírokon halad. Igaza van. A polgárosodás sírjain halad az egyedáruságnak, az előítéletnek, a kiváltságnak ; de a polgárosodás, mely jogok sírján halad, az nem polgárosodás, az más nevet visel, és félek, hogy a sok sir közt, melyen keresztülmegy a temetőbe halad. (Tetszés a szélső balon.) belügyminiszter ur azt monda, hogy tömörülnek az államok, tehát nekünk is tömörülni kell. De ez a törvényjavaslat szétválaszt bennünket : szétválnak nem csak érdekeink, de a szivek is. Nem akarok szólni a castokról azon pillanatban, midőn tul a tengeren a fehér és feketék közt a különbséget lerombolják és mi modern fehéreket és feketéket hozunk be. (Helyeslés a bal oldalon.) Hivatkozott a t. miniszter ur Belgium és Poroszországra. Midőn magyar miniszterről van szó, ki alkotmánymintát keres, azt hiszem, igen roszul tesz, ha a haza határait átlépi, hol a legszabadelvübh democratismus s az önkormányzatra alapitott alkotmány van, és félek, hogy midőn mi külföldön kopogtatunk, akkor a belgák és poroszok hozzánk jönnek alkotmánymintáért. Kerkapoly pénzügyminiszter ur azt monda: hogy valaki a bizottmányba jusson, nem kell egyéb, mint az, hogy szerezzen magának nagy vagyont és Isten megáldván szerezhet is. Én arra nézve, hogy miként lehet nagy vagyont szerezni, szolgálhatok neki példákkal nemcsak a hazai, hanem a külföldi életből is. Ha valaki nagy vagyont, vagy állást keres, az első kérdés, melyet hozzá intéznek az: vajon orleanista vagy socialista-e ? vajon jobb vagy bal oldali-e 1 Ha önálló, kopogtathat az Ítéletnapig de nagy vagyont nem talál, de még kenyeret sem! Ha iró, kérik írói tollát, ha képviselő, kérik képviselőszékét, ha biró : önállását, ha ügyvéd: kérik lelkiismeretét. Ha valaki könnyen hajol, ha valaki kész mondani Hamlet udvaronczával a napra, az hogy bárányfelhő! a felhőre pedig hogy az a nap! ha azt hiszi, mit Taleyrand tartott,