Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
202. országos ölés Julius 6. 1870. 209 valamint a szegénység nem teszi az embert képtelenné, sem pedig érdemetlenné. A gazdag ugy, mint a szegény igénybe veszi az állam oltalmát, de nem csak oltalmát, hanem az államnak minden jótéteményét, az állam gondoskodását, és pedig a mennyiben többel járul valaki az állam ezéljaihoz, épen annyival több szüksége van az állam oltalmára, annyival több jótéteményét élvezi az államnak; és azért természetes túlsúlya van a gazdag embernek a szegény fölött, de azért a gazdagság maga nem képezhet még jogalapot arra, hogy más osztályok elnyomásával a közpolitikai jogokban is neki előny tulajdonitassék. Ha törvény által ily előny tulajdoníttatik a gazdagságnak — mert könnyebb eszköz a pénzszerzésre nincs, mint maga a pénz — ez saját erejével tarthatatlanul erősbödik, és rövid idő alatt kifejlik oly viszony, melynél fogva éles ellentétbe lép két osztály egymással: az egyik a gazdagok és a másik a szegények osztálya, hol az egyik büszke elbizakodása, sértő követelései s lehető elnyomása, s viszont a másik sértett önérzete, s az éhez járuló irigység és gyűlölet által mintegy folytonos rázkódásban tartja a társadalmat, és a társadalomnak minden kötelékét lassan-lassan összeszaggatja : a minek következése mintegy folytonos benső háború, mely könnyen külsőleg is lángba borítja az országot. De ha nem is jut mindig a végletekig ; de annyi bizonyos, hogy hol a pénzaristocratia igy kifejlik, és törvény által neki előny tulajdonitatik, ott veszve van a nemes eszméknek uralma, ott veszve van a lelkesítő hazafiságnak és szabadságnak hatálya, ott veszve van a nép jellemének tisztasága és becsületessége : ott minden pénz ós csak pénz, - ott a pénz egyértékü a becsülettel és erélylyel, ott eladóvá lesz a jog, becsület, a haza ós szabadság. A törvényjavaslat azt mondja : ,,A bizottság áll fele részben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető azon nagykorú honpolgárokból, kik országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva vannak, írni ós olvasni tudnak, hason fele részben pedig a választó közönség választottjaiból." T. képviselőház! Azt értem, hogy hajdan, midőn nagyaink egész zászlóaljakkal léptek a haza védelmére, azoknak a közügyekben nagyobb súly adatott, midőn pl. az ország prímása 1000, egyes püspökök 600, egy Gura, Héderváry és mások 1000, 800, 600 lovassal kötelesek voltak személyesen a haza védelméhez járulni: mondom az akkori időre nézve megfoghatom, hogy a gazdagoknak nagyobb befolyás tulajdoníttatott a közügyek intézésére; most azonban minden polgár személyesen van kötelezve a haza védelmére, a honvédelmi törvény értelmében. KEPV. H. NAPLÓ 18H TSEgyébiránt azt mondja a törvényjavaslat indokolása, hogy a vagyonosabb osztályhoz tartozóknál nagyobb garantia találtatik arra, hogy hűségesek és az állam érdekeihez csatlakozók legyenek. Én ezt, t. ház, kereken tagadom! A kis birtokosság szintoly ragaszkodással van kis birtokához, mint a nagy birtokos az övéhez, sőt a nagy birtokosak közt találtatik legnagyobb részben a könnyelműség. Engedjék meg, t. képviselő társaim, hogy itt hasonlattal éljek. (Halljuk!) A gazdag embernek neje (Halljuk ! Halljuk!) saját érdekeinél fogva, erősebben köttetik férje érdekeihez, kinek oldala mellett kényelemben és bőségben ól, az bizonyos. De azért kérdem én, t. ház : vajon azon szegény ember, ki nem egyébbel mint teste és lelke hűségével, véres verejtékével keresett száraz kenyerét osztja meg hü nejével, kevésbé van-e biztosítva, kevésbé számithat-e nejének hűségére? (Derültség.)Nem-e épen az ellenkezőt mutatja a tapasztalás ? (Derültség.) Mely azt mutatja, hogy gyakran épen a fény palotákban a legnagyobb ledórség uralkodik. (Ugy van! a szélső bal oldalon.) Nem-e a fényes palota lakójának sokszor van oka, hogy irigységgel nézze a gunyhó családi boldogságát ? (Igaz ! a szélső bal oldalon.) És. t. ház, azon ledérség, mely e tekintetben az aristocratiánál találtatik, bátran elmondhatom, meg van — és pedig nem ritkább esetekben — a politikai életben is. Oda mutathatok egész történetünkre ; de nem csak hazai történetünkre, hanem hogy többet ne említsek Rotteckre, ki e tekintetben bizonyosan nagy tekintély, s ki azt mondja, hogy 100 ország- és trón felforgatás közt 99 az aristocratia által történik. Oda mutathatnék egész történetünkben előforduló hasonló jelenetekre, de én csupán csak nemzetünk utolsó nehéz napjaira mutatok visza (Ralijuk \) és kérdem, vajon nem épen a legnagyobb földbirtokosság, nem épen azok, kik érdekeiknél fogva — az ezen törvényjavaslatot most pártolók okoskodása szerint — volnának leginkább a hazához kötve; kérdem: nem épen azok voltak-e azok, a kik Pozsonyban külön országgyűlést tartottak 1 (Igaz! a szélső balon.) Nem épen azok voltak-e nagyobbrészt azok, kikből kitelt a muszkavezetőség ? (Igaz! a szélső balon.) De nem folytatom ezt, t. képviselőház, hanem azt mondom: hogy én a pénzaristrocratiát veszedelmesebbnek tartom az utolsó proletariátusnál. Veszedelmesnek tartom : mert minden eszközzel bír a vesztegetésre és csábításra. Yiszszamutatva történelmünkre, azt mondom : nem volt soha egy Rózsa Sándor vagy egy Sobry veszedelmesebb, mint egy Stibor vagy mint a XVI. századnak egy Balassája. 2?
