Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-202

202. országos ölés Julius 6. 1870. 209 valamint a szegénység nem teszi az embert kép­telenné, sem pedig érdemetlenné. A gazdag ugy, mint a szegény igénybe veszi az állam oltalmát, de nem csak oltalmát, hanem az államnak min­den jótéteményét, az állam gondoskodását, és pedig a mennyiben többel járul valaki az állam ezéljaihoz, épen annyival több szüksége van az állam oltalmára, annyival több jótéteményét él­vezi az államnak; és azért természetes túlsúlya van a gazdag embernek a szegény fölött, de azért a gazdagság maga nem képezhet még jog­alapot arra, hogy más osztályok elnyomásával a közpolitikai jogokban is neki előny tulaj­donitassék. Ha törvény által ily előny tulajdo­níttatik a gazdagságnak — mert könnyebb eszköz a pénzszerzésre nincs, mint maga a pénz — ez sa­ját erejével tarthatatlanul erősbödik, és rövid idő alatt kifejlik oly viszony, melynél fogva éles ellentétbe lép két osztály egymással: az egyik a gazdagok és a másik a szegények osz­tálya, hol az egyik büszke elbizakodása, sértő követelései s lehető elnyomása, s viszont a má­sik sértett önérzete, s az éhez járuló irigység és gyűlölet által mintegy folytonos rázkódásban tartja a társadalmat, és a társadalomnak min­den kötelékét lassan-lassan összeszaggatja : a minek következése mintegy folytonos benső há­ború, mely könnyen külsőleg is lángba borítja az országot. De ha nem is jut mindig a végle­tekig ; de annyi bizonyos, hogy hol a pénzaris­tocratia igy kifejlik, és törvény által neki előny tulajdonitatik, ott veszve van a nemes eszmék­nek uralma, ott veszve van a lelkesítő haza­fiságnak és szabadságnak hatálya, ott veszve van a nép jellemének tisztasága és becsületes­sége : ott minden pénz ós csak pénz, - ott a pénz egyértékü a becsülettel és erélylyel, ott eladóvá lesz a jog, becsület, a haza ós szabadság. A törvényjavaslat azt mondja : ,,A bizott­ság áll fele részben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető azon nagykorú honpolgárokból, kik országgyűlési képviselővá­lasztásra jogosítva vannak, írni ós olvasni tudnak, hason fele részben pedig a választó közönség vá­lasztottjaiból." T. képviselőház! Azt értem, hogy hajdan, midőn nagyaink egész zászlóaljakkal léptek a haza védelmére, azoknak a közügyekben nagyobb súly adatott, midőn pl. az ország prímása 1000, egyes püspökök 600, egy Gura, Héderváry és mások 1000, 800, 600 lovassal kötelesek vol­tak személyesen a haza védelméhez járulni: mon­dom az akkori időre nézve megfoghatom, hogy a gazdagoknak nagyobb befolyás tulajdonítta­tott a közügyek intézésére; most azonban min­den polgár személyesen van kötelezve a haza védelmére, a honvédelmi törvény értelmében. KEPV. H. NAPLÓ 18H TS­Egyébiránt azt mondja a törvényjavaslat indokolása, hogy a vagyonosabb osztályhoz tar­tozóknál nagyobb garantia találtatik arra, hogy hűségesek és az állam érdekeihez csatlakozók legyenek. Én ezt, t. ház, kereken tagadom! A kis birtokosság szintoly ragaszkodással van kis bir­tokához, mint a nagy birtokos az övéhez, sőt a nagy birtokosak közt találtatik legnagyobb rész­ben a könnyelműség. Engedjék meg, t. képviselő társaim, hogy itt hasonlattal éljek. (Halljuk!) A gazdag embernek neje (Halljuk ! Halljuk!) saját érdekeinél fogva, erősebben köttetik férje érdekeihez, kinek oldala mellett kényelemben és bőségben ól, az bizonyos. De azért kérdem én, t. ház : vajon azon szegény ember, ki nem egyéb­bel mint teste és lelke hűségével, véres verej­tékével keresett száraz kenyerét osztja meg hü nejével, kevésbé van-e biztosítva, kevésbé számit­hat-e nejének hűségére? (Derültség.)Nem-e épen az ellenkezőt mutatja a tapasztalás ? (Derültség.) Mely azt mutatja, hogy gyakran épen a fény palotákban a legnagyobb ledórség uralkodik. (Ugy van! a szélső bal oldalon.) Nem-e a fényes palota lakójának sokszor van oka, hogy irigység­gel nézze a gunyhó családi boldogságát ? (Igaz ! a szélső bal oldalon.) És. t. ház, azon ledérség, mely e tekintetben az aristocratiánál találtatik, bátran elmondhatom, meg van — és pedig nem ritkább esetekben — a politikai életben is. Oda mutathatok egész történetünkre ; de nem csak hazai történetünkre, hanem hogy többet ne em­lítsek Rotteckre, ki e tekintetben bizonyosan nagy tekintély, s ki azt mondja, hogy 100 ország- és trón felforgatás közt 99 az aristocratia által tör­ténik. Oda mutathatnék egész történetünkben elő­forduló hasonló jelenetekre, de én csupán csak nemzetünk utolsó nehéz napjaira mutatok visza (Ralijuk \) és kérdem, vajon nem épen a leg­nagyobb földbirtokosság, nem épen azok, kik érdekeiknél fogva — az ezen törvényjavaslatot most pártolók okoskodása szerint — volnának leginkább a hazához kötve; kérdem: nem épen azok voltak-e azok, a kik Pozsonyban külön országgyűlést tartottak 1 (Igaz! a szélső balon.) Nem épen azok voltak-e nagyobbrészt azok, kik­ből kitelt a muszkavezetőség ? (Igaz! a szélső balon.) De nem folytatom ezt, t. képviselőház, hanem azt mondom: hogy én a pénzaristrocra­tiát veszedelmesebbnek tartom az utolsó prole­tariátusnál. Veszedelmesnek tartom : mert minden eszközzel bír a vesztegetésre és csábításra. Yisz­szamutatva történelmünkre, azt mondom : nem volt soha egy Rózsa Sándor vagy egy Sobry veszedelmesebb, mint egy Stibor vagy mint a XVI. századnak egy Balassája. 2?

Next

/
Thumbnails
Contents