Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
202. országos ülés Julius 6. 1870. 203 szabadelvű eszméivel, daezolás a nemzetek haladási törekvéseivel, választó falak fölállitása egy alkotmányos szabadságért harczokat vivott nép kebelében. S mivel ezek mind olyanok, a miket én nem óhajtok, mivel mind oly tények, melyek magukban hordják a büntetésnek elébb-utóbb bekövetkezését, a jelen törvényjavaslatot el nem fogadhatom. Visszautasítom tehát a kormány törvényjavaslatát, s óhajtom, hogy a miniszter ur egy másiknak, a 48-ki törvények szellemében, benyújtására utasittassék. Azonban ismervén a jobb oldalnak elkezdett müvében hanyathomlok rohanását ; tudva, hogy közösügyes alapjok kényszeríti őket mindennek, a mi függetlenséghez juttathatna, esirájábani elfojtására , egyúttal kijelentem: hogy annak, ha részletes vita alapjául elfogadtatnék, még csak vitatkozásában is rósztvenni bűnnek tartanám; e bűnnek lehetőségétől ha a képviselőházat meg nem óvhatom is, de magamat bűntelennek tudni óhajtom. — A kormány törvényjavaslatát elvetem. (RelyesMs a szélső bál oldalon.) Kautz Gyula: T. ház! Azon nagy és emlékezetes idők óta, a midőn néhány évtizeddel ezelőtt Angliában a parlamenti reform tárgyában oly viták folytak, melyeket az összes mivelt világ feszült figyelemmel kísért, azon emlékezetes idők óta, mondom, mind e mai napig sem volt talán fontosabb belszervezkedési politikai kérdés parlament előtt, mint az, melynek megoldása a jelenben reánk vár. E kérdés a mily nagy fontossága, ép oly rendkívül nehéz kérdés is. Nehéz jelesül azért, mert keretében majdnem kiegyenlithetlen ellentétek állnak egymással szemközt; mert história és traditio egyfelől, a rationalismus és uj kor követelései más felől kibékitést keresnek e téren. Nehéz azért, mert balvélemény, előítéletek és talán önző vagy legalább önös érdekek is szerepelnek e tárgy fölfogásában, és mivel minálunk Magyarországban a municipiumok rendezésének kérdése nem olyan, mint más országokban, t. i. igazgatás-szervezési kérdés, hanem egyidejűleg első rangú alkotmány-jogi, szabadsági, culturai kérdés is. A törvényjavaslatra vonatkozólag tiszteletteljes véleményem az, hogy ha az előttünk fekvő törvényjavaslatnak tartalmát csak az európai statustudományok mértékével mérném, ha alakját a legislativ törvényalkotási eompositio szigorú szabályai szerint bírálnám, egyes határozmányait csak az abstract liberalismus szempontjából mérlegelném, vagy a magyarsággal mitsem törődő, az elméletet mindenek fölé állitó cosmopolita szemüvegén át tekinteném, és végül ha azon benső meggyőződésem nem volna, hogy azon megoldási módra nézve, mely az én lelki szemeim előtt lebeg, e tárgyra nézve, hazánkban mind culturai, mind társadalmi, mind közgazdasági tekintetben a szükséges előföltételek, fájdalom, igen nagy részben még hiányzanak: akkor soha sem adhatnám szavazatomat e törvényjavaslatra! S ha daczára ezeknek, daczára azon sok fogyatkozásnak , melyekben e törvényjavaslat szenved, ráadom szavazatomat olyképen, hogy a tárgyalás alapjául, de csakis a tárgyalás alapjául elfogadom, akkor kétszeres kötelességet érzek magamban szavazatomat indokolni. Elfogadom, t. ház, e törvényjavaslatot először is azért: mert én is azok közé tartozom, kik benne egy első nagy és öntudatos lépést látnak arra, hogy hazánkban egy, az uj kor szükségeinek megfelelő helyes központi és vidéki kormányzat létesíttessék, hogy azon decentralisticus nihilismusból és kedélyes anarchiából valahára kibontakozhassunk, melyben oly hosszú idők óta vidéki igazgatási viszonyaink süllődnek; elfogadom azért, mert abban az első öntudatos lépést látom arra, hogy a központi és a vidéki igazgatási közegek közt, a magyar társadalom hosszú évek óta, fájdalom, nagyon is elhanyagolt számos nagy érdeke biztosítására szerves öszszefüggés állittassék elő, hogy a központ a vidékkel helyes egyensúlyba hozassék, hogy hazánkban a modern államtan és államgyakorlat azon nagy követelése, mely egy rendezett és szabad helyhatósági és községi rendszerre irányul, valahára kielégíttessék, és különösen százados mulasztások helyreütése ez irányban is előkészíttessék. (Tetszés jobb felől.) • Elfogadom továbbá a törvényjavaslatot azért is : mert be kell ismernem, hogy az a fenforgó viszonyoknak lelkiismeretes tekintetbe vételével, minden factort és elemet, — melyek rendelkezésére állnak—kellően mérlegelve, alapot iparkodik lerakni arra nézve, hogy egészséges és jobb közigazgatási, községi és utóvégre megyei rendszer kifejlődhessék. Teszi pedig ezt a törvényjavaslat a nélkül, hogy szakitana tiszteletre méltó hagyományokkal ; teszi ugy, hogy idegen intézményeket, melyekhez nálunk sem az erők, sem az anyag, sem az elemek nincsenek meg, kellő figyelembe v ÍSZ, de vakon nem utánoz; teszi ugy, hogy a magyar államiság tekintetei is kellőkép megóvatnak, a régi megyei alkotmányból pedig annyi, a many-. nyit a magasabb státusérdek és a parlamenti felelős kormányrendszer veszélyeztetése nélkül főntartani lehet, az uj keretbe beillesztetik. Elfogadom továbbá a törvényjavaslatot, t. ház, azért is, mert maga legnagyobb gyengéinek egyike, vagyis az, hogy sem a centralisatio, sem a decentralisatio rendszerét következetesen keresztül nem viszi: mert fenforgó sajátos körülményeinkben 26*
