Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-206

346 206 országos Bftfs Julius 11. 1870. LVI.-LVIII. 1729: XXV. 1848: XVI. t. ezikk 2-ik §. f) betű. Hűtlenség büntetése alatt az országgyűlés által meg nem szavazott adót behajtani ós ujonczokat kiállitni nem szabad,amiről szól Ulászló 5-ik decretuma 1. czim 5. §. továbbá 1471 : XII., 1566: XXV, 1608: VI, 1613: XXXIV 1618: XIII., 1790 : XIV. Már most kérdem t. ház, hogy mik voltak a főispán jogai? Elmondom, midőn összehasonlítom a régi főispánokat az e törvényjavaslatban levő despota főispánokkal. Taglalva tovább a törvényjavaslatot, látni fogjuk, mi lesz az uj megye; a volt megyét, melyet sirba kisérni fogunk, ismerjük. Milyen lesz az uj megye 1 Az uj megyének nz önkormányzatból nem adatik meg semmi. A megyének képviseleti testületét illetőleg, mely a régi törvények szerint nemességből állott, az 1848:XVI. t. ez. első §-sa értelmében népképviselet alapján lett volna eszközlendő és melyet az ellenzék és a mi javaslatunk az á,talános népszavazat utján akar eszközölni, mert nem érezzük magunkat hivatva arra, hogy épen mi az 1848-iki törvény alapján megválasztott képviselők, csonkítsuk meg a nép jogait; sőt igen is kötelességünknek ismerjük, hogy e jogokat szélesbitsük, és hogy a kellő képességgel minden honpolgár birjon szavazattal, átalános népszavazat utján válaszsza meg a kéjjviselőtestületet. - A megyének képviselőtestületét illetőleg, a kormány által előterjesztett törvényjavaslat oly szép cathagoriát állit föl, hogy utoljára e képviselet nem lesz egyéb, mint Bach idejében volt: t. i. hogy a megyefönökök szívesek voltak néhány bizalmas embert meghini tanácskozásra: hogy mikép lehessen behajtani az adót? Az e törvényjavaslatban bemutatott képviselőtestület épen hasonmása lesz amannak, mert e törvényjavaslat 20. §-a szerint a pénz és birtok képesség hozatik be, ennek folytán állapittatik meg, az adó szerint ezek fognak fele részben megválasztatni képvíselőkül. Már most azok, kik ily módon jutnak be a bizottságba, senkit mást nem képviselnek, csak a maguk érdekét. Felállítanak a megyében három castot. Egyik cast lesz a plutoeratia és az aristocratia, másik a bureaueratia, — mert a tisztviselők nem lesznek egyebek, mint ismét a kormánynak közegei, mint aldk nem ugyan közvetlenül a kormány által, de a főispán által neveztetnek ki. — S így a nép kizáratik az önkormányzatból. Már most mi lesz ennek eredménye? A nép, midőn az országgyűlési képviselők választása alkalmával meghallgatta az egyes jelöltek programmjait, — melyek mind az 1848-iki törvényekre fektették a fősúlyt, sőt maga a kormány t. miniszterelnöke is azokra hivatkozott, — azt hitte, hogy a megyék az átalános népképviselet alapján fognak rendeztetni. E hitében a szőnyegen levő törvényjavaslat elfogadása által csalódván, az elkeseredés legnagyobb fokára vezeti a haza minden polgárát a plutoeratia és aristocratia ellen. Az egyén azért áll társaságban, képez államot, hogy ne csak terheket viseljen, hanem egyenlően részesüljön jogokban: mert ugyanis, a szegény ember vérét áldozza föl a hazáért, ós neki mégis mi jut az alkotmányból, csak a politikai választás, sőt még ettől is megfosztathatik, a kinek vagyona nincs és a kinek nincs pénze, politikai joga nem leend. Hanem azért tessék mégis katonáskodni és megvédeni a hazát azok számára, kik nagy birtokkal birnak és kiknek sok pénzük van. Vajon jó szolgálatot tett-e ez által a népnek, vajon jó érzelmeket fog-e ez által a népnél kelteni? Tagadom. A másik része a bizottságoknak választatni fog és kinek vezérlete alatt választatik meg t. ház? azon tisztviselők vezérlete alatt, a kik a későbben előadandók szerint egyenesen a főispántól függnek és annak kész eszközei, tartoznak neki engedelmeskedni és azokra ő oly befolyást gyakorolhat, miszerint mindenütt csakis a kormány kénye kedve szerint fognak a képviselők megválasztatni. A főispán oly hatalommal ruháztatik fel, a melylyel egy főispán sohasem birt; mert azt mondják a mi törvényeink a főispánról 1723: LVI. hogy ő dignitariusa a megyének, ugy azonban mégis, hogy az 1536 : XXXVdik törvény 1548: LXVI. 1647: LXXVI. feljogosítja a megye közönségét arra, hogy azon esetben, hogy ha visszaélve hatalmával a nemesség ellen és a megye jogai ellen vétséget követne el, a megye fölterjesztést tehessen ellene és vizsgálat rendeltessék ellene és ö hivatalától fölfüggesztessék ő fölsége által. íme t. ház, még azon időszakban is félt a nemzet attól, hogy a főispánnak nagy hatalmat ne adjanak és kivált az akkori rendek, kik meglehetős hatalmas aristocraták voltak, nem ugy, mint ma a nép, mely alá van sodorva részint a szegénység részint az értelmiség hiányainál fogva ; mégis gondoskodtak az akkori rendek az országgyűlés által, hogy a főispán ne lehessen zsarnoka a népnek, hanem legyen dignitariusa. Ma megváltozott a törvény, mert az opportunitás elve talán követeli, hogy a főispán legyen hivatalnok és ne dignitarius; tehát legyen a kormány egyenes hivatalnoka. S a tisztujitásokra nézve mit szab elő ezen törvény? azt, hogy a bizottmány választ három candidáló egyént, a főispán ismét választ magának 3-at és ők heten megteszik a candi-