Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
200 202. országos Illés Julius 6. 1870, akar adni? — nem kizárólag csak a községeknek, hanem ezeknek is a megyékkel együtt; — mert azt kívánja, hogy az önkormányzati elv ne csak a megyében, hanem hogy mindazon körökben alkalmaztassék, melyek arra képesek és ugy mindazon községekre is, melyek a civilisatio azon fokára emelkedtek, hogy az autonóm jogokat gyakorolhassák; vagy végre az által bizonyítja be t. barátom a kormánynak veszélyes törekvését, mert a kormány felelősségével nem az egyes megyékkel, hanem az összes országgal akar szembe állani ? Hiszen épen tisztelt barátom hivatkozott azon régi mondára, mely szerint egyes pálezikák igen könnyen eltőrhetők, hanem együtt véve eltörhetíenekké válnak ! En legalább nem látom át, hogy ezen igen jó, bár régi hasonlat valamit vesztene bizonyító erejéből, ha azt nemcsak a községekre és a megyére, hanem a megyékre s az országra alkalmazzuk. (Élénk tetssés és helyeslés jobb felől.) Azon kormánynak, mely felelősségével nem az egyes megyékkel akar szembe állani, hanem az egész ország képviselőivel, bizonyosan nem lehetnek oly czéljai, melyeket titkolnia kellene, és a ki a szabadságot alá akarja ásni, e szándéka valósítására bizonyosan más eszközöket fog keresni magának, mint a minők e t. házban feltalálhatók. (Élénk helyeslés jobb felől.) S igy tehát e tekintetben is meg vagyok győződve arról, hogy a második ellenvetés, mely e törvényjavaslatra vonatkozólag tétetett, szintén nem áll. Csak még néhány észrevételt méltóztassék engedni a t. ház. (Halljuk ! halljuk!) Többek által felemlittetett az, hogy a kormány, midőn ezen törvényjavaslatot szerkesztette, főképen a választásokra gondolt; (Felkiáltások bal felöl: Ugy van !) hogy biztosítani akarja magának a többséget ; meg akarja örökíteni hatalmát. Vannak bizonyos vádak, melyekre én nem válaszolok és esek közé tartozik az is, ha valaki azon váddal lép fel ellenem, hogy bármily érdek arra bírhatna, hogy a hazának jogával, hogy a szabadsággal bűnös játékot űzzek és pillanati többség megszerzéseért koczkáztassam az ország jövője. (Élénk Ms v é* jobb felől). Én részemről nem fogom e térre követni t. képviselőtársaimat. Teljes meggyőződésem az, hogy azon álláspontnál, melyet elfoglalnak, semmi más, mint a hazának jövője önök előtt nem lebeg; hogy semmi más melléktekintetet nem követnek és tisztán s egyedül meggyőződésük szerint járnak el. De engedjék meg fc. képviselőtársaim, hogy egy történelmi tényre vezessem figyelmüket. (Halljuk!). Mindenki közülünk ismeri azon körülményeket, melyek között Lengyelországnak szabadsága elveszett. Előttünk, mint szomszédok előtt' ismeretes azon kor története, midőn 1776-ban a lengyel törvényhozás saját alkotmánya módosítását hozta indítványba. Nem hiszik-e t. barátim, hogy azok, kik akkor a liberum vető és a confoederationalis jog mellett felszólaltak, a legtisztább meggyőződésből indultak ki ? Mindezen férfiaknak későbbi élete, a vér, melyet hazájukért kiontottak, bebizonyította teljes jóhiszemüsógöket! A liberum vető és a szabad confoederationalis jog régi garantiája volt a lengyel alkotmánynak, mely a lengyel nemzetnek több ízben nagy szolgálatokat tett, és melyek fontosságáról századokon át minden lengyel meg volt győződve. A férfiak, kik ez institutiót védelmezték, hivatkozhattak a múltra, és mindarra, mit az alkotmányos garantiák e neme Lengyelországnak századokon át használt, tévedést követtek el. Igaz, hogy e tévedés nagy volt, mert tapasztalván azt, hogy a varsói orosz és porosz követ a liberum vető és a szabad confeoderationális jog mellett nyilatkozik, és hogy lengyel ország minden ellensége e jog fentartását óhajtotta , ez őket figyelmessé tehette volna. De tévedés volt, a mit elkövettek, és nem más ; azon tévedés, hogy egy alkotmánynak garantiái lehetnek mindaddig, mig maga az alkotmány, az ország egysége biztosítva nincs. És vajon nem hiszik-e t. képviselő társaim, hogy mindazon szenvedések kőzött, melyeken e férfiak később keresztül mentek, épen az öntudat, hogy e tévedést elkövették, képezte-e azon férfiak kínjainak legkeserűbb részét? {Tetssés.) És most engedje meg Debreczen város képviselője , hogy azon szavakat, miket ő a többséghez intézett, intézhessem azokhoz, kik az ő határozati javaslatát pártolják; (Halljuk!) sem helyesebben , sem szebben azt, mit érzek, nem fejezhetném ki: „kérem önöket, méltóztassanak jól megfontolni a dolgot, mielőtt e törvényjavaslatról ítélnek ! gondolják meg b. képviselő társaim azt, mert késő lesz a panasz akkor, ha az elvetett mag fel fog csírázni és együtt fogjuk keresni, de az önmaguk által alkotott törvények miatt nem fogjuk lelni azon alkotmányos eszközöket, melyekkel az ország sorsán segíthetnénk! szomorú lesz mindnyájunk sorsa, de önöket az önvád is fogja terhelni ! e (Zajos tetssés.) Elfogadom a törvényjavaslatot. (Hosszan tartó viharos éljenzés.) Madarász Jenő : T. ház! Mielőtt a ház asztalán levő törvényjavaslat birálgatásába bocsátkoznám, engedje meg a t. ház, hogy néhány előttem szólott kormánypárti képviselő megjegyzéseire tegyem meg észrevételeimet. Szirmay képviselő ur óhajt haladást, szabadelvüséget, demokratiát és kultur-államot.
