Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-201

1 gg 201. országot Ölés július 5 1870. mint nálunk, nem léteznek ; de hol oly bureaueratieus administratio sem létezik, mint az a continentális államokban divatozik. Mert valamint Angliában, ugy Észak-Amerikában, a társadalmi tevékenység pótolja nagy részt az administratio munkásságát. De nálunk az állapotok lényegesen különböznek az angol vagy amerikai állapotoktól Nálunk még többet kell administrálni, és a központi kormánynak több administrativ közegre van szüksége, mint Angliában, azon egyszerű okból, mert habár dicsekedünk is municipalis szellemmel s érettségünkkel az önkormányzatra, mégis minálunk a társadalmi tevékenység csekély ; mi mindent az államtól, illetőleg az állam képviselője : a kormánytól követelünk. A kormánynak kell gondoskodni vasutakról, utakról, csatornákról, iskolákról, sőt követeltetik. hogy az a földmivelés emelése, állattenyésztés és csikónevelésről is gondoskodjék. Es valóban nem rósz élez, hanem tény az, hogy gyakran hallottam a kormányt megtámadtatni azért, mert Pest városa utczáinak tisztaságáról nem gondoskodik. A hol ily hajlamok, ily nézetek uralkodnak, ott természetesen töbhet kell administrálni, mint Angliában s igy ott a kormánynak több administrativ közegre van szüksége, mint Angliában. A törvényhatóság hatáskörének természetéből önkényt kivetkezik a törvényhatósági bizottságok összeállításának módja és a főispánnak hatásköre. Az önkormányzat nem jog, hanem functio, vagy többféle functio összesége levén, csekély véleményem szerint, — meglehet tévedek — Svájez kivételével az önkormányzatot egész Európában tisztán r democratieus alapokon szevezni nem lehet. Én a democratiát nagyon tisztelem, értem annak egész jelentőségét, s azt hiszem , hogy a jövő a democratiáé. Bámulom azon nagy dolgokat, melyeket a demoeratia a szövetséges államokban véghez visz; de nálunk a dernocra/tiát még culturális intézetek által magasabb niveaura kell emelni, nálunk a demoeratia e nagy dolgok véghezvitelére még nem érett meg. Ennélfogva, azt hiszem, a census kéidése is nem a jog kérdése, hanem a politika a eultura kérdése. Elismerte ezt az 1848-ki törvényhozás is, midőn nem az átalános szavazati jogot, hanem a ceosust állapított a meg. Helyeslem én a főispánok állását is ugy, a mint az a törvényjavaslatban szabatosan benfoglalva van, nem azért, mintha azt hinném, hogy a főispán csalhatatlan : nem csalhatatlan, a ministerium sem csalhatatlan, a, többség sem csalhatatlan, a kisebbség sem az; (Bal felöl: A pápa sem!), sőt tovább megyek, s azt merem állítani, hogy mig a főispánok a felső tábla tagjai lesznek, addig kötelességeiket a megyében helyesen nem is teljesíthetik. De miután az állami közigazgatás követlenül a megvére van bizva, kell, hogy a központi kormányuak legyen közege a törvényhatóságokban, és kell, hogy annak ott befolyása legyen. Ha mi a törvényhatóságokat más alakban szerveznők, azaz: szoros demarcationális vonalat húznánk az országos és municipalis ügyek közt, akkor a főispánok állása egészen más lenne. Gyakran emlittettett egy tanácskozás alkalmával az állambiróság szükségessége, a törvérryhatóságok és a központi kormány közt felmerülhető Összeütközések esetére. Hogy az egyéni szabadságnak nincs erősebb biztositéka, mint a birói hatalom, ez — azt hiszem — mindenki előtt axióma; ha az administratio az egyén jogait megsérti, kell, hogy neki módja legyen sérelme orvoslását a bíróságnál keresni. De lényeges különbség van az egyén és egy administráló testület közt. Ha mi az egyén jogait az administrativ testületre ruházzuk, akkor az administratio lehetetlen. Nagy a különbség a magyar megye, a schweitzi canton, vagy az amerikai szövetség egyes államai közt. Ha mi a főne miitett elv productuma szerint a központi kormány és az administrationális testület közt létrejöhető versengések esetére az állambiróságot elfogadnék, akkor Magyarország megszűnnék egységes állam lenni, és megyék foederatiójává válnék. (Bal felől: Hogy-hogy?) Tudom, hogy a tisztelt ellenzék e törvényjavaslatban főleg a virilis szavazatokban és a főispán állásában látja a veszélyt a törvényhatóságok rendszerére nézve. Igaz, veszélyek vannak, de azok nem ezekben rejlenek, hanem mint gyakran mondatott a közömbösségben a municipalis rendszer iránt, és a közszellem hiányában , melyet fölébreszteni tisztán törvények által nem fogunk ; hanem ez az időnek és a magasabb eultura kifejlődésének productuma lesz. Miután azonban én nem tartozom azokhoz, kik föltétlenül mindent dicsérnek, mi a kormánytól jön, és mindent föltétlenül r szálnak, mi az ellenzéktől ered: én elismerem, de a kormány is elismeri, hogy e törvényjavaslatnak vannak hiányai. Hiánynak találom, hogy nem reflectál a törvényhatóságok territoriális viszonyaira. Meglehet, hogy czélszerübb volna a városok rendezését is külön törvény által eszközölni; szükségesnek találom, hogy a fővárosra nézvue külön törvény alkottassák : mert az egész világon el van ismerve, hogy a nagy városoknak szépészeti, közegészségi, rendőri, kereskedelmi tekintetben egészen más szükségei és igényei vannak, mint kisebb városoknak. De mindezen hiányokon segíteni lehet akár most, akár pedig későbben.