Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-206
: j 206. országos illés Julius 11. 1870. 345 hogy mi lennénk a reactionáriusok, sőt mi működünk a nép jogai mellett, hogy azokat megvédjük, vagy ha lehet: ilyeneket szerezzünk ; önök pedig egyedül oda törekesznek, hogy a nép jogait eonfiscálják. Már most Ítélje meg a nép: ki a reactionárius ? Van még egy, uraim, az emiitett képviselő beszédében, a mire felelnem kell. Azt mondja a képviselő ur : Önök a zavaros időben terrorizálnak. Már méltóztassanak megengedni: minthogy a reactio nem a mi titulusunk, e másik caraeteristiea sem tartozik reánk és igy a terrorizálásra vonatkozó egész vádja a képviselő urnák önmagától megsemmisül. Hanem van egy igen súlyos asiomája Tanárky képviselő urnák, melyet én reá és társaira alkalmazok, s ez az: hogy azon párt, mely nem áll alkotmányos téren, impossibilis, s nem tarthatja föl magát. Most méltóztassék Tanárky képviselő ur mondását alkalmazni, a mint tetszik, s vizsgálni: ki áll alkotmányos téren, ki akar reformot és alkotmányos szabadságot a népnek: a kormánypárt-e, vagy az ellenzék? Ismét meg fogja mondani a nép Ítéletét, és azután Tanárky ur és társai vessenek számot, hogy mi fog történni akkor, ha a nép kimondja ítéletét a fölött : hogy kik védték jogait, s kik akarták annak alkotmányos szabadságát. Engedjék meg, hogy alkalmazzam ezen szép monstrumnak született törvényt ; mert ily törvény csakugyan ritkaság, s szemfényvesztés azt mondani, hogy az alkotmányos törvény; nem egyóbb ez, mint a Bach centralisticus pátensének átültetése magyar formába. Az önkormányzat az egyik szakaszban kivételkép megállapíttatik ugyan, de ez ismét csak arra megy, hogy nincs semmi önkormányzat, mert a mi a főszakaszban megadatik, másikban kivételesen elvétetik. Nem akarom azt föltenni, hogy ama t. férfiak, s maga a kormány is, e javaslatot ne tudták volna jobban megcsinálni, hanem ennek oka az, hogy a kormány minduntalan arra hivatkozik, hogy az adott körülmények közt ezt, meg azt kell tenni. De hát mi ez? hisz felelős a kormány, ki hajtja őt, hogy ezt vagy azt el kell fogadnia 1 Senki sem mondta meg a nemzetnek: melyik azon hatalmas láthat lan kész, mely a kormányt hajtja ugy, hogy a nemzetet minden jogától megfoszsza, hogy azzal aláírassa saját halálos ítéletét. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Szerettem volna, ha a kormány megnyugtatott volna, ámbár ezt az előbbi két esetben tette; csakhogy akkor csalódtam, s csalódott a nép; de mondom szerettem volna ha megnyugtatott volna, most is ennek híjában magam keresem a megnyugtatást. Mondjuk ki tisztán t. ház, hogy absolutistieus kormány ós reactio működik Bécsből: ne mondjuk azt, hogy önkormányzat van, hanem mondjuk legfeljebb, KÉJPV. B. SApnó 1814 oc. hogy kegyesen megengedik, hogy itt összegyűljünk, beszélgessünk és utoljára is azt kell tennünk, a mit a bécsi kormány akar. Sokkal jobb ha tisztán tudjuk, hogy semmi jogunk nincs, mint ha szemfényvesztést játszunk a magyar nemzettel s a haza polgáraival, mondván, hogy van alkotmány, holott tudjuk, hogy semmi sincs. A bécsi kormány 1527. óta igyekezett a centralisatiót behozni Magyarországba, de sohasem sikerült neki, mert ime a státusok és rendek a mikor nem számítottak arra, hogy a magyarhaza összes polgárai alkotmánya a bécsi kormány kezében és nem a magyar polgárok 15 milliója kezében van, azon státusok és rendek, kik alig tevék 9-ed részét az államnak, megtudták védeni az államot minden körülmények közt. Es most 1848-diki alkotmányunk létele mellett Solferino és Königgratz után mit tesznek a nép képviselői? A kormány aláíratja a többséggel e törvényjavaslatot: eltörli a megyék jogait. Ez olyan valami, mintha a római pápa azt mondaná, hogy ő csalhatatlan, hiszen azt ugy sem hinné el senki. Mielőtt a régi vármegye sirba száll, meg kívánom még mutatni, hogy mily jogokkal bírt az az a régi megye; hogy azután párhuzamot vonhassak közte ós azon megye közt, mely ezen törvényjavaslatban foglaltatik. A kormány mindig azt mondja, hogy az önkormányzat nem volt stabilisáivá. Meg volt biz az stabilisáivá, ós megállhatott a mostani törvények korlátai és mostani felelős minisztérium mellett is. A törvényhatóságok a törvény korlátai közt független önkormányzattal bírtak. Ez meg van írva Verbőezy III-dik részének 3. czimében 7. §., továbbá III-dik rész 20. czim 2. §., 1435 : VII. 1647: LXXVIII. 1681: LVIII. 1715: XIV. 1791: XIV. és LXVII. 1848: III. 26. §., 1848: XVI. és XXIII. t. ez. melyre épen hivatkozánk a részben, hogy az 1848-ki törvények azt mondják, hogy a megye eddigi jogait megtartsa. Statutarius jogára nézve azt mondja a törvény, hogy a megye saját területére a törvénynyel ellenkező szabálvokat nem alkothat. Erről szól a III. rész 2-dik czim 7.§. továbbá 1649:XV. 1599: XXIII. t. ez. A megye az alkotmányos jogok felett őrködik. Ezt mondja Verbőezy I. 115. czim, 1655: XXIV. 1659: XXXII. 1715: LXVITL, 1764: LXV. 26. §. Gondoskodik a megye az ifjúság neveléséről 1723: CV. és az ujabban alkotott 1868:38 czim 132. §. szerint. Az összes közigazgatás minden ága a megye hatáskörébe tartozik, ide értve még az adót is, melyet saját közegeivel vétett kis hajt be. Szólnak erről az 1435: VII. 1537: XX., 1647: XXV. 1723: LXIII. 12 — 13. §§. 1848: VIII. Továbbá tisztviselőit választja, ós azokkal kizárólag rendelkezik. Erről szól az 1723: 44
