Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-202
202. országos filés Julius 6. 1870. jg^ lenleg szőnyegen levő miniszteri javaslat félretételével a megyék és községek rendezését tisztán demoeraticus alapon az 1848-ki törvények szellemében kívánják eszközöltetni, s a nemzeti közakarat nyilvánulhatása tekintetéből ez ügy tárgyalását hosszabb időre elhalasztatni kérik. A másik kórvény, mely alatt 225 polgár neve áll, a vallásszabadságot tárgyazza. Ebben folyamodók azt kérik, hogy a vallás teljes szabadságát, annak minden következményével együtt, a hitfelekezetek egymás közötti egyenlőségét haladék nélkül kimondani és törvénybe igtatni méltóztassék. A harmadik kérvényben, melyet 192 polgár irt alá, a testi büntetések eltörlését szorgalmazzák. Midőn e kérvényeket a ház asztalára letenni szerencsém van, s ezeknek az illető bizottsághoz utasittatását kérem, egyúttal az utolsónak alkalmából vagyok bátor a tisztelt elnök urat megkérdezni : vajon azon osztályok, melyek a főrendektől e részben leérkezett üzenetet még nem tárgyalták, a ház határozatának azóta eleget tettek-e vagy sem ? Elnök: Jelentéseiket még nem vettem, egyébiránt felszólítottam az elnököket, hogy tárgyalják; e héten gondolom elvégzik. Különben mind e kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Tisza Kálmán: Van szerencsém két kérvényt benyújtani, az egyik idősb Kuczik Ferencz debreczeni polgáré, ki az orosz császári hadsereg által 1849-ik évben kifo-ztás következtében szenvedett 6100 pengő frtra menő kára megtéiitését kéri. A másik több makói, volt honvéd kérvénye, melyben Csanádmegye közönsége részéről 1848—9-ben fölvett honvédek részére ösztöndíjul kötelezett 80 ezüst frtból fizetetlen maradt 60 pfrtnak házi adó utjáni behajtását, s e szerint részökrei kifizettetését megrendelni tisztelettel kérik. Kérem e kérvényeket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda fognak utasíttatni. Majoros István : T. ház! Én is egyik vagyok azok közül, a kik nem szűnnek meg azon hazajáró lelkeket a t. háznak fölemlíteni, kik a törvényhozó testületet álmában és ébren örökké üldözik. 1848—49-ik évi volt honvéd bajtársaink egyikének, mint igazolt századosnak és Szeged városi lakosnak, Óváry Pálnnk kérvényét van szerencsém bemutatni, ki hivatal- és munkaképtelenségét orvosi bizonyitványnyal bizonyítva, az országos honvéd alapból segélyezést kér. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttétetni s szabályszerűen tárgyaltatni. Elnök: Oda utasittatik. Vidats János: Van szerencsém Veszprém megye Dóba községének kérvényét a t. ház asztalára letenni, melyben a törvényhatóságok rendezését az 1848-ki törvények szellemében kívánja, azonfölül kéri a t. házat, méltóztassék a kormány által beadott törvényjavaslatot mellőzni. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz előzetes tárgyalás végett utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Ivácskovits György : T. ház! Van szerencsém Temes megyében fekvő Csákóvá mezővárosának kérvényét a ház asztalára letenni, melyben a királyi bíróságok szervezése alkalmával Csákóvá mezővárosban egy királyi járásbíróságot fölállittatni kér. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Kérem a t. osztályok elnökeit, méltóztassanak az Irányi képviselő ur által említett főrendi üzenet folytán az osztályokhoz utasított törvényjavaslat tárgyában a tanácskozásokat megtartani és jelentéseiket az elnökségnél bejelenteni. Tudtommal négy osztály végezte már a tanácskozásokat és mégis csak egyetlen egy jelentés van az irodában ; legyenek szívesek ez iránt eljárni, miután ez a háznak határozata, melyet teljesíteni kötelesség. Következik a napirenden levő tárgy: a törvényhatóságok rendezéséről szóló tőrvényjavaslat fölötti tanácskozás folytatása. Halász Boldizsár: T. ház ! Miután hajlott koromnál fogva meglehet, nem érem meg azon kívánatos korszakot, melyben Magyarország azon sérelmes szerződést, mely az 1867 -ki XH-ik törvényczikkben foglaltatik, ex praejudicio invalidálni fogja ; mert az eltörlött ősiség a nemzeti jogokra semmi esetre sem vonatkozhatik. Meg fogja engedni a t. ház, hogy mivel a közjogi téren ez alkalommal nem védelmezhetem a haza autonómiáját, legalább az úgynevezett reform terén, a megyékbeni autonómiát csekély tehetsészerint védelmezhessem. A szőnyegen forgó törvényjavaslat indokául többek közt felhozatik hazánknak sajátságos viszonya. Igaz, t. ház! elismerem, hogy hazánk valóban sajátságos viszonyok közt van, de én ezen sajátságos viszonyt nem ott keresem, a hol a t. miniszter ur és a túlsó oldalon levő szónokok keresték; hanem másutt, és pedig azon viszonyban keresem, melyet Széchenyi István gróf 1848. előtt „Ausztriávali vegyes házasság "-nak nevezett. 24*
