Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
]94 z02- országos ülés Julius 6. 1870. sunk, mely előbb az 52 megyének utasítással ellátott követeiből állott, a képviseleti rendszer alapjára fektettetett. A harmadik változás az, hogy miután előbb alkotmányunk garantiája azon befolyásban kerestetett, melyet az egyes törvényhatóságok a kormányrendeletek végrehajtására gyakoroltak, az u. n. vis-inertiaeben : az 1848-ki törvények az alkotmánynak főbiztositékát a felelős kormányban és a parlamentalis rendszerben gondolták föltalálhatni. Ebből szükségkép következik: Először, hogy módosítanunk kell megyei szerkezetünkben mindazt, minek következtében elébb minden politikai jog kizárólag csak egy osztály által volt gyakorolható. Másodszor: hogy módosítanunk kell mindazt, mi által az egyes megyék és törvényhatóságok a törvényhozásra közvetlen befolyást gyakoroltak. Harmadszor: hogy módosítanunk kell mindazt, mi által a kormánynak törvényes hatásköre annyira megszorittatnék, hogy az által a felelősség elveinek alkalmazása illusionussá válnék: miután világos, hogy a kormánynak felelőssége, mint minden felelősség, nem terjedhet semmivel tovább, mint a kormánynak hatalma. Ha mindezt összeveszszük, kétségkívül nagyok azon módosítások, melyeken megyei rendszerünknek át kell menni. Megyei rendszerünk elébb egész közéletünket foglalta magában: a törvényhozást, a menynyiben nemcsak a követeket megválasztotta, hanem utasításokkal is ellátta ; a közigazgatást, a mennyiben a kormány minden rendelete csak a megyének közegei által hajtatott végre; az igazságszolgáltatást — legalább alsó fokozatán — a mennyiben az alsóbb bírák egyszersmind a megyének választott közigazgatási tisztviselői voltak, kik mint olyanok a megyétől függtek; az összes közvéleményt, a mennyiben vitatkozások és levelezések által a megyék képezték azon egyedüli helyet, hol szabad szó nyilatkozhatott; végre minden községnek külön ügyeit, a mennyiben a megye az egyes községekre nézve tökéletes gyámságot gyakorolt. És ha a megyéknek ezen hatáskörét azzal hasonlíthatjuk össze, mely a megyéknek a jelen törvényjavaslat által adatik, osztoznom kell a ház túlsó oldalán ülő képviselőtársaimnak azon nézetében, hogy kettő nem hasonlítható egymáshoz. Csak egyben csalatkoznak t. képviselőtársaink : (Halljuk!) abban, hogy mindazon nagy módosulásokat, melyeken a megyei rendszernek át kell menni, e törvényjavaslat elfogadtatásának tulajdonítják. A befolyást, melyet a megye a törvényhozásra közvetJen gyakorolt, megszüntette az 1848diki törvény; a befolyást, melyet a megye á közigazgatásra gyakorolt, korlátok közé szorította a parlamentalis kormányrendszer elve, s az azzal összekötött felelősség; azon fontosságot, melylyel a megye a közvélemény alakítására bírt, megszüntette a szabad sajtó, (Igaz! jobb felől) mely minden kérdés vitatását átvéve, az eszmék fejlesztésének jobb és erősebb eszközt nyújtott, mint bármely teremben tartott tanácskozás nyújthatna; a befolyást, melyet a megyék az igazságszolgáltatásra gyakoroltak, megszüntette hazánk haladása a cultura terén, melynek k övetkeztében a bírói hivatalnak a közigazgatásitó 1 való elkülönítése szükségessé vált; végre azon befolyást, melyet a megyék saját területükön minden egyes községre gyakoroltak, meg fogja szüntetni a democratia azon kiterjedésben ugyanis, melyben népünk művelődik, és igy saját jogainak önérzetéhez jut: épen azon kiterjedésben •szűkebb korlátok közé fog szorulni azon hatalom is, melyet most a megye kénytelenségből az egyes községek belügyeire gyakorol. Es igy, bár nyíltan elismerem azt, hogy a hatáskör, melyet e törvényjavaslat a megyék számára tervez, ezek előbbi hatásköréhez nem is hasonlítható: mégis egyszersmind kénytelen vagyok kijelenteni azon meggyőződésemet, hogy az egyátalában nem a törvényjavaslatnak, hanem a tényeknek következménye. A régi megyének fentartása, vagy helyesebben mondva helyreállítása: mert az 1848 előtti megyék — legyünk őszinték — már most sem léteznek, a megyék helyreállítása nem függ sem a kormánytól, sem a ház többségétől. Tisztelt képviselőtársaink a ház ezen oldalán (a bal oldalra mutat,) ez óriási munka véghezvitelére époly képtelenek volnának, mint a ház többsége, mint maga e ház: mert a hol valamely változás a megváltozott tények következtében történik, ott annak visszaváltoztatása minden emberi hatalmon tul van. (Tetszés jobb felől.) A kérdés tehát, mely előttünk fekszik, nem az : vajon a parlamentalis vagy a municipalis rendszert tartjuk-e tökéletesebbnek? nem az, vajon óhajtjuk-e, kivánjuk-e, hogy a régi megyei rendszer visszaállittassék ? hanem egyszerűen a kérdés csak az lehet: vajon a czél, melyet a kormány, midőn e tőrvényjavaslatot a ház asztalára letévén, magának kitűzött, elérhető-e ezen törvényjavaslat által ? az az: miután a kormánynak nem volt és nem lehetett más ezélja, mint hogy tekintetbe véve azon változásokat, melyek 1848ban és 1848 óta alkotmányunkban történtek: megyei rendszerünkből tartsuk fen mindazt, a mi abban életrevaló, s megyéink számára egy oly szervezetet állítsunk föl, mely ezen intézmény tovább fejlődósének föltételeit hordja magában?
