Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-202

210 202. országos ütés Julius 6. 1870. Annyi bizonyos, hogy a vagyonos ember előnyben áll már azáltal is, hogy tehetségében van, — mert mind ideje, mind pénzeszköze van — saját kiművelésére és arra nézve, hogy az emberiségre jótékonyan hathat. De vajon következik-e abból, hogy épen az aristocratiánál találtatik a legnagyobb értelem és érdem ? ó nem! és nézetem szerint valakinek akár képessége akár érdeme csak polgártársainak bizodalma folytán érvényesítheti magát a közügyek vezetésére. Mielőtt szavaimat bezárnám (Halljuk!) ki kell fejeznem, hogy nagyon sajnálom, miszerint nincs itt a t. jobb oldalnak vezére, Deák képviselő társam. (A szélső hal felől: Nem vezére biz az!) Ennek szavait hozom föl, melyeket az, mint javaslattevő az 1861 -ki második fölírat alkalmával mondott, azon fölirás alkalmával, a melyet az egész nemzet a legnagyobb lelkesüléssel magaévii tett. Azt mondotta: (Halljuk!) „Nem találkoznék Magyarország aristocratiájában oly egyén, ki az igazságról, a polgár legszentebb kötelességéről, és a becsületről annyira meg tudna feledkezni, hogy azon kiváltságos jogokat, melyekről önként lemondott, még legfelsőbb rendelet következtében is bármi részben visszafoglalni kész lenne, és a régi állapotot erre nézve, mely anyagilag kedvezőbb, erkölcsileg azonban Délyegző és gyűlöletes ; vissza kívánná.

0 (A szélső bal felől: Igaz!) Én ugyan nem tudom, hogy fognak-e találkozni, oly a polgári legszentebb kötelességekről, igazságról és becsületről megfeledkezettek, kik a törvényjavaslat által nekik nyújtott előnyt elfogadnák. (Helyeslés a szélső bnl oldalon.) Azon jogok között, melyeket a kiváltságos osztály az egész léppel megosztott, a legfőbbek a politikai jogok. Es ezen politikai jogokat, melyeket a kiváltságos osztály a néppel megosztott, most ezen törvény szándékozik ismét kiváltsággá átváltoztatni. Azért mondom, hogy e törvényjavaslat rokon merényletet foglal magában. Deák Ferencz felolvasott szavaiban az áll, hogy ,,bármi részben" ; de ezen törvényjavaslat „fele részben", szándékozik visszavonni azon jogokat, és azokat ismét azon elemekre, a pénz-aristokratiára átruházni, {helyeslés a szélső bal oldalon.) Én azt tartom, t. ház, ha erkölcsileg bélyegzőnek mondatik itt azon kiváltságos jogoknak visszaállítása kérdem: akkor nem lenne-e a házra erkölcsileg bélyegző a politikai jogok e megcsorbítása a népnek egyszer osztatlanul megadott jogoknak viszszavonása ? Ennélfogva nem járulhatok a törvényjavaslathoz, hanem képviselői érzetemnél fogva határozottan visszautasítom azt, s csatlakozom a László Imre által beadott határozati javaslathoz. (Helyeslés M, szélső bal oldalon.) Olgyay Zsigmond; T. ház! Mindaz, mit e tárgyban mondandó valék, t. ház, ezen egy heti vita alatt nemcsak, hanem mindaz, mit e téren az én szempontomból mondani lehetett, már elmondatott, és tökéletesen ki is merittetett(Csiky közbeszól nem egészen. Derültség.) Ezen üres padokat tekintve, elmondhatom továbbá azt is, hogy a háznak ugy, mint a hazai legnagyobb közönségnek türelme abban, hogy mi itt diktiózunk, kimerült. (Nagy zaj a szélső bal oldalon.) E terem itt arra való, hogy az érvelések kimerittessenek. és ezek során törvény alkottassék, nem pedig arra, hogy hangzatos beszédek, az ismétlések által, mondhatom, már unalmasakká vált beszédek mondassanak eb (Zaj a szélsőbal oldalon.) Nem ezt várja tőlünk a haza; hanem eredményt vár tőlünk, mely abból áll, hogy törvény alkottassék. Ennél fogva, miután erről meg vagyok győződve, hazafiúi kötelességemnek tartom járulni az eredményhez, már csak az által is, hogy ezúttal szólási jogomtól elállók, annyival inkább, minthogy meg vagyok győződve, hogy ezen viták azok részéről, kik a törvény hozatalát elodázni akarják, meg fognak újíttatni (Helyeslés) a részletes tárgyalások alkalmával. (Helyeslés a jobb oldalon.) Hevessy Bertalan: T. képviselőházi Többen a túlsó oldalon , különösen közöttük Rónay és mai napon Kautz a ceatralisatio barátjainak jelentették ki magukat, és azt mondták, hogy tulajdonkép mi is, kik a népképviselet alapján vagyunk itt, szintén a ceatralisatio következtében foglalunk helyet e teremben. Ha, tisztelt ház, azt veszszük, hogy az államélet, a törvényhatósági élet, a községi élet nem egyéb utóvégre, mint emberek élete, akkor igen természetes, hogy ily értelemben mindnyájan centrálisáivá vagyunk és a centralisatióhoz tartozunk. Es ez igen rendén van; mert, ha veszszük az állam alakulásának czélját: az emberek azért alakultak állammá, hogy minden egyes ember ereje összpontosittatván, a hatalom centralisatiójában találja föl minden ember szabadságát és jogait. Siéyes is azt monda: hogy, ha nem az egyéni jogok biztosítása végett alakult az emberi társaság, ugy nem tudom miért 1 A történelem, mely az életnek hű tanuja, sokszor följegyezte már azt, hogy a zsarnokság, az embereknek egymásfölötti hatalomra való vágyása oda vezette a dolgot, hogy a polgárok legszebb szabadságaiktól megfosztattak. De szintén a történelem bizonyítja azt is, hogy az elvesztett jogot a nép vissza szokta szerezni, vagy törvényhozás utján, vagy pedig, ha ez nern sikerül, sokszor erőhatalommal is. Az 1848-diki törvényhozásnak, ha van érdeme, egy főérdeme az, hogy törvényhozás utján a századdal megért eszméket sikerült neki