Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-194

] f) 194. országos Ülés június 25. 1870. által legújabban is megtartatni rendelt lovasherényi jegyző Homa Géza ellenében báró Nugent Walter annak hivatalával visszaéléseit, ugy zsarolásait, részrehajlatlan vizsgáló küldöttség előtt bebizonyíttatni kész: jelesen állíttatik általa, hogy állítólag visszaélt hivatalával, a midőn két-kétszáz forintért megígérte Takács Pál és Gulyás János lovas-berényi lakosoknak, hogy fiaik számára nősülhefcési engedélyt eszközöl; a rendeletet azonban be nem várva, elhitetvén, hogy már engedélyeztetett, és csak a kiadóhivatalban késik, az elöljárósággal aláíratva, ő is aláírva megkereste, s erkölcsileg kényszeritette a helybeli lelkészt az emiitett házasulok összeesketésére; s ezután érkeztek meg az engedélyt meg nem adó rendeletek. Állítólag pénzzsarolás követtetett el, a midőn lovas-berényiektől : Andorositól fölvett 400 irtot, Orosz Mihálytól 270 frtot, Túry Jánostól 200 frtot; Ígérvén, hogy őket ez összegekért a honvédek közé sorozástól kimenti. Túry Jánost ki is mentette 1869-ben, de 1870-ben besoroztatván, midőn 200 írtját visszakérte, Homa Géza jegyző 143 frtot visszaadott, a hiányzó 57 frtot nem adta vissza azért, mert állításaként azokat az orvosnak adta. stb. stb. Kérdem: hajlandó-e a miniszter a most jelzetteket a folyamodásban jelzett és fölmerülhető több visszaéléssel együtt részrehajlatlan küldöttség által megvizsgáltatni? hogy az esetben, ha az állítólagos esetek valósulnak: Lovas-berény lakossága becsületes és a népet nem zsaroló jegyzője választhasson?" (Zaj. Folkiáltások: Nem ide való.) Bocsánatot kérek, hogy kénytelen vagyok félbeszakítani a kérdés felolvasását. A házszabályok nekem jogot adnak kérdés tételére. Látom a türelmetlenséget néhány képviselő részéről, kiket, ha kellend előadásom folyamában meg is fogok nevezni. Én a Kérdést sem elején, sem végén nem szándékoztam indokolni. Méltóztassanak e három kérdést egymásután meghallgatni, és midőn meg fogják látni, hogy az érdekeltek már Fehérmegye bizottmányához is fordultak némileg, és a 3-ik kérdésben az van előadva, hogy épen Fehérmegye bizottmányának végzése ellen van intézve e folyamodvány; jelezve azt, bog}

7 én 3 év óta — nagy idő — vártam annak előadásával, miszerint tudomásomra a közigazgatás ott nem kezeltetik ugy, a mint kezeltetnie kellett volna; de nem merészeltem nyilatkozni és e folyamodást, előterjeszteni előbb, míg a béketürésnek véghatára el nem érkezik. Legyenek önök meggyőződve, csak azon remény készt most is interpellatióm előterjesztésére, hogy a kormány igazságszeretete nem tűri meg, mikép az igazságszolgáltatás pártérdekeknek alárendeltessék; remélem, hogy ha az ezen interpellatióm következtében elrendelendő vizsgálat kideríti a vádak alaposságát és valódiságát, akkor a bűnösök megbüntettetnek; ha pedig a vádak valótlanoknak bizonyulnak be: az illető vádaskodók meg kapják megérdemlett büntetésüket. Most folytatom a kérdések felolvasását. ,,Második kérdés. Biztos tudomásom lévén a telöl, hogy báró Nugent Walter, azon fehérmegyei föszolgabiró Rozgonyi György ur ellen, a ki a báró által állítólag, vele birói kihallgattatása alatt illetlenül bánt: kész ós képes részrehajlatlan vizsgáló bizottság előtt bebizonyítani, miként Rozgonyi György föszolgabiró nemcsak vissza kivánt élni hivatalával, de ügyfeleket s még panasztevőket is szitkolódás és arezulvágással sértve, bánásmódja illetlen és embertelen; jelesen : állítólag hivatalával is vissza kivánt élni akkor is, a midőn nem rég megtudván, hogy a Lovas-Berényben állomásozó őrmester Homa Géza jegyző irányában a fönnevezett honvédek beismeréseit összeállította; főszolgabíró ur az őrmestert maga elé hivatván, elébb keményebben követelte, utóbb kérőleg kívánta erről lebeszélni, mondván : „hagyjon békét neki ! hiszen a jegyző is a mi emberünk, a kormány embere" ; állíttatván, hogy ügyféli ket s még panaszkodókat is arczulcsapás, embertelen bánásmódjával sért. — mellőzve a folyamodásban részletezetteket, hogy egy pátkai 63 éves öreg emberrel, a kinek állítólag hallását is megrongálta, s hogy legközelebb vagy 4 csák-berényi lakossal is ily embertelenül bánt: — egyet kötelességem fölemlíteni, s az e következő. Panaszra ment hozzá, — a főbíró által épen azért gyűlölt, mert az az 1848 iránti hűségéről volt ismeretes — egy zárnoki választó polgár; a föszolgabiró délutánra rendelé őt; s midőn ebéd után megjelent, akkori esküdtjének, a ki azóta meghalt, és egy más még élő polgárnak jelenlétében — minden közbejött ok nélkül, ugy ütötte arczon panasztevőt, hogy ezen ily embertelenül megsértett egyénnek kiüté két fogát is, mert, hogy nemtelen bánásmódját kegyetlenséggel is éreztethesse, előbb már ujján pecsétnyomó gyűrűjét megfordította. Kérdem: hajlandó-e a miniszter eszközölni, hogy az előadott imez a néptürelméveli merénylet, s említett főszolgabíró ellenében előadandó ily tények részrehaj]atianul megvizsgáltassanak? hogy az esetben, ha valósulnak, a közigazgatás imez az emberiség fekélyétől, a nép pedig ily embertelen bánásmódtól menekülhessen ? Harmadik kérdés. Biztos tudomásom lévén a felől, hogy 18ö9-ben Fehérmegye bizottmányához a lova,s-berényiek folyamodtak Homa