Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-202

202. országos Ülés Julius 6. 1870. 199 sem eszközölheti a haza fentartását, a mi mindig csak az egész nemzetnek lehet ténye. A mi pedig a történelmet illeti, figyelmeztetem t. képviselőtársaimat, hogy épen azon korszakokban, melyekben alkotmányunk a legnagyobb megtámadtatásoknak volt kitéve és a melyek alatt alkotmányunk fentartását a nemzet erélyének köszönhetjük—a Bocskay, Bethlen és Rákóczy korszakokban és az utolsó 18 év leforgása alatt is — az alkotmány fentartására a megyék a lehető legkevesebb befolyással voltak. (Felkiáltások: Ez igaz!) Alkotmányunk fentartását köszönjük nem a megyének vagy egyes institutionak, hanem köszönjük azt nemzetünk szellemének. (TJgy van! Helyeslés.) Köszönjük azon lelkesedésnek, mely a magyar nemzetet áthatotta és birta arra, hogy minden veszélylyel szembeszálljon. (Helyeslés.) Köszönjük azon kedélytulajdonnak, mely a magyar nemzetben szinte különczség, annyira nem található fel más nemzetekben, s melynél fogva a magyar embernek patriotismusa nincs — mint más patriotismus, — bizonyos helyiséghez, bizonyos hegylánczhoz, folyóhoz, vagy rónasághoz kötve; hanem a nemzet eszméjében központosul és alig találunk Európában egy országot, melyben az úgynevezett falutorony-patriotismus kevésbbé volna kifejlődve, mint nálunk, hol a nép legalsóbb rétegeiben is azon valódi patriotis aiussal találkozunk, mely egy nagy eszmének: a haza eszméjének tiszta fölfogásából ered. Engedjék meg t. képviselőtársaink, de ezen irány, melynek létezését senki, ki e népet ismeri. tagadni nem fogja, nemcsak hogy nem mnnicipalis irány, hanem annak valóságos ellentéte : a patriotismus, mely nem a hazának egyes részeiért, de csak a hazáért lelkesül. Azonban, a mint mondám, nem tagadom azon rendkívüli befolyást, melyet a megye alkotmányunk fentartására gyakorolt: megyei rendszerünk föntartotta a szabadságnak formáit a közigazgatás alsóbb rétegeiben ; megyei rendszerünk gyűlései által a szabad szónak tért nyitott, és igy az eszméknek kifejlesztését előmozditotta; végre megyei rendszerünk nemzetünk egy bizonyos osztályában, mely azonban — istennek hála, — elég nagy volt, föntartotta és fejlesztette a politikai élethez való ragaszkodást és igy kétségkívül az, hogy a hazában akkor is, mikor szabadsajtó még nem létezett, a szabad gondolatnak hatalma soha nem szűnt meg; az, hogy a hazában mindig bizonyos és pedig nagy számú osztály létezett, mely az alkotmányosságot értette, érezte és gyakorolta, és végre az, hogy mi attól, — a mi minden despotiának alapját képezi —a mindenre kiterjedő bureaucratia befolyásától— megoltalmaztattunk: a megyei rendszernek t köszönhető. Es ennyiben a megyei rendszer kétségen kivül nagy és hathatós befolyást gyakorolt egész kifejlődésünkre. Csak egyet kérdek : azt, vajon azok által, mik a törvényjavaslatban foglaltatnak, a megyei rendszer ezen befolyásától megfosztatik-e ? Teljes meggyőződésem szerint nem. Nem akarom újra felolvasni a 43-ik §-t, melyben a megye bizottmány-ülésének teendői soroltatnak el : de meg fogja nekem vallani akárki, a ki ezen törvényczikket végig olvassa, hogy, ha a megye mindezen jogokat és kötelességeket, melyek ott elsoroltatnak, csakugyan gyakorolja ; valóban senki megyei intézetünket olyannak mondani nem fogja, mely minden fontosságától megfosztatott. És én megvallom, igen bámulok, hogy tisztelt barátom Komárom város képviselője épen ezen törvényjavaslat alkalmával vádolja a kormányt azzal, hogy a centralisatiót akarja behozni. Kérdem: azért-e, mert a megye administratiójának élén főispán áll, a ki a kormány által kineveztetik ? (Felkiáltás bal felől: Omnipotens '.) a mi Hollandban és Belgiumban szintén ugy létezik; vagy azért-e hogy a megyének bizonyos határozatai a kormány helybenhagyása nélkül nem hajtathatnak végre? Méltóztassék a belga törvényeket megnézni, a melyekre épen Komárom város képviselője hivatkozott, e rendelkezést ott is meg fogja találni. Vagy azért veszélyezteti a szabadságot, mert a bizottmányokba bizonyos categoriák szerint, az úgynevezett virilis szavazatok behozatalát indítványozá ? (Élénk mozgás ; hal felől Halljuk ! halljuk ) és hogy ezen rendszer nem ugy alkalmaztatik mint Angliába)i, hol, mint tisztelt barátom igen helyesen megjegyezte, a királynő a békebirákat a kanczellár ajánlatára azoknak sorából nevezi ki, kiknek 100 font jövedelmük van? Talán abban fekszik a kormánynak szabadságellenes tendentiája, hogy ezen tagok nálunk nem a. miniszter indítványára a felség által neveztetnek ki, hanem hogy mindenki, a ki a saját szorgalmit által bizonyos vagyont szerzett, akárminő osztályhoz tartozzék is, azoknak sorába lép, kiket a törvény a virilis szavazattal felruház? (Mozgás a bal oldalon) — vagy tán abban fekszik a kormány reactionarius szándéka, hogy e törvény után a községi rendszert akarja tárgyaltatni ? mert hiszen, mint tisztelt barátom Komárom város képviselője monda; „óvatosan kell fogadni mindazon törekvéseket, a melyek a községi autonómiát a megyék autonómiájának rovására mértéken tul hangsúlyoznák, mert e törekvések alatt nem egyszer az absolutismus reaetiója rejlik. Tehát azért vádolható a kormány szabadságellenes tendentiákkal, mert a községeknek életet