Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
202. országos Ülés Julius 6. 1870. 201 Ha az, hogy a főispánok minden felelősségtől menten, kényuri hatalommal basáskodhassanak a megye tisztviselői felett: haladás ; ha az, hogy, a jogegyenlőség gunyjára, a legtöbb adófizetés jogot ad , hogy valaki bizottsági tag lehessen, szabadelvüség és demokratia: akkor föl birom fogni azt, hogy ott keresi Szirmay képviselő ur a kultur-államot, hol az önkénykedés ás a nép jogainak bitorlása törvény által szentesítve van, — azonban meg fog nekem bocsátani, ha ón az ő kultur-államát az 1847-es adminisztrátori korszak államának, és őt ezen korszak gladiátorának tekintem. A képviselő ur jónak látta mindazon reactionárius mozgalmakat, mik a javaslatban foglaltatnak, az 1848 kifolyásának tekinteni. Visszautasítom az 1848-nak ily szentségtelen érintését; mert valóban igen felesigázott önámitás kell ahhoz, hogy az 1848-ból összpontosítás szükségét lehessen kimagyarázni, s miután a képviselő ur azt hiszi, hogy a magyar nemzet inkább óhajtja a centralisatiót, mint az önkormányzattal biró törvényhatóságot: ám legyen annyi befolyással pártjára, hogy ezen kérdés eldöntését népszavazatra bízza. A képviselő ur a reaetiót vörös toll alá bujtnak említi; szellőztessük egy kissé, vajon a fekete-sárga vagy a vörös szin-e ennek jelvénye 1 1848 előtt nem népkormányzat, de kaszturalom volt törvényesítve milliók felett; ekkor kezeltetett a magyarok számára egy fekete és sárga könyv, még pedig nem itt — e hazában, hanem Ausztriában, Bécsben. A fekete könyvbe Írattak mindazok, kik a zsarnok osztrák uralomnak nem voltak áruló viszhangjai; ezek számíthattak a hatalom üldözéseire, bosszuállására. A sárga könyvbe írattak az osztrákokkal a magyar nemzet elnyomására kezet fogók, ezen áruló rendszer hű lovagjainak és szolgainak nevei, kik előtt keresztek, csillagok, kiváltságok s hivatalok minden előnye nyitva volt. Az idő előre haladása, az 1848-ki európai forradalom megsemmisité a zsarnokság ezen két könyvének létezhetését, — s megteremte a népnek nagy két könyvét: a fekete-sárga és a nemzet háromszínű könyveit. Elsőbe irvák azok nevei, kik az önálló független Magyarország helyébe közösügyes osztrák-magyar birodalmat teremtettek , idegen érdekkel keverték össze, s idegen érdeknek rendelték alá hazánk érdekeit: — ezek a népnek 1867-es keresztesei, keresztesei a reactiónak. A nemzetnek vörös, fehér, zöld könyvébe foglalvák azok nevei, a kik az 1848-ki alkotmánynak, a teljesen önálló, független magyar hazának hű gyermekei. KÉPV. H. HAPLÓ. 18fJ H. A nép e két nagy könyvébe ki-ki önmaga irta be nevét, s írja be ezután is, de csak abba, melyben a neve jogosan foglalhat helyet; mert a nemzet bizalmának hármas szinü könyve bezárul azok előtt, kiknek, mig haladást, a megyék önkormányzati törvényhatóságát, az 1848-at hordják ajkukon, szivük benseje, áthatva a reactiótól, megfeketesárgult. Nem azon pártnál, nem azon egyéneknél van a reactió, t. képviselő ur, a mely párt, ha Magyarország jogait kellett védeni az osztrák zsarnokság ellen, nemzeti szinü zászló alatt küzdött a nép szabadságáért s jogaiért; — de azon pártnál, azon egyéneknél, mely párt nemzetünk elnyomására előkészített harczokban feketesárga zászló alatt küzdött, nemzetünknek és nemzetüknek szabadsága és jóléte ellen. Váljon Szirmay képviselő ur a fekete-sárga zászlósok közé, vagy a vörös toll alá tartozik-e ? azt saját megbirálására bízom. És tévesen mondja Kerkapoly miniszter ur, hogy a vagyon az értelmiség szüleménye; mert méltóztassék Magyarhon történetében az osztrák ház uralma alatt végig lapozni, s látni fogja, hogy a vagyon gyakran a rósz akaratnak, a hazafiatlanságnak volt szüleménye. A belügyminiszter ur azt állítja, hogy a kormány szeretettel viseltetik a törvényhatóságok önkormányzati joga iránt, és ezen szeretetet azzal bizonyítja, hogy megengedi a megyéknek, hogy rendeleteire felírhassanak, hogy rendeletei felett vitatkozhassanak; azonban, ha ezen felírás és vitatkozás folytán netán azon meggyőződésre jönnének is, hogy a kormány rendelete törvénytelen, azért azt végrehajtani kötelesek. Beszélt a miniszter ur a műveletlen tömeg izgatásáról; erről már tapasztalásból beszélhetett; mert hiszen egyszerre csak hire terjed, hogy Somogymegye tele van izgatókkal és földosztogatókkal. Ezeknek kikutatása végett rögtön királyi biztost küld ki a kormány, s bár előre kárörvendett, hogy ezen becsületes szorgalmas emberek által lakott megyében mily nagy számmal fognak fölfedeztetni az izgatók s földosztogatök; az ott huzamosb ideig tartózkodott kir. biztos, jeieuleg belügyminiszter ur, nem szerezhetett magá,nak más tapasztalatot, mint azt, hogy ott sem föidosztogatók, sem izgatók nincsenek, Rónay képviselő ur azt mondja, hogy a magyar nemzet százados szokásai közé tartozik, hogy a hatalommal szemben mindig ellenzéket képezett, s talán ez az oka annak, hogy a magyar nemzet mindig az ellenzék sorai között kereste igazait, jó hazafiait. Midőn ezt állítja a képviselő ur, valóban csalatkozik; mert ha őseink századokon át nem szegültek volna ellen a hatalomnak, — ugy már 26
