Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-203
226 203. országot ülés Julius 7. 1870. fuk, miután azokban nincs, — meg kell vallanunk, hogy élesség tekinteté ben elsőséget érdemel. Továbbá az érdemes képviselő ur olyasmit czáfolt, mi, —legalább pártu nk által — mondva sem volt, és így olyat, mit megez áfolni nem is kellett. Igaz, bogy Simonyi Lajos báró képviselőtársam szerencsés volt egy titkot felfedezni, melylyel általa vádoltatunk is, hogy t. i. egész törvényjavaslatunknak éle a nemzetiségek ellen van irányozva. Én megvallom, hogy erről eddig nem birtam tudomással, és azt. hiszem, ez mindnyájunk előtt egészen idegen. (Fölkiáltás bal felől: Pedig ugy tan!) Megmondom, practice mondom meg : miért ? Vajon nincs-e meggyőződve t. képviselő ur, hogy az Aradon most működő bizottmányban — ha ezt veszszük föl — sem több, sem kevesebb joggal nem birnak ma a nemzetiségek, mint fognak birni a törvényjavaslat elfogadása után ? Én meg vagyok győződve, hogy épen ugy fog állani a dolog ezen törvény mellett is, mert a nemzetiségi törvény ezután is érvényben marad. Nézzen csak körül a képviselő ur : hát miféle nyomást gyakorolt a magyarság, a megyei képviselőválasztás oknál? hiszen látjuk, hogy az Aradon többségben levő román elem e házban is többségben van, (Simonyi Lajos báró közbeszól: Kiseblségben van!) jó formán többségben van, (Simonyi Lajos báró közleszól : Positive tudom, hogy kisebbségben van ,'j Nálunk, a hol magyar inncs is, megfordítva áll. De vajon azért a tótok ellen van-e ezen törvényjavaslat irányozva ? Hiszen ha egyik tót vagyon osabb lesz mint a másik, amannak virilis szavazata lesz, de mindenesetre inter pares fogjuk megosztani az előjogot, iá ilyennek nevezheti. Megvallom, t. ház! hogy én nem vagyok barátja az ily vádaknak, ha Mocsonyi képviselő ur felhasználta is, azt mondván : kormányunk ezen törvényjavaslat által a magj^arok fensőbbségét inaugurálja. Ez is csak azon rovatba esik, mint a milyen érveléssel Huszár Imre képviselőtársam élt; ha az ilyen érvelésnél levonjuk a gyanúsítást, akkor bizony nagyon kevés marad. T. ház ne éljünk e fegyverrel egymás irányában; szüksége van az országnak mindnyájunkra, szükség van főképen arra, hogy parlamenti életünk iránt köztiszteletet gerjeszszünk ; szükség van arra, hogy parlamentünk tekintélye, parlamentünk becsületessége minden kérdésen felül álljon, (Igazi) mit csak akkor fogunk elérni, ha vitáinkban nem mással, mint nemes fegyverekkel fogunk küzdeni. (Helyeslés.); Elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Ernő: T. ház! sem egészségi, sem kedély állapotom nem olyan, hogy ezen nagy tárgyat a tárgy komolyságának és nagyságának megfelelőleg tárgyalni képes lennék; azért előre is bocsánatot kérek, ha a szokottnál is kevesebb szabatossággal, kevesebb renddel íogom a t. ház, türelmét egy kis időre igénybe venni. (Halljuk:) Nem tartom én a tárgyat kimeritettnek, mint Tanárky t. képviselő ur, a ki azt monda: részünkről ki van merítve a tárgy és e részben valami ujat már alig lehet mondani, és ki csakis azért szólalt föl, mert saját pártja azt kivánia, bogy ne lépjenek még le a szószékről. Én sokkai fontosabbnak tartom e tárgyat és sokkal többet gondolkodtam íelőle magam is, semhogy azt higyem, hogy néhány napi vita alatt el lehessen Í mondani mindazt, a mit e tárgyról ismételés nélkül elmondani lehetne. Nem tartom ennélfogva a tárgyat szavazásra sem megérettnek, mint azt Radó Kálmán t. képviselő sürgette már két nap előtt. A tárgynak kimeritettsége, vagy nemkimeritettsége egyébként igen természetesen a felfogás és látkör tág vagy szűk voltától függ. (Derültség.) Lehetnek olyanok, kik a dolgot már kimeritettnek találják, mig mások ezt nem vélik. Gondolkozó ember, mint p. o. a t. közoktatási miniszter ur. a ki irt. és beszélt is sokat ezen tárgyról, nem lehet ily nézetben; azért hoszszan szólott is tegnap itt ugyanazon tárgyról, melyről államtitkára már előbb kimondotta, hogy ki van merítve. 0 különben már 1867-ben ugy nyilatkozott, hogy ezen kérdés egyike azoknak, melyek 1848 óta. tehát 20 év óta egész Európa és Amerika államférfiainak és tudósainak tüzetes gondolkozási tárgyát képezik. (Derültség.) íme uraim, igy nyilatkozik oly ember, ki sokat gondolkodott, sokat irt, és sokat beszélt ezen kérdésben. (Helyeslés bal, felől.) Hogy találkoznak élesebb felfogású embe| rek, hogy találkozott itt képviselő, ki biztotositotta a házat, hogy a Székelyföldön két hónap elég volt arra, hogy a közvélemény tisztázódjék, ezen kérdésre nézve, azt tagadni ugyan 1 nem akarom; hanem én azok közé tartozom, kik — mint a közoktatási miniszter ur ezen i kérdést oly fontosnak tekintik, bogy a fölött évekig lehet gondolkodni. (Helyeslés,j A mi azon állást illeti, melyet én a törvényjavasi lat irányában elfoglalok, azt átalánosságban és főelveiben kifejeztük magam és elvbarátaim azon válaszfelirati javaslatunkban, melyet az országgyűlés kezdetén képviselőházhoz beadni szerencsém volt: ezáiláspontot foglalom én cl ma is e kérdésben és ! midőn most tüzetesebben hozzá szólok a tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz, igen természetes, nem fogok annyira átalánosságokbanmaradni, hanem az ott kimondott átalános elveknek alkalmazását bővebben fogok igyekezni a t.
