Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-203

203, országos ütés június 7. 1870. 227 ház előtt kifejteni. Mielőtt ezt tenném, méltóztassanak megengedni, hogy válaszoljak röviden azokra, a mik előttem mondattak. Az előttem szólott t. képviselő ur azt monda beszéde elején, hogy a kérdés az : vajon a megyéknek szervezése szükséges, és ha igen. lehetséges-e í Mindkét kérdést igennel fejté meg : mondván : hogy szükséges ós lehetséges is. Szükségét azzal indokolta, hogy az egész ország azt már évek óta sürgette, és csodálkozását fejezte ki, hogy miután ily világosan mutatkozik e rendezés szüksége, hogy lehet mégis valaki, ki e tőrvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem akarja elfogadni. Nem vonom kétségbe: szükséges, hogy a törvényhatóságok szerveztessenek; de — méltóztassanak megengedni — ez alkalomból egy adoma jut eszembe, melyet nem régiben hallottam, midőn t. i. egy magyar vendégszerető háznál egy vendéget nagyon kínálgattak borral, kmek azt monda mindig a házi ur : kérem, tessék, igyék. a bor jó; a vendég azt mondja erre, hogy igen, a bor jó; de még sem ivott s midőn látván ezt a gazda újra kínálta a vendéget, ez végre megsokalta a dolgot s következőleg tört ki : hiszen igaz a bor jó, de nem ez. így vagyunk mi e tőrvényjavaslattal. Igen is a megyék rendezése szükséges ; de nem ily javaslat által : nem ily módoni rendezést akarunk. (Bal felől deritttstg.) Azt mondja a képviselő ur, hogy e kérdés már a 40-es években vitattatott, Igen is a40-es években keletkezett azon iskola először hazánkban, melynek a mostani vallás és közoktatási miniszter volt vezére, mely a centralistieus kormányzatot akarta behozni; vannak ennek még egyes hívei most is: ámbár azon elvek, melyeket ök akkor vitattak" s csalhatatlanoknak tartottak, assóta mindenütt megbuktak ; hanem azért ők ragaszkodnak hozzájok még most is. Különben ezt nem akarom most érdemileg vitatni. Azt mondja a képviselő ur. hogy 1848-ban a közvélemény a mellett nyilatkozott, hogy a megye a parlamentalis kormánynyal egyátalában meg nem fér. Hivatkozott Irányi Dániel t. barátomnak múltkori nyilatkozatára. Nézetem szerint és az én tudtommal. Irányi Dániel barátom nem azt mondta, hogy a közvélemény nyilatkozott igy; hanem azt mondta, hogy ő maga egykor a eentralisatio iskolájához tartozott: de kijózanodott ebből, midőn a eentralisatio hazájában.Franeziaországban annak gyakorlati alkalmazását látta. Hogy a közvélemény 1848-ban a mellett nyilatkozott volna, hogy a parlamentalismus meg nem fér a megyékkel, azt én részemről soha nem hallottam senkitől; de ellenkezőt bizonyít az 1848-ki tőrvény III. ezikkének 26. szakasza, mely azt mondja ; az ország minden törvényhatóságának eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségben föntartandó. Nem mondja, hogy ideiglenesen, nem mondja, hogy föntartandó a legközelebbi rendezésig ; hanem egyszerűen azt mondja, hogy ezentúl is föntartandó. Ha már most a közvélemény ez ellen nyilatkozott volna, bizonyosan nem fogadta volna a 48 ki törvényeket azon lelkesedéssel, mint azt tette. Hogy a jelenlegi törvényhatóságokat szervezni szükséges, az igaz és pedig különösen azon okoknál fogva is, melyeket képviselő ur előadott : mert a jelen törvényhatóságok bizottságainak eredete bizonyára oly hiányos, hogy tulajdonkép a megyei képviseletnek alapja nincs. Igaz, az 1848-ki törvény megalkotta az átalános eiveket ; de nem volt ideje részletes törvényt alkotni a megyei bizottságok megalkotására nézve, hanem kötelességévé tette ezt a legközelebbi országgyűlésnek, s addig is ideiglenes rendeletet bocsátott ki, mely szerint ugy alakultak meg a bizottságok, mint azt a képviselő ur előadta. Az is igaz, hogy 1861-beu ezen bizottságok sok megyében pótoltattak nem egészen törvényes alapon ; de épen azért történt ez, mert törvényes alap akkor tulajdonkép nem létezett. De ha ez szükséges, és nézetem szerint csakis ez szükséges, csakis arra utasította a törvény az országgyűlést és a kormányt, hogy a megyei szerkezetnek magyarhon s kapcsolt részei alkotmányos védbástyáinak a közsz tbadsággal öszhaugzásba hozatala végett s egyszersmind a közigazgatásnak időközben is minden tenakadástóli megóvása tekintetéből rendeltetik, miszerint a minisztérium a megyei szerkezetnek népképviselet alapján eszközlei.dő rendezéséről a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Nem mondja, hogy a főispán hatalmát, hogy a szolgabíró hatáskörét szabályozza. hogy a megyei bizottság tagjainak felelősségét állapítsa meg; nem szól a miniszteriomnipotentiáról, nem a minisztérium beavatkozási i 'garóí: hanem utasítja arra, hogy a megyéket a közszabadsággal öszhangzásba hozza; azaz miután a szabadság egyes privilegiálfc osztályokról aí e^ésí népre kiterjesztetett, ezen. az eijész népre ki terjesztetett szabadsággal hozza öszhangí isba a megyei szerkezetet, s a megyei bizottságok megalakítását fektesse a népképviselet alapjára. Ez volt a kormánynak egyetlen és egész feladata, melyet teljesítenie kellett volna. — semmi egyéb. Azt mondja képviselő ur, hogy a megyék legnagyobb hiánya az, hogy azo'íra nézve a felelősség nincs kimondva. A megyék tehetnek igazságta-