Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
204 202. országos Ölés Julius 6. 1870. és helyzetünkben magyarázatát épugy, mint indokát találja. Elfogadom még azért is, mert javitásképesnek tartom, mert látom benne az elemeket, melyekből kedvező körülmények között egy tökéletesebb egész fog egykor szerencsésebb viszonyok közt működő törvényhozások által alkottathatni, és végre azért is, mert meg vagyok győződve, hogy egy ily nagy müvet mint az, mely előttünk áll, a practikus íegislator nem egyes részleteiben, hanem totalitásában van hivatva, első vonalban megítélni. (TJgy van ! jobb felől.) Erre hivatkozni az átalános vita alkalmával, gondolom, nem voltam jogosulatlan. (Helyeslés jobb felől.) De eltogadom a törvényjavaslatot azért is t. ház. mert rám nézve fontos és döntő érv fekszik abban, hogy mi állíttatik a t. ellenzék részéről vele szembe. Szembe állíttatik vele oly felfogás, melyet — lehet hogy csalódom, csalhatatlanságot politikai téren nem ismerek, — sem a tudomány és theoria, sem a praxis és gyakorlati államélet szempontjából indokoltnak nem tarthatok, sőt hazánk politikai fejlődésére nézve viszszás hatásúnak hiszek. (Jobb felől: ügy van! Bal felől: Halljuk!) A vita jelen stádiumában szerénytelenség lenne részemről elméleti deductiókba ereszkedni, s állításomat csak röviden óhajtom indokolni. A t. ház baloldala, felfogásában, melyet az imént hazánk politikájának jövőjére nézve viszszás hatásúnak nyilvánítottam, az európai állarntan és allamprasis minden nagy categoriáinak helytelen fölfogásából indul ki. Sem az önkormányzatot, sem a selfgovernement rendszerét, sem a helyhatósági intézményt, sem a parlamentarismust, sem magát a megyét benső alapjában, feltételeiben ós hatásában nem kellőleg mérlegeli. (Halljuk I) Sőt alkalmat szolgáltat arra is, hogy ezen fölfogását, közelebbről bírálva, a laicus, tehát nem az a ki ismeri e párt múltját és jelenkori liberális törekvéseit, hanem a laicus, a távolban álló igen jó megyőződóssel, azon gondolatra jöhetne, hogy az ellenzék az istenben boldogult 47-ki municipális pártnak természetes utóda, (Tetszés jobb felől, ellenmondás bal felől) és nem azon ellenzéki párt,a mely szabad országban a íolyton előretörő, javítani akaró s merészebb kezdeményezésű reformerek tábora. (Jobb felől: Nagyon jó!) A kormányzatot illetőleg, t. ház, a t. ellenzék szem elől téveszti azt, hogy a jó és felelős igazgatási rendszer oly megyei szervezettel, mely az igazgatásban a huzavonát törvényesen sanctionálja. a felelős kormány rendeleteinek csak tetszése vagy nem tetszése szerint tesz eleget, semmikép meg nem egyeztethető, s soha és sehol sem létezett. A parlamentalis rendszer tekintetében szintén azon téves felfogásból indul ki mintha a parlamentalismus, mely a mi felfogásunk szerint a nemzet önkormányzatának egy felsőbb körben való létesítése, mintha a parlamentalismus a gyakorlatban oly következésekre vezetne, a melyekkel egy erős és életképes municipális és heljhatósági rendszer össze nem volna egyeztethető. A helyett, hogy a parlamentben a nemzet szabad megválasztottaiból álló, a felelős kormányt, s az államfelség személyesitőjét, a koronát is magában foglaló organismust látna, mely az alkotmányos szabadság legnagyobbb biztositékát képezi, a helyett, hogy a parlamentben az egyéni, a socialis szabadság egyik legbiztosabb támpontját keresné: a megyében oly valamit vesz fel az állam centrumául és nehézkedési pontjául a mi a parlamentarismust egyenesen lehetetlenné tenné. A parlamentalismusnak ezen vilipendens felfogása t. barátom Mocsonyi minapi beszédében ' találja a legpraegnánsabb kifejezését. Annyi kitűnő szónok foglalkozott e beszéddel, hogy szerénytelenség lenne részemről tovább is e kérdésnél immoráfm ; csak kettőt legyen szabad tisztelettel megjegyezem : először azt, hogy azon látszólagos nyugalommal tartott beszéd csendes folyamának felszíne alatt, az tiienmondások egész légiója haláltusát küzdött egymással. (Helyeslés jobb felől.) Egy oly beszéd. — azon részét értve, mely a parlamentalismus kicsinylésére irányult, — mely, ha véletlenül a jobb oldalon tartatott volna, doctrinair sofismák halmazának, némelyek részéről tán a szabadság és alkotmányosság ellen irányzott attentatumnak tartatott volna; (Élénk helyeslés jobb felől) de mert véletlenül a baloldal egyik tagja által mondatott , a státusbölcs eség nonplúsultrájának kiáltatott ki! (Hely eslés jobb felől.) Vagy tán az önkormányzat hely es föltogása által ad-e az igen t. ellenzék jogot, hogy elfeledjük hibásabb formulátióját a parlament és megye tekintetében ? Korántsem. A helyett ugyanis, hogy az önkormányzati rendsze rben a vidéki és helyhatósági ügyek szabad intéz ését az érdeklettek által, továbbá ingyenes szolgálatban, adók- és közhivatalokban való tehervállalását a polgároknak, s végre financiális, kö zgazdasági, kultúrai és administrativ államfunctióknak a helyhatósági orgánumok által és a helyhatóságok egyenes közreműködésével való elintézését látnáugy, mint a selfgouvernement klassikus hazájában, Angliában, látjuk: a helyett a t. ellenzék önkormányzat alatt valami egészen mást, ettől elütőt, mi sehol sincs a világon, ért. Érti jelesül politikai jogoknak, szabadsági pri-